Megint bajba került Von der Leyen: ezt nehéz lesz kimagyarázni!

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen komoly bírálatok kereszttüzébe került, miután több európai diplomata szerint a közel-keleti válság kapcsán túllépte a hatáskörét. A Politico beszámolója szerint több tagállami tisztviselő és uniós politikus is kifogásolja, hogy a bizottsági elnök az Európai Unió első számú külpolitikai képviselőjeként lép fel.

A lap szerint kilenc diplomata, uniós tisztviselő és törvényhozó fogalmazott meg kritikát az elnök lépéseivel kapcsolatban. Szerintük az iráni konfliktus első napjaiban Von der Leyen olyan nyilatkozatokat tett és olyan egyeztetéseket folytatott, amelyek túlmutatnak a bizottsági elnöki mandátumon. A kritikusok szerint az elnök több mint egy tucat telefonhívást folytatott uniós és öböl menti államok vezetőivel, miközben nyilvánosan is állást foglalt a konfliktus kérdéseiben. Több diplomata úgy véli, ezek a megnyilvánulások meghaladták azt a konszenzust, amely a tagállamok között kialakult. A francia Nathalie Loiseau, az Európai Parlament külügyi bizottságának centrista tagja különösen élesen fogalmazott.

– mondta. Majd hozzátette: 

A diplomaták emlékeztettek arra is, hogy az uniós külpolitika koordinálása elvileg a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő feladata. Jelenleg ezt a tisztséget Kaja Kallas tölti be, akinek a feladata a tagállamok álláspontjának egyeztetése és egy közös uniós pozíció kialakítása.

Von der Leyen külpolitikai szerepe egyre több kritikát kap

Több diplomata szerint Von der Leyen fellépése zavart okozhat az Európai Unió külpolitikai működésében. Attól tartanak, hogy az elnök olyan kijelentéseket tesz, amelyekről a tagállamokkal előzetesen nem egyeztettek. Egy névtelenül nyilatkozó uniós diplomata úgy fogalmazott:

Majd hozzátette:

A kritikák egy része Von der Leyen egyik kijelentéséhez kapcsolódik, amelyben úgy tűnt, hogy támogatja az iráni vezetés megváltoztatásának lehetőségét. Ez különösen azokban az uniós országokban váltott ki ellenérzéseket, amelyek jóval kritikusabbak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai fellépésével szemben. Egy diplomata úgy fogalmazott, hogy az EU-nak a nemzetközi jog egyik legfontosabb védelmezőjének kellene lennie. Szerinte ezért különösen problémás, ha egy uniós vezető olyan álláspontot képvisel, amelyről nincs közös döntés.

A feszültséget tovább növelte, hogy Von der Leyen a Béketanács nevű kezdeményezés kapcsán is lépéseket tett. Ez a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett fórum a globális stabilitás előmozdítását célozza.

Az Európai Bizottság a mediterrán térségért felelős biztosát, Dubravka Šuicát küldte a kezdeményezés első ülésére. Ez különösen Párizsban váltott ki kritikát, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter nyilvánosan is bírálta a lépést. Egy diplomata szerint a helyzet azért volt különösen érzékeny, mert Donald Trump nem tett különbséget a megfigyelők és a teljes jogú résztvevők között. Így az EU zászlaja is megjelent az eseményen, ami azt a benyomást kelthette, hogy az Európai Unió támogatja a kezdeményezést.

– mondta egy diplomata. A kritikák mellett ugyanakkor olyan vélemények is megjelentek, amelyek szerint a helyzet nem volt ennyire súlyos. Egy közepes méretű uniós ország diplomatája például úgy vélekedett, hogy a tagállamok többsége végül elfogadhatónak tartotta a részvételt.

Bővítési vita is feszültséget keltett

Az Európai Bizottság bővítési politikája szintén súrlódásokat okozott a tagállamok és Von der Leyen csapata között. Marta Kos bővítésért felelős biztos több olyan elképzelést is felvetett, amelyek gyorsíthatnák az EU bővítését. Ezek közé tartozott az az ötlet is, hogy Ukrajna akár már 2027-ben csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Az elképzeléseket azonban informális egyeztetéseken vetették fel, ami több tagállamban is ellenérzéseket váltott ki. Egy diplomata szerint a tagállamok egyértelművé tették, hogy továbbra is ragaszkodnak az érdemalapú csatlakozási folyamathoz.

A vita végső soron egy mélyebb kérdésre mutat rá: pontosan ki képviseli az Európai Uniót a világpolitikában? Több diplomata szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU egyszerre több hangon próbál megszólalni. Az Európai Bizottság, a külügyi főképviselő és az Európai Tanács soros elnöksége is szerepet játszik a külpolitikai döntéshozatalban, ami könnyen zavarhoz vezethet. Nacho Sánchez Amor spanyol európai parlamenti képviselő szerint ezért tudatos döntést kellene hozni arról, hogy az Európai Bizottság milyen szerepet kapjon ezen a területen.

– mondta. Hozzátette:

Mindeközben az Európai Bizottság határozottan visszautasította a kritikákat. A testület szóvivője szerint Von der Leyen egyszerűen a feladatát végzi, és a bizottság külső politikai tevékenységének vezetését gyakorolja az uniós szerződéseknek megfelelően. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a világ vezetőivel való kapcsolattartás az Európai Bizottság elnökének munkájához tartozik, akár kétoldalú, akár többoldalú egyeztetésekről van szó.

A vita azonban ezzel aligha zárult le. Több diplomata szerint a közel-keleti válság, az uniós bővítés kérdése és az amerikai politikai változások egyaránt rámutattak arra, hogy Brüsszelben még mindig nem egyértelmű, ki és milyen felhatalmazással beszél Európa nevében a világ színpadán.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP