Mindent megtesznek érte: katasztrófa közeleg, ezért követeli az Unió pénzét Ukrajna

Óriási bajban van Ukrajna és egyelőre nem látszik, sikerül-e kijönniük a pénzügyi válságból. Mint ismert: a háborúban álló ország államkasszája napokon belül teljesen kiürülhet és akkor nemcsak az állam nem lesz képes ellátni feladatait – üzemeltetni a kórházakat, nyugdíjakat, béreket fizetni –, hanem a hadsereg is leállhat. Fegyverek és lőszer nélkül márpedig Oroszország döntő csapást vihet be Ukrajnának. Kijev épp ezért tesz meg mindent azért, hogy megkaparintsa az Európai Unió 90 milliárd eurós kölcsönét. 

Ukrajna a katasztrófa szélén

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: csütörtökön sorsdöntő uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol a legfőbb kérdés az, megszavazzák-e a kormányfők az Ukrajnának szánt hitelkeretet. Ebben a kérdésben leginkább hazánk áll ellen, hiszen Ukrajna olajblokádot vezetett be Magyarországgal szemben és minden téren alátesz a Fidesz-KDNP kormánynak, olyan szintig elmenve, amellyel már az egész ország energiabiztonságát fenyegetik. 

Orbán Viktor többször is kijelentette, hogy ameddig Ukrajna nem engedi át az orosz olajat, addig Magyarországtól semmilyen nekik kedvező döntésre ne számítsanak. 

Kijev ennek ellenére kitart és továbbra is alternatív megoldásokat keresnek. Ebben pedig az uniós vezetés is parnterük. A Politico beszámolója szerint Brüsszel egyre kevésbé rejti véka alá, hogy kész nyílt összecsapásba kerülni Orbán Viktorral az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel miatt. Orbán Viktor azzal, hogy kilátásba helyezte a hitel blokkolását, ismét olyan helyzetbe hozta az uniós vezetőket, amelyben kénytelenek reagálni a magyar álláspontra. Friedrich Merz német kancellár már rögtön azzal nyitott, hogy meg kell kerülni Magyarországot és Orbán Viktor vétója ellenére azonnal ki kell fizetni az uniós hadikölcsönt. 

Elfogy a pénz

A sietségre pedig azért lehet szükség, mert Ukrajna irtózatos nagy bajban van. Februárban lapunk is szemlézte Danilo Hetmancev az ukrán legfelsőbb tanács pénzügyi bizottságának elnökének interjúját, amelyben arról beszélt, hogy 

A 2021-es évhez képest 2025 végére Ukrajna államadóssága 

• 100 milliárd dollárról 
• 213 milliárdra nőtt. 

A GDP-arányos államadósság Ukrajnában 2022-ben még 77 százalék körül volt, 2025-re viszont 99 százalékra ugrott. Ez már önmagában is riasztó adat: az ország egy hajszálra van attól, hogy annyival tartozzon, amennyit a teljes gazdasága egy év alatt képes megtermelni. Ez a határvonal pedig sok hitelezőnél beindíthatja a vészcsengőt, azaz a továbbiakban nem biztos, hogy előszeretettel adnak majd kölcsönt Kijevnek. Ezért is kellene az uniós kölcsön Ukrajnának. 

Kevés opció maradt

A Kyiv Independent című lap cikke szerint kevés lehetősége maradt Ukrajnának, ha a magyar vétó miatt elbukja az uniós kölcsönt. Ugyan nemrég kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), Norvégiától és Japántól kevés pénzt, nagyjából 2,5 milliárd dollárt, de ez még messze nem elég ahhoz, hogy működőképes tudjon maradni az ország. 

További pénzekre ugyanakkor nincs nagyon kilátás, mivel több olyan forráshoz is parlamenti reformokra, vagy adóátalakításokra lenne szükség, amelyeket Kijev egyelőre nem kíván meghozni. Például az IMF további 8,1 milliárd dolláros pakkja is elúszhat a határidők miatt. 

A lap forrásai szerint így nem maradt más opció, mint az uniós hitel, amely gyakorlatilag nincs feltételekhez kötve. Ebbe tette tehát minden bizodalmát Ukrajna, ha ez nem érkezik meg, akkor összeomlás jöhet. 

Ha nem, akkor nem éli túl az ország talán a 2026-ot sem. Belső forrásokból már most látszik, hogy nem lehet finanszírozni az állam működését, külső forrásokat pedig egyre nehezebb bevonzani, a már említett államadósság-növekedés miatt is. 

Sötét jövő

Ukrajna jelenleg tehát csak abban gondolkodik, hogy megszerezze az uniós pénzt és valahogy túlélje a következő hónapokat. Hogy utána mi lesz, azt egyelőre senki sem tudja. Ha tovább folytatják a háborút és folyamatosan emelik az adókat és engedik ilyen mértékben elszállni az államadósságot, akkor rövid idő alatt teljes gazdasági összeomlás következhet be. 

– írja az AOL. 

Mindezt nem lehet másból finanszírozni, mint külföldi forrásokból. Ennek pedig ára van, a későbbi eladósodottság mellett már most érezhető például az infláció. A nyugdíjak és a bérek alig emelkedtek az elmúlt években, miközben az árak kilőttek a háború miatt. Erre csak rátesz egy lapáttal az áramszünetek állandó jelenléte. 

Szintén nem beszél egyelőre senki arról sem, hogy mi lesz a háború után? Ukrajna teljes helyreállítása már most megközelítőleg 600 milliárd dollárt tenne ki, amit egyelőre senki sem akar kifizetni, hiszen két és félszer nagyobb, mint a teljes ukrán gazdaság. Ráadásul az ENSZ becslései szerint legalább 8 millió munkás hiányzik majd az ukrán munkaerőpiacról, amikor lezárul a háború. Ezt a kieső munkaerőt pedig csak külföldről lehet majd pótolni, de az ukrán fizetésekért nincs túl nagy kapkodás. 

Nyitókép: HENRY NICHOLLS / AFP