Így élt a mesék királya, aki rajongott Magyarországért – 150 éve hunyt el Andersen

Napra pontosan 150 éve, 1875. augusztus 4-én, 70 éves korában hunyt el Hans Christian Andersen dán költő, meseíró, az irodalomtörténet egyik legérdekesebb alakja, aki Magyarországon is járt és nagyon jó véleménnyel volt rólunk. A meseírás koronázatlan királya a nyomorból ért a csúcsra, így a saját élete is mesévé nemesült, de rögtön tegyük hozzá, hogy nem tündérmesévé. Történetei az író drámai magányosságát tükrözik, ami végig kísérte a sikerekkel együtt. 

 aki saját világot teremtett – erre csak a legnagyobbak képesek. 

Gyerekként megtanulta kívülről Shakespeare összes színművét

Andersen 1805. április 2-án született a dániai Odense szegénynegyedében, egy cipész fiakért. Igen, már ez a tény egy mese felütéséhez hasonlít. Apja korán meghalt, a gyermek Andersent babonás, erőszakos anyja nevelte tovább. Hébe-hóba járt iskolába, de írni-olvasni hamar megtanult – a sorsa ekkor megpecsételődött. Életrajzírói szerint kívülről megtanulta Shakespeare összes színművét, aztán fabábokat készített, és egy általa készített játékszínházban eljátszotta a darabokat. 

 – írta később Andersen. Az éhező, nélkülöző, szuperérzékeny kisfiú a saját mesevilágába menekült a külvilág elől.

Próbálták munkára bírni tizenegy évesen, de sem a szövöde, sem a dohánygyár, sem a patika nem ízlett neki. Ő már döntött. Csakis a könyvek és a színház érdekelték. Tizennégy évesen eljött az idő: Koppenhágába ment, hogy „független, gazdag ember” legyen.

Nyomortanyákon lakott, aztán a királytól kapott ösztöndíjat

Andersen valóban nem aprózta el: a királyi színház zenésze akart lenni, ami persze nem jött össze. Életrajzírói szerint nyomortanyákon lakott, alkalmi munkákat vállalt. Végül bevették a Dán Királyi Színház kórusába, de hamarosan mutálni kezdett: szoprán hangja megszűnt, és kitették a szűrét. 

A szindrómára jellemző, hogy képviselője megszállottan belefeledkezik egy érdeklődési területbe, aminek a kiemelkedő ismerője lesz – ezt már a „Shakespeare-tanulásnál” is láthattuk. Egy szó, mint száz: Andersent a színházon és a mesevilágon kívül semmi más nem érdekelte. Komoly gondjai voltak a társadalomba illeszkedéssel, ami még valószínűbbé teszi az Asperger-szindróma jelenlétét.

Aztán, mint a mesében, szerencséje lett, amit protekciónak is hívhatunk. 

 magától a királytól szerzett neki ösztöndíjat. Andersen újra tanulni kezdet, ám diáktársai és tanárai gúnyolták azért, mert író akart lenni, meg azért is, mert furcsa volt, magának való. Nem volt jó tanuló, csak szenvedett, de pártfogója az egyetemre is bejuttatta.

Egyszer csak befutott. Harmincévesen jelent meg az első négy meséjét tartalmazó kötete. Egyre ismertebb lett. Folyamatosan jelentek meg a meséskönyvei, 

Volt rá példa, hogy hamarabb jelent meg egy műve Amerikában, mint Dániában.

Andersen és a nők, Andersen és a férfiak

A meseíró részletes naplót vezetett életéről, így a különcségei föltárulnak előttünk. Szeretethiányos volt, magányos, tartozni akart valakihez, de erre alkalmatlannak bizonyult. Meséi mélyén ennek a föloldhatatlan helyzetnek a művészi feloldása vibrál. 

Naplójából rekonstruálhatjuk Andersen bordélyházi ténykedését, mindegyik esetben ugyanaz történt: beszélt a madammal, kiválasztott egy lányt, bementek a szobába, megsajnálta a lányt, pénzt adott a lánynak, és távozott – ellenszolgáltatás nélkül. Biztos, ami biztos, a maszturbációiról is naplót vezetett.

Miután a „női vonal” nem sikerült, Andersen a férfiaknál is próbálkozott. Állítólag 

 A vonzalmait nem rejtegette – sőt, a magányos emberekre jellemzően szinte hirdette őket –, ami a 19. század közepén nem kevés megbotránkozást váltott ki, a csodálat mellett.

Viselkedészavara egyebekben is kiütközött. Jó barátságban volt az angol íróval, Charles Dickensszel, de csak egy ideig. Történt, hogy 1857-ben 

Öt hétig maradt, mert nem érezte, mikor illene távoznia. Végül elküldték, és Dickens minden kapcsolatot megszakított Andersennel. 

Felnőtt mesék

Érdekesség, hogy a manapság olvasott Andersen-mesék nem így néztek születésük idején. Egész egyszerűen cenzúrázták őket a viktoriánus Angliában:

ez a puritán Nagy-Britanniában túl soknak bizonyult. Andersen átírta a lezárást: az új verzióban a vízi boszorkány elveszi a hableány hangját. 

Andersen felnőtteknek is írt meséket, nem is akármilyeneket! A dán író a modern pszichológia, a szürrealizmus, a thriller előfutára volt bizonyos fénytörésben. 

 belopózik egy házba, hogy a titkokat kilesse, emberként él, zsarolással meggazdagszik, végül a saját árnyékává, rabszolgájává teszi egykori gazdáját. 

Az író sírgyalázásról, lefejezésről, mellét szaggató anyáról, udvarlóit lemészároló sorozatgyilkos hercegnőről is mesél, és nem utolsósorban egy nő- és gyerekgyilkos gonosz hercegről, aki hadsereggel támad a mennyországra.

„Szépek, nagyon szépek a magyarok”

Kevesen tudják, hogy Andersen a királytól utazási ösztöndíjat is kapott. Bebarangolta Európát, útjairól hatalmas sikerű útleírások jelentek meg. Jóleső érzés, hogy Magyarország mennyire a szívébe lopta magát. 

 a Fekete-tengeren át a Dunáig, majd a Dunán fölfelé Bécsig.

Többek között megemlítette, hogy Pesten minden könyvesbolt falát Széchenyi képmása díszíti. Megfigyelte, hogy könyvek, újságok tekintetében milyen jól felszerelt a Nemzeti Kaszinó. Hozzátette: a magyar egyesület tagjai „az ország saját nyelvén írt, rengeteg különféle újság és könyv iránt érdeklődnek.”

Andersen az ország gazdagságát is említi: három évvel

Magyarország lakóit külön dicsérte a fogékony lelkű, nagy meseíró.

 írta Pozsonyban, ahol partra szálltak. 

Tegyük hozzá a végére: Andersen első magyar fordítója (1858) nem más, mint Petőfi felesége, Szendrey Júlia volt. 

***

(Nyitókép: Wikipédia)

Felhasznált irodalom:

https://nitum.wordpress.com/2012/10/10/biography-of-hans-christian-andersen/

https://kepmas.hu/hu/mesekbe-menekulve-hans-christian-andersen-tragikus-elettortenete

https://mult-kor.hu/nyomornegyedbol-indulva-lett-a-mesek-kiralya-hans-christian-andersen-20170804

https://noivalto.hu/ezvan/gyermekkonyvek-nemzetkozi-napja-andersen-szendrey-julia/

https://locsei.net/cikk599.html

https://tarnokitenyek.hu/2024/04/18/andersen-a-mese-hose/

https://ekultura.hu/2005/08/05/hans-christian-andersen-mesek-es-tortenetek-felnotteknek