Nem csoda, hogy minden külföldi segítségre szükség van, így például arra az európai uniós kölcsönre is, amelyre Magyarországnak is áldását kell adnia. Ukrajna számára tehát kulcsfontosságú a magyarországi választások kimenetele, már amennyiben kihúzzák addig.
Megkongatta a vészharangot az ukrán legfelsőbb tanács pénzügyi bizottságának elnöke. Danilo Hetmancev a Forbes ukrán változatának árulta el hétfőn, hogy Ukrajna már áprilisban szembesülhet azzal, hogy nincs elkölthető pénze, azaz nem lesz forrása fedezni a kiadásait, hiszen már most a második félévre szánt büdzsét költi Kijev. Gyakorlatilag két hónap alatt csődbe mehet a háborúban álló ország.
Hetmancev úgy fogalmazott:
a pénzügyi tragédia előjeleit még nem minden kollégája érzi, nemcsak a parlamentben, de a kormányzatban sem.
Az ukrán epravda.ua szemléje szerint a pénzügyi bizottság elnöke mellett a pénzügyminiszter is tisztában van a helyzettel, azaz, hogy áprilisban már nem lesz mit elkölteni. Ráadásul úgy, hogy tavaly év végén már így is bődületes, 18 százalék feletti hiánnyal fogadták el a 2026-os költségvetést, szóval bőven alulmérték még így is a büdzsét az ukrán törvényhozók. Mindezt a népszerűtlen adóváltozásokkal és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelmények teljesítésével kapcsolatban merült fel.
Ebben többek között egy egyéni vállalkozói adóemelés is benne van, de számos más területet is érinthet még negatív változás azért cserébe hogy Ukrajna megkaphassa a másfél milliárd dolláros következő hitelrészletet a teljes, 8 milliárd dolláros kölcsönből.
Arról a Mandiner már múlt héten beszámolt, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie Ukrajnának, amelynek egyre bonyolultabb finanszíroznia saját magát. Az ország államadóssága a háború négy éve alatt megduplázódott és exponenciálisan emelkedik annak hatására, hogy egyre kevesebb vissza nem térítendő támogatást kap Kijev a szövetségeseitől és egyre nagyobb hiteleket kénytelen felvenni a háború miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Elképesztő ütemben nő az ukrán államadósság, amely a háború 2022-es kitörése óta megduplázódott. Ebben pedig még nincs benne a múlt héten elfogadott uniós kölcsön sem, amelyet Ukrajna kap majd Brüsszeltől. Ez még tovább mélyíti majd az ukrán gondokat. Ki fogja ezt visszafizetni?
A 2021-es évhez képest 2025 végére Ukrajna államadóssága
Ebben ráadásul még nincs benne az a 90 milliárd euró, amelyet múlt héten szavazott meg az Európai Parlament – Magyarország tiltakozása ellenére – a háborúban álló országnak. A hitelből 30 milliárd eurót makrofinanszírozási támogatásra vagy költségvetési támogatásra fordítanak. 60 milliárd eurót szánnak Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és a katonai felszerelések beszerzésének támogatására. A 60 milliárdot elvileg az EU védelmi iparában szereplő gyártóknál kellene elkölteni, de amennyiben ez nem lehetséges, bejöhetnek külső szereplők.
A GDP-arányos államadósság Ukrajnában 2022-ben még 77 százalék körül volt, 2025-re viszont 99 százalékra ugrott. Ez már önmagában is riasztó adat: az ország egy hajszálra van attól, hogy annyival tartozzon, amennyit a teljes gazdasága egy év alatt képes megtermelni. Ez a határvonal pedig sok hitelezőnél beindíthatja a vészcsengőt, azaz a továbbiakban nem biztos, hogy előszeretettel adnak majd kölcsönt Kijevnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A háborús kiadások mellett egyre nehezebb fenntartani az állam működését.
A helyzet ráadásul bonyolódott az elmúlt napokban, hiszen Ukrajna január vége óta nem engedi megnyitni a Barátság kőolajvezetéket, sőt, vasárnap éjjel le is bombázta annak egy oroszországi szivattyúállomását. Ennek hatása a következő hetekben és hónapokban Magyarországon szinte az élet minden területére begyűrűzhet, tehát a benzinkutakon át egészen a boltokig, komoly drágulást hozva ezzel hazánkba.
Ezt is ajánljuk a témában
Az üzemanyagok áremelkedése mindenhová beszivárog majd a következő hónapokban, a hétfőre virradóra történt támadás csak ront a helyzeten. Addig biztosan nem indulhat meg a kőolajszállítás, amíg a szivattyúállomást helyre nem állítják és Ukrajna nem áll le a vezetékek támadásával.
A magyar kormány ezeket érthetően barátságtalan lépésként értékeli és amíg ezt folytatja Ukrajna, addig Budapest semmilyen uniós támogatásra és segítségre nem bólint rá.
Így tehát különösen kérdéses, mikor kaphatja meg Ukrajna az immár életben maradásához szükséges pénzt. Ha áprilisig nem érkezik meg, akkor óriási gondban lehet a háborúban álló ország, sem a hadsereget, sem más állami kiadást nem tudnak finanszírozni, gyakorlatilag csődbe mehetnek.
Különös egybeesés, de épp áprilisban lesznek a magyarországi választások is, amelyen nem titkolt célja Kijevnek, hogy egy nekik barátibb kormány legyen a győztes. Ugyanakkor már lehet, hogy ez is túl késő, Hetmancev szavai alapján. Mint mondta:
Ukrajna pénzügyi helyzete sokkal rosszabb, mint a korábbi években.
Közben a Financial Times is mérleget vetett Ukrajna gazdaságáról az immár négy éve tartó háború kapcsán. A lap az ukrán reál GDP-t, azaz a nominális GDP inflációval korrigált adatát használva alapul megállapította, hogy ugyan Ukrajna gazdasága elkezdte a lassú visszakapaszkodást a 2021-es állapotokhoz képest, még 21 százalékkal van alatta a háború előtti időszaknak. Sőt, az 1990-es függetlenedéshez képest még gyengébb a gazdaság teljesítménye, amely rendkívül hullámzó volt az elmúlt három és fél évtizedben.
Az uniós 90 milliárd eurós hitel kulcsfontosságú tehát Kijevnek, anélkül képtelen lesz működtetni az államot a következő két évben. A lap rámutat, hogy a magyar vétó miatt nehéz lesz átnyomni a kölcsönt, ami így az IMF hitelét is veszélyezteti, amelyet szintén az EU-s kölcsönhöz kötöttek.
Az EU és az IMF támogatása nélkül Ukrajna gazdasága minden bizonnyal összeomlik, de minden bizonnyal kevésbé lesz ellenálló és fejlődőképes
– fogalmazott Makszim Szamoljuk kijevi elemző.
Szintén csapás az ukrán gazdaságnak a demográfiai krízis is, hiszen alig van munkaképes erő az országban már. Az állásdhirdetések száma már a 2021-es, invázió előtti állapotokat tükrözi, de hiába hirdetnek a cégek, ha nincs jelentkező, mivel négy év alatt hétmillió ember hagyta el Ukrajnát, közel négymillióan pedig az országon belül hagyták el otthonukat. Az ukrán cégek háromnegyede panaszkodik munkaerőhiányra.
Ezt is ajánljuk a témában
2025-ben már csak 168 ezer gyermek született Ukrajnában, míg 1991-ben 630 800.
A helyzeten nem segít, hogy a kormány és a hadsereg egyre drasztikusabb módszerekkel és korlátozásokkal próbálja besorozni és a frontra vinni az ukrán férfiakat, akik közül sokaknak nem igazán fűlik ehhez a foga. A hátország tehát elkezdett kimerülni, miközben az ukrán büdzsé több mint kétharmadát a hadsereg és a háború emészti fel: fizetni kell az egymilliósra duzzasztott hadsereget és támogatni is kell a védelmi beruházásokat.
Ha ez megvan, akkor utána jöhetnek a nyugdíjak és az állami szféra dolgozóinak bérei, illetve a kórházak és iskolák üzemeltetése. Mindez az energetikai infrastruktúrát érő folyamatos orosz csapások és az immár bevallottan rohamosan ürülő államkassza mellett megoldhatatlan feladatnak tűnik. Úgy tűnik, Ukrajna végleg kimerülőben van.
Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP
Majd az oroszok, a Kutyapárt és persze Gyurcsány lesznek a hibásak – csak éppen ők nem.
Közel száz éve nem látott válság sújthatja az országot.
Rémálom Zelenszkijnek: az ukránok fellázadtak az értelmetlen vérontás ellen, népszavazással kényszerítenék ki a békét.
A kisbefektetők tömegeit is érintő ügy egyik kulcsszereplője a bizottsági elnök testvére.
Kvázi. Zelenszkij egy háttérbeszélgetésen a parlamenti képviselők besorozásáról beszélt, pártja frakcióvezetője pedig sietett mindenkit megnyugtatni.
Maguk mondják el, mi az igazság, miközben a hazai ellenzék még mindig egy mesében él.
Hatalmas tömeg az országjáráson, mindent összehangolna Kijev és Brüsszel, illetve a szlovákoknál végleg elszakadt a cérna.
Trump elhatározta, mi pedig Közép-Európában egy világhatalommal karöltve fordulhatunk az atomenergia forradalmi újítása felé, sőt: Közép-Európa éllovasai is lehetünk.
