A New York Times már Putyin ukrán inváziójához hasonlítja az iráni háborút

Az iráni háború kapcsán meglepő párhuzamot húzott a The New York Times. Az amerikai lap szerint Donald Trump katonai fellépésének indoklása több ponton emlékeztet arra, ahogyan Vlagyimir Putyin igazolta Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját.

A cikk már a konfliktus indoklásában is hasonlóságot lát. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter például így fogalmazott:

A New York Times szerint ez emlékeztet Putyin korábbi kijelentésére az ukrajnai invázió után:

A lap ugyanakkor maga is elismeri, hogy a két konfliktus között alapvető különbségek vannak. Putyin egy szuverén állam elleni szárazföldi inváziót indított, míg az Egyesült Államok Irán ellen elsősorban légi csapásokkal lépett fel. Ennek ellenére a New York Times szerint több kommunikációs elem „zavarba ejtően hasonló”.

Az iráni háború és az ukrajnai invázió párhuzamai

A New York Times egyik érve, hogy a konfliktus megnevezése is hasonló logikát követ. Mike Johnson amerikai képviselőházi elnök például arra a kérdésre, hogy háborúról van-e szó, úgy válaszolt: 

A lap szerint ez emlékeztet arra, ahogyan Oroszország az inváziót következetesen „különleges katonai műveletként” emlegeti. Az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Volodin például két hónappal a támadás után is ragaszkodott ehhez a kifejezéshez. A cikk további retorikai párhuzamokat is felsorol. Trump egy televíziós interjúban azt mondta:

A New York Times szerint ez Putyin egyik 2022-es kijelentésére emlékeztet, amikor az orosz elnök így fogalmazott:

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy Trump beszédében az iráni rezsimet évtizedes „vérontással és tömeggyilkossággal” vádolta, és arra szólította fel az iráni katonákat, hogy tegyék le a fegyvert, különben biztos halál vár rájuk. A New York Times szerint Putyin az invázió első napján hasonló üzenetet küldött az ukrán hadseregnek, amikor felszólította őket, hogy tegyék le a fegyvert és térjenek haza.

Rövid háború vagy elhúzódó konfliktus?

A cikk arra is emlékeztet, hogy az ukrajnai invázió kezdetén sokan gyors orosz győzelemre számítottak. Orosz tiszteknek még díszegyenruhát is csomagolniuk kellett arra az esetre, ha hamar katonai parádét rendeznek Kijevben. A valóság azonban egészen másképp alakult. A kezdetben villámháborúnak szánt hadjárat évek óta tartó konfliktussá vált. A New York Times szerint most az iráni háború esetében is felmerülhet a túlzott optimizmus veszélye. A lap idézi Dmitro Kulebát, Ukrajna akkori külügyminiszterét, aki közösségi médiában figyelmeztetett erre.

Kuleba szerint a konfliktus csak akkor maradhat rövid, ha Washington visszafogja ambícióit és lemond az iráni rezsim megdöntéséről.

A New York Times szerint az amerikai kormányzat céljai az iráni háború során folyamatosan változnak. Trump például egy ponton feltétel nélküli megadást követelt Irántól, míg kormányának más tagjai inkább korlátozottabb célokról beszéltek. Ilyen lehet például az iráni nukleáris program vagy a rakétaarzenál megsemmisítése.

Michael Kofman katonai elemző arra figyelmeztetett, hogy a történelem számos példája mutatja: egy háború sikeréhez elengedhetetlen, hogy a katonai eszközök és a politikai célok összhangban legyenek. Szerinte a hadműveleti terveket szükség esetén módosítani kell, ha az eredeti feltételezések nem igazolódnak be, és a döntéshozóknak a konfliktus tovagyűrűző következményeivel is számolniuk kell.

Nyitókép: SAUL LOEB, Pavel Bednyakov / AFP / POOL