A Svéd Akadémia döntése szerint az idei díj nemcsak szimbolikus dicsőséget, hanem komoly anyagi jutalmat is hoz számára.
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. „A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét” – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében – amelyet Olsson betegsége miatt az eseményen a bizottság egyik tagja ismertetett – Krasznahorkai nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét emelte ki.
Felidézte, hogy Krasznahorkai Gyulán született, és ennek a dél-alföldi, román határ menti világnak a hangulatát idézte meg Sátántangó című első regényében, amely Magyarországon 1985-ös megjelenését követően irodalmi szenzációvá vált, és amelyből 1994-ben a szerző forgatókönyve alapján Tarr Béla forgatott világhírű filmet.
A szerző második műve, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A regény megjelenése után Susan Sontag amerikai kritikus Krasznahorkait az „apokalipszis mesterévé” koronázta. „Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet” – fogalmazott Olsson.
A Háború és háború című regényében a levéltáros Korin György New Yorkba, a „világ közepébe” utazik, hogy egy az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak. Olsson kiemelte, hogy „Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált”.
A Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai Dosztojevszkij egyik hősét idézi meg a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báróban, aki az Argentínában töltött évek után hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.
Ezekhez az „apokaliptikus” eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amely „egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek ”lehetetlenül„ kapcsolódnak egymáshoz” – fogalmazott Olsson. Kiemelte, hogy a Herscht 07769-et a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartják.
"Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt"
– értékelte Olsson a Nobel-díj honlapján is közzétett méltatásában.
Hozzáfűzte, hogy az író Kelet felé fordulását is több mű jelzi, amelyet kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlettek. 2003-as regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó egy Kiotóban játszódó rejtélyes történet, erőteljes lírai részekkel. A mű előzményének tekinthető a Seiobo járt odalent (2008) című, tizenhét novellából álló, Fibonacci-sorozatban elrendezett gyűjtemény, amely a szépség és a művészi alkotás szerepét vizsgálja a vakság és a mulandóság világában. Krasznahorkai öt eposzával együtt ez a műve is legfontosabb alkotásai közé tartozik – hangsúlyozta a Nobel-bizottság elnöke.
Krasznahorkai László sokoldalúságát és irodalmi sokszínűségét bemutató lenyűgöző műveként említette még a szerző 2018-ban megjelent Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe (2020) című regényét is, amely Manhattanben játszódik, ahol az egykor ott élt nagy Herman Melville szelleme és fanatikus rajongói kísértenek.
A 71 éves író a Nobel-díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A Nobel-bejelentések hete pénteken a Nobel-békedíj kitüntetettjének nyilvánosságra hozatalával folytatódik, október 13-án, hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesének nevét teszik közzé.
(MTI)
Nyitókép: Adrian DENNIS / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén Krasznahorkai Lászlónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. A kuratórium indoklása szerint „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”. Győrffy Ákos írása.
A darab egy pontján Schmidt Máriát ládába zárják majd bottal agyonverik.
Így semmisül meg a művészet, ha az alkotó a saját aktuálpolitikai véleményét erőszakolja a nézőkre.
Különbséget lehet tenni az ízléses és ízléstelen, a hiteles és a hiteltelen kritikák között.
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
November 5-ig adhatjuk el voksunkat a tizenkét kategória 10-10 jelöltjére!
Ismét hatalmas elismerést kapott hazánk Krasznahorkai László kitüntetésével. Szinte hihetetlen, de az újabb magyar Nobel-díjast faképnél hagyta első angol fordítója.
Kemény szavakkal reagált Medvegyev a belga védelmi miniszter szerdai kijelentésére.
A szolgáltatások nagyot húztak a gazdaságon, de az ipar és a mezőgazdaság lefelé nyomta a számokat. Magyarország jövőre viszont már egyértelműen nagyobb emelkedési pályára léphet, beindulnak a nagy gyárak, amelyek már az idei évben is meglátszódnak majd.
