Totális a politikai káosz Romániában, óriási a tét a magyaroknak is

Keleti szomszédunknál kezd eluralkodni a politikai káosz, és úgy tűnik, már régen nem az a kérdés, hogy melyik párt melyikkel szimpatizál, hanem hogy melyiket utálja kevésbé úgy a pártvezetés, mint a szavazók szintjén.

Emlékezetes, a válságot az Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) politikus vezette négypárti kormány bukása robbantotta ki. Május 5-én a szocdemek (PSD) a szélsőjobboldali AUR-ral és más ellenzéki szereplőkkel együtt megszavazták a bizalmatlansági indítványt, amely a PSD-PNL-USR-RMDSZ-kormány bukásához vezetett. Mindezt úgy, hogy a PSD a maga 86 mandátumával egymagában az alsóházi székek alig negyedével rendelkezik (a szenátusban meg 35 szenátorral), messze-messze attól, hogy bármiféle kormányt alakítson egymagában.

A román politikában egyébként nem szokatlan (sőt, a PSD-PNL kutya-macska-házasságában különösen gyakori) lépés óta viszonylag sok víz lefolyt a Dâmbovițán, de a helyzet nem megoldódni, hanem ellenkezőleg, éppen bonyolódni látszik, és nem úgy tűnik, mintha egyhamar megválaszolható lenne az a kérdés, hogy az úgymond hagyományos pártok képesek-e még stabil parlamenti többséget létrehozni, vagy az ország fokozatosan egy elhúzódó politikai átmenet és a szélsőséges, magyarellenes AUR további erősödése felé sodródik – egyelőre úgy tűnik, ez utóbbi van a csőben.

„Az AUR összesen 18 százaléknyi támogatottsággal jutott be a bukaresti parlamentbe, ennek megfelelő mennyiségű mandátummal, ugyanakkor a kisebb, szintén szélsőséges pártok, mint az S.O.S. Romania vagy a Fiatal Emberek Pártja (POT) is bejutottak. Utóbbiak szavazói nagyrészt átmentek az AUR-hoz, így utóbbi támogatottságát 36 és 40 százalék közé teszik” – ismerteti a helyzetet Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. S nem szabad elfelejteni, emeli ki a szakértő, hogy volt itt egy államelnök-választás is, ahol az AUR elnöke, George Simion 47 százaléknyi szavazattal kapott csak ki Nicușor Dan jelenlegi elnöktől.

Nem csoda, hogy minden eszközt megragadnak, hogy olyan helyzetet idézzenek elő, ami lehetővé teszi, hogy ezt mandátumra is váltsák, és erre keresve sem találhattak volna jobb időpontot: miközben a népszerűtlen megszorító intézkedésekkel igyekezett a kormány megzabolázni a válságot, Ilie Bolojan személye egyre népszerűtlenebb lett a szavazók és egyre elfogadhatatlanabb a szociáldemokraták számára. 

Így most, mint vázolja a helyzetet a szakértő,

• a PSD közölte, nem akar olyan kormányt, ahol Bolojan az első ember
• a nemzeti liberálisok nyíltan kijelentették, hogy nem kívánnak többé a szociáldemokratákkal közösen kormányozni
• Ilie Bolojan meg többször hangsúlyozta: a PSD-é a felelősség az egészért

Azért is kellemetlen ez az egész, mert a két nagypárt megegyezett róla, hogy a ciklusban félidőnél váltanak miniszterelnököt, a PNL-s Bolojan helyett jöhetett volna jövő tavasszal a PSD-s kormányfő, ám a szocdemek mégsem bírták ki ezt az egy évet, és jött a kormánybuktatás.

Mindezzel két problémát is a nyakába vett a politikum: a PSD nélkül a PNL–USR–RMDSZ tengely önmagában nem képes többséget kialakítani. Vagyis a liberálisok hiába határolódtak el a PSD-től, nélkülük semmi esélyük. Ott lenne az AUR, de Simion pártjával viszont senki sem közösködne szívesen. 

Habár, mondja kérdésünkre Illyés, a palackból azzal már részben kiszabadult a szellem, hogy a bizalmatlansági indítványt közösen szavazták meg a PSD-vel, sőt, azóta több ügyben is együtt szavaztak a román parlamentben. „Ezzel kiváltották a PSD európai pártcsaládja, az Európai Szocialisták értetlenségét, hiába ígérgették, hogy kormányozni nem, csak kormányt buktatni hajlandóak az AUR-ral” – mondja a szakértő.

A PNL meg eközben mossa kezeit, pláne, teszi hozzá kérdésünkre Illyés, hogy Bolojannak a kormánybuktatás óta egyre feljebb kúsznak a népszerűségi mutatói. Az USR is így tesz. Közben igyekeznek összetolni a PSD-t az AUR-ral, mondván, ha ilyen jól megértitek egymást, kormányozzatok csak együtt.

Ezt viszont – fűzi tovább a dolgot Illyés – a PSD és az AUR se akarja. A PSD-nek nem csak kellemetlen az AUR közelsége, de sok szavazójukat is elvitte a szélsőséges párt, ha összeáll a fiatalabb és dinamikusabb radikálisokkal, ez a folyamat felgyorsulhat. Az AUR viszont nehezen tudná elmagyarázni, miért az általa legkorruptabbnak nevezett PSD-vel állna össze, amely pártot az elmúlt három évtized állapotaiért okolni szokott.

Az RMDSZ meg mindeközben azt mondja, hogy ők bárkivel hajlandóak kormányozni, csak ne az AUR támogatása legyen ehhez szükséges.

„Úgyhogy, ha most ezeket a nyilvános álláspontokat egymás mellé tesszük, akkor gyorsan arra a következtetésre jutunk, hogy nem lehet parlamenti többséget kialakítani a román parlamentben” – mutat rá a szakértő.

Mindeközben nem véletlen, hogy Nicușor Dan államfő konzultációsorozatot indított a Cotroceni-palotában, egyértelművé téve, hogy nem nevez ki olyan kormányt, amelyben az AUR benne van.

Ugyanis vészesen fogy az idő: augusztus 31-ig ugyanis az európai Helyreállítási Alap forrásait, összesen akár 7-8 milliárd eurót le kellene tudnia hívni Romániának, amihez számos mérföldkő hiányzik, számos törvény, amit meg kellene hoznia a parlamentnek, „és ezek között bizony vannak népszerűtlen dolgok, olyanok is, amiket a szociáldemokratát elleneznek” – fogalmaz a szakértő.

Erre – és a PSD-AUR együttszavazásra – eklatáns példa, hogy miután a PSD az AUR-ral megbuktatta a kormányt, részben azért, mert Bolojan keresztül akarta nyomni az egyik mérföldkőhöz szükséges lépést az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdére vitelével, szerdán megszavaztak egy törvényt ennek tilalmáról. Érthető, mutat rá a szakértő, hiszen ezekben a PSD-nek vannak informális pozíciói, ami a tőzsdén szokásos átláthatóság miatt csorbultak volna. 

Nyitóképen a kormánybuktatás pillanata a bukaresti törvényhozásban május 5-én
– nem tudták, mit cselekszenek. Forrás: Daniel Mihailescu /AFP