Ukrajna belefullad az adósságba, pedig még csak most jön a feketeleves

Kilőtt az ukrán államadósság 2025-ben: Ukrajna tartozása a hitelezők felé tavaly év végére 213 milliárd dollárra nőtt, amely elképesztő növekedés 2021-hez, azaz a háború kitörését megelőző évhez képest. Akkor még 100 milliárd dollár alatt mozgott Ukrajna tartozása, tehát négy év alatt több mint a duplájára nőtt.

Nagy bajban lesz Ukrajna

Ebben ráadásul még nincs benne az a 90 milliárd euró, amelyet múlt héten szavazott meg az Európai Parlament – Magyarország tiltakozása ellenére – a háborúban álló országnak. A hitelből 30 milliárd eurót makrofinanszírozási támogatásra vagy költségvetési támogatásra fordítanak. 60 milliárd eurót szánnak Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és a katonai felszerelések beszerzésének támogatására. A 60 milliárdot elvileg az EU védelmi iparában szereplő gyártóknál kellene elkölteni, de amennyiben ez nem lehetséges, bejöhetnek külső szereplők.

A Kyiv Independent című ukrán lap cikke szerint ez még tovább tetézi majd az ukrán gondokat, persze előbb még meg kell vívni a háborút és majd csak utána kell foglalkozni azzal, miként fizeti ezt az óriási tartozást vissza a romokban heverő ország. A lapnak nyilatkozó kormányzati biztos, Jurij Butcsa szerint mindent megtesznek azért, hogy ne ássák alá Ukrajna jövőjét és reményét a helyreállításra. Ugyanakkor a növekvő hadászati költségeket nem is lehet anélkül fedezni, hogy nőne az államadósság.

Ugyanakkor a Peterson Intézet jelentése szerint 

A befektetőket elriaszthatja a növekvő adóssághegy és az attól való félelem, hogy ennek leküzdésére a kijevi kormány drasztikus adóemelésekbe kezd.

Az ukrán pénzbeli adósság ezzel már jócskán lekörözi Magyarországét, amely dollárban 190 milliárd körül áll. Noha fel lehetne róni, hogy Magyarország államadóssága is közel másfélszeresére emelkedett a covid-járvány óta nominálisan, GDP-arányos messze nem olyan tragikus a helyzet hazánkban, hiszen ezen mutató továbbra is 75 százalék közelében áll. Ukrajnában viszont ez a mutató is aggasztó mértékben lőtt ki: 

• 2022-ben 77 százalék körüli volt, 
• 2025-re pedig 99 százalékra ugrott. 

Azaz egy hajszál választja el attól, hogy annyival tartozzon, amennyit a teljes gazdaság termelni képes.

Ingyenpénz nincs, a kölcsön bizonytalan

Az elszálló államadósságnak pedig jó oka van, mégpedig az, hogy míg az háború első éveiben előszeretettel nyújtottak vissza nem térítendő támogatást Ukrajna szövetségesei – elsősorban az Európai Unió – mostanra látható, hogy ez alaposan átalakult. Ukrajna minden pénzét a védekezésre költi, ahhoz, hogy sikerüljön felszínen tartani magát az országot, tehát fizetni az állami alkalmazottak bérét, a nyugdíjakat, üzemeltetni a kórházakat és iskolákat, újabb és újabb források kellenek.

Míg 2022 és 2024 között 11-14 milliárd dollár érkezett évente vissza nem térítendő támogatásként, tavaly már 1 milliárd dollár alá esett ez a rész, kilőtt viszont a hivatalos hitelezési forrásból felvett hitelek száma, tehát nem a magánbefektetőktől érkező kölcsönök, hanem az olyan szervezetektől, mint például az Európai Unió. Az Egyesült Államoktól érkező támogatások, míg Joe Biden elnöksége alatt rendszeresek voltak, Donald Trump hatalomra kerülése után gyakorlatilag eltűntek Ukrajnából.

Ebben pedig még nincs benne a cikk elején is említett 90 milliárd dollár, amelyet decemberben ígértek meg az uniós vezetők és végül múlt héten szavazta meg az Európai Parlament, amelynek szintén jelentős költséget jelent ez a hitel. Mint a Mandiner is megírta: a támogatási hitel finanszírozása az EU közös tőkepiaci hitelfelvételén keresztül történik, és az EU hosszú távú költségvetésének „fedezeti tartaléka” garantálja, az adósságszolgálati költségeket pedig az EU éves költségvetése fedezi. A Bizottság a hitelköltségeket 2027-re körülbelül 1 milliárd euróra, 2028-tól pedig körülbelül 3 milliárd euróra becsülte. Ukrajna ráadásul a hitel tőkéjét akkor köteles visszafizetni, ha megkapja Oroszországtól a háborús kártérítést.

Ezzel már szinte biztosan meghaladja majd a teljes ukrán GDP-t az államadósság mértéke, ez pedig több jövőbeli hitelezőnél is megszólaltathatja a vészcsengőt. Minél magasabb egy ország államadóssága, annál nehezebb a piacról finanszírozni azt, márpedig egy idő után elfogyhat a politikai támogatás, tehát szükség lehet erre.

Beindulhat a vészcsengő

Nem beszélve arról, hogy Kijev tavaly már kénytelen volt átstrukturálni, sőt, egyenesen ellentmondani néhány hitelezői követelésnek, hiszen nem volt pénze a tavaly lejáró kölcsönök visszafizetésre. Ez további bizonytalanságot szül. Az akkori megtagadás a 2015-ben kibocsátott, gazdasági növekedéshez kötött derivatívákhoz, közismert nevükön GDP-warrantokhoz kapcsolódó tartozásra vonatkozott és mintegy 665 millió dollárt tett ki. Ezt az ügyet azóta sem sikerült megnyugtatóan rendeznie Ukrajnának, pedig tavaly év végén is volt erre próbálkozás. 

Kijevi elemzők szerint ugyanakkor még nincs teljes reménytelenség, hiszen ami jó hír, hogy a legtöbb kölcsön szinte teljesen kamatmentes, vagy csak kicsi kamat van rajta, így nem fog a későbbiekben még nagyobb nehézséget okozni. Igen ám, de azzal már nem számoltak, hogy mi van, ha még sokáig elhúzódik a háború és évente újabb és újabb száz milliárdokkal nő az adósság mennyisége. 

Egy esetleges lezárással ugyanis megkezdődhetne Ukrajna helyreállítása, kilőhetne a még megmaradó országrészeken is a gazdaság teljesítménye, egy ehhez kötött kötvény-kibocsátás pedig sokak érdeklődését felkelthetné. Maga a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is arra jutott vizsgálatában, hogy a háború után rögtön egyszámjegyűre zsugorodhatna az éves költségvetési deficit. Ha viszont marad az elhúzódó háború, akkor az ukrán költségvetési hiány továbbra is évi 20 százalék körül mozoghat majd évente, az uniós kölcsönökkel még tovább nőhet az adósságmennyiség. Hogy aztán azt ki fizeti majd ki, egyelőre a jövő zenéje. 
 

Nyitókép: Michaela STACHE / AFP