„A történelmi regény feladata az, hogy megszerettesse a történelmet” – hangsúlyozta Nyíregyházán egy előadáson Bán Mór.
A Hunyadi-regények írója, Bán Mór nyitotta meg az ünnepi könyvhetet Nyíregyházán, a szerzővel Kertész Sándor grafikusművész, tanár beszélgetett. A szerző szerin míg a sci-fik világában szabadon szárnyalhat az író fantáziája, addig a történelmi regényeknél más a helyzet. Bán kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „amikor a rigómezei csatáról szóló fejezeteket írtam, végtelenül erős kísértést éreztem, hogy megnyerjük.
Hunyadi sajnos elvesztette ezt az ütközetet, de nagyon komolyan elgondolkodtam azon, hogy megérdemelné a győzelmet”
– idézte a szon.hu.
Az író azt is elárulta a jelenlévőknek, hogy amikor elhatározta, hogy egy történelmiregény-sorozatot ír, egy évet szeretett volna anyaggyűjtéssel tölteni, amiből végül tíz év lett.
Bán Mór arra is kitért, hogy amikor a tévésorozatot vetítették, számos cikk, ismeretterjesztő anyag látott napvilágot. A történészek azonnal szükségét érezték, hogy elmondják, valami úgy volt vagy nem úgy volt. Elhangzott, hogy a szerző kedvence ezek közül az volt, hogy Hunyadi János nem úgy nézett ki, mint Kádár L. Gellért, a sorozat főszereplője.
Ennek igazolására olyan képeket és metszetek hoztak, melyek sok száz évvel Hunyadi halála után készültek, vagyis
a művészek úgy festették meg, hogy soha életükben nem látták.
„Senki nem tudja, milyen volt Mátyás király apja, Magyarország kormányzója valójában. Millió dolgot el lehet róla olvasni, de azt nem tudni, hogy Hunyadi János mikor és hol született, sőt a család származásával kapcsolatban is legalább tizenhárom elmélet létezik” – jegyezte meg az író.
Bán Mór arra is rámutatott, hogy egyetlen hiteles okirat sem őrizte meg Hunyadi édesanyjának nevét, de „az életének első húsz évéről pedig azt a körülbelül öt mondatot tudjuk, amit Bonfini megírt. A probléma csak az, hogy az ötből háromról már bebizonyították a történészek, hogy nem lehetett igaz”.
Az író a találkozó során azt is megjegyezte, hogy soha nem találkozott még olyan történelmiregény-íróval, aki azt állította volna, hogy valami biztosan úgy volt, ahogy ő papírra vetette. Nem is mondhatja, hiszen egy regényben párbeszédek vannak.
„A legprofibb nyelvészek sem tudják, hogyan beszéltek a magyarok Hunyadi korában, hiszen csak írott emlékeink vannak a XV. századból, tehát egy szereplő már abban a pillanatban nem lehet hiteles, amint megszólal. Találgathatunk, de biztosat nem állíthatunk.
A történelmi regény feladata az, hogy megszerettesse a történelmet.
Ha pedig a könyv, a film jó, ha felkelti az érdeklődést, az olvasó vagy néző majd veszi a fáradságot, és utánanéz” – hangsúlyozta Bán Mór.
Nyitókép: Galgóczi Németh Kristóf / Hunyadi
***
Ezt is ajánljuk a témában
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
A mackó (The Bear) nem valami gyerekmese ezzel a címmel, hanem egy élet és lélek mélyére fúró, filmes sorozatként megszületett kortárs dráma.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
A szerzők szerint Magyarország kevés vérrel szerezné vissza a területet.
A színész azt is felemlegette, hogy neki is felajánlottak egy szerepet a sorozatban, de neki „nagyon büdös” volt az egész.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Trump titokzatos hétfői bejelentését egy magas szintű látogatás előzi meg, amely újabb fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
