Rendkívüli döntést hozott a kormány.
A horvát kormány hétfői rendkívüli ülésén az üzemanyagárak korlátozásáról határozott, miután a közel-keleti feszültségek és az iráni háború miatt jelentősen emelkedni kezdtek az olajárak – jelentette be hétfőn Andrej Plenković horvát miniszterelnök.
A kormányfő elmondta, hogy a közel-keleti háborús helyzet következtében lezárták a Hormuzi-szorost, ami erőteljesen megdrágította a kőolajat a világpiacon. A nyersolaj hordónkénti ára jelenleg 105–107 dollár körül alakul, ami mintegy 50 százalékos növekedést jelent tíz nap leforgása alatt.
A kabinet ezért módosítja a kőolajtermékek maximális kiskereskedelmi árát szabályozó rendeletet, valamint az energiahordozók és a villamos energia jövedéki adójára vonatkozó szabályozást, hogy csökkentse az áremelkedés hatását a lakosságra – tette hozzá.
Plenković közlése szerint állami beavatkozás nélkül az eurodízel literenkénti ára elérné az 1,72 eurót (mintegy 650 forintot), az új rendelet azonban 1,55 euróban (körülbelül 585 forintban) határozza meg a maximális árat. A benzin esetében a piaci 1,55 euró (mintegy 585 forint) helyett literenként 1,50 euróért (nagyjából 566 forintért) lehet majd tankolni.
A két rendelet módosításával a horvát kormány ismét felső árkorlátot vezet be a benzinkutakon értékesített üzemanyagokra.
A horvát állami szénhidrogén-ügynökség számításai alapján kormányzati beavatkozás nélkül a dízel literenként 24 eurócenttel, a benzin pedig kilenc eurócenttel drágulna. Egy átlagos, 50 literes dízeltank feltöltése így körülbelül 12 euróval (mintegy 4500 forinttal) kerülne többe, míg benzinnel nagyjából 4,5 euróval (körülbelül 1700 forinttal) nőne a tankolás költsége.
(MTI)
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Európai diplomaták szerint a bizottsági elnök túllépte a hatáskörét az iráni konfliktus ügyében.
Rendkívüli kormányülést hívott össze a miniszterelnök.
Egyre feszültebb a légkör.
Az olajárat nem az dönti el, hogy mennyi kőolaj van a föld alatt, hanem az, hogy válság idején mennyi jut el biztonságosan a finomítókig, majd a kutakra.
Az amerikai lap szerint a háborús kommunikáció több ponton is emlékeztet arra, ahogyan Moszkva indokolta Ukrajna megtámadását.
A szakértő szerint ostobaságot.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Lesz itt nemulass.
