Rendkívüli!

Fokozódik a feszültség: amerikai katonák foglaltak el egy orosz felségjelzésű hajót az óceánon

Így élt a Lúdas Matyi írója – Fazekas Mihályra emlékezünk

2026. január 06. 06:00

A kalandvágyó ifjú önként csapott föl huszárnak, nagy szerelme miatt agglegény lett, korszakos botanikus, gazdasági vezető, és rendőrfőnök volt, ráadásnak „beindította” a népi irodalmat.

2026. január 06. 06:00
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Napra pontosan 260 éve, 1766. január 6-án keresztelték Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi íróját, akinek 

a pontos születési dátuma nem ismert 

– karácsony a valószínű – így rendszerint a januári időpontot vésik be a különböző cikkírók az ikonikus népi költő és úttörő botanikus életútjának a legelejére. Nem oszt, nem szoroz.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”
Tovább a cikkhezchevron

Amit viszont tudunk, hogy a kis Misi 

jómódú polgárcsaládban született Debrecenben. 

Apja gyógykovács és állatorvos volt, ősei vagyontalan katona-nemesek, közvetlen felmenői debreceni iparos-polgárok. 

Emberünk a híres debreceni kollégium növendéként az irodalom és a természettudomány iránt is erős érdeklődést mutatott, mégsem számított jó tanulónak. 

Vonzotta a kaland, az izgalom, az élet sűrűje. Tizenhat évesen huszárnak állt, 

amiben szerepet játszhatott, hogy állítólag összeveszett a tanáraival. 1782-ben már Galíciában ült lóháton.

Katonaélet nagy szerelmekkel

Nem lévén nemesúr, Fazekas közlegényként „indított”, hétévi szolgálat után lett hadnagy. Csatatérről csatatérre vonult, végig járta a korabeli Habsburg-háborúkat, a napóleoni hadjáratok során eljutott Franciaországba, Németalföldre, Hollandiába, Németországba, és 

megúszta: csak az egyik ujját veszítette el.

 Kezdetben lelkesedett, csatadalokat írt, aztán magától értetődően meggyűlölte a háborúzást, ahogy értelmes emberhez illik.

A kalandvágyó ifjú Fazekassal megesett, ami ilyenkor szokott: szerelmes lett, méghozzá kétszer, és ezek a szerelmek egész későbbi életét, művészetét meghatározták. 

Romániában beleszeretett egy parasztlányba, 

Ruszándába, de az érzelmeket odavágta a történelem: a katonák tábort bontottak, és örökre búcsúzni kellett. 

Költőnket 

Franciaországban érte a második villámcsapás: Ámeli. 

A második viszony sem tartott sokáig a valóság mértéke szerint, ám ettől az emléktől Fazekas sosem szabadult – egyes életrajzírók szerint Ámeli emléke miatt maradt agglegény. Mégis, Ruszánda és Ámeli szerelmes költővé érlelték Fazekas Mihályt, és bánata komorabb, mélyebb színezetű a felvilágosodott kortársak bánatánál.

„Mellesleg” írta meg a Ludas Matyit

Fazekas élete első felében katona, második felében közéleti férfi és természettudós volt, ráadásnak 

irodalmi halhatatlanságot szerzett, ami a halála után érett be.

 A kalandozások után, a háborúk után, a szerelmek után visszatért Debrecenbe, kertészkedett, gazdálkodott, és mint városi-kollégiumi pénztárnok dolgozott – ekkor írta a Lúdas Matyi első változatát (1804).

A kilencvenes években szerelt le a seregből, 

összebarátkozott a kor szellemi nagyágyújával, Csokonai Vitéz Mihállyal. 

Itt említjük meg: hősünk nem tartotta magát hivatásos költőnek, „kulturált emberhez illő” passziónak fogta föl a rímfaragást, így 

szinte mellékesen hozta létre a magyar irodalom egyik legeredetibb alkotását, és vált a népi költészet egyik „alapozójává” 

friss hangjával, beemelve a népit a magas művészetbe, ahova való. Petőfi előfutárjának is tekinthetjük bizonyos szempontból.

Fazekas Mihály világlátottabb volt a könyvek embereinél, új baráti körénél, és 

a nép ismerete – katonatársai között sok szegényebb származású, egyszerű parasztlegény megfordult – plusz dimenziót adott költészetének.

A Lúdas Matyi összeforrott Fazekas Mihály nevével. „Tökéletes szerkesztésével, szemléletes jellemzéseivel, mulatságos cselekményvezetésével, gördülő verssoraival és jóízű nyelvével valóban elbeszélő költészetünk egyik múlhatatlan és mindig frissen maradó klasszikusa” – írja Hegedüs Géza.

A humoros népi anekdota ironikus gellert kap azzal, hogy a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg, amely hexameterekben erőltetés nélkül gördülnek a népi fordulatok. 

Ez valami teljesen új volt, de hiába: Kazinczy és a korabeli mainstream kezdetben képtelenek voltak meglátni az értéket.

A mű első változata 1804-ben keletkezett, nyomtatás híján kéziratban (!) terjedt el, majd az író tudta nélkül megjelent: 1815-ben egy Bécsben tanuló későbbi debreceni professzor a szerző személyét nem ismerve adta ki névtelenül a Lúdas Matyit. Fazekas Mihály levélben tiltakozott a kiadás ellen, átdolgozta a művet, és 1817-ben már a saját neve alatt jelentette meg. A reformkorban aztán 

a Lúdas Matyit felkapták, és ponyva formájában jutott el a nép közé,

 ahol óriási népszerűségre tett szert.

A Lúdas Matyi 1817-es bécsi kiadásából Göbwart F. S. egykorú, színes illusztrációja: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza! 

Fazekas, a korszakos botanikus, a gazdasági vezető, a rendőrfőnök

A költő rajongott a botanikáért. 1807-ben jelent meg a Diószegi Sámuellel – a sógorával – együtt írt 

Magyar Füvészkönyv, ami az első tudományos botanikai rendszerezés magyarul,

 egyben növényhatározó. A könyv teremtett rendet „a növénynevek hazai zűrzavarában”, a szakmában hatalmas jelentőségre tett szert.

Fazekas a saját birtokán kísérletezte ki az korszerű, okszerű gazdálkodást, ott figyelte a növények természetét, majd tovább munkálkodott a botanika népszerűsítésében. Ő tervezte a híres debreceni Füvészkertet.

Jelentékeny közéleti szerepet vállalt. Annyira megbízhatónak tartották, hogy először a Kollégium gazdasági vezetője lett, majd Debrecen főpénztárnoka, vagyis

 a város rábízta a pénzét. Katonai múltját is kamatoztatta: megszervezte a debreceni „polgárkatonaságot”,

 vagyis a rendőrséget. Ő lett az első kapitánya.

*

(Nyitókép: Fazekas Mihály egyetlen fennmaradt portréja Carl von Binzer olajfestményén)

Felhasznált irodalom:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/fazekas.htm

https://www.nevpont.hu/palyakep/fazekas-mihaly-b015f

https://www.debreceniertektar.hu/debrecen-kiemelkedo-ertekei/fazekas-mihaly-eletmuve

http://mek.niif.hu/03600/03630/html/f/f05221.htm

 

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csulak
2026. január 06. 17:37
Van boven amire buszke tud lenni a magyar !
Válasz erre
1
0
Kontar
2026. január 06. 10:15
Gergő, teljesen anakronisztikus azt állítani, hogy szerelmes lett Romániában, hiszen ilyen nevű államalakulat, akkor még nem létezett.
Válasz erre
4
0
altercat1
2026. január 06. 08:52
Illett volna a teljes nevét írni: Fazekas Vitéz Mihály. Sírja szemben volt a konyhánk ablakával, amit a "Fazék" diákjai gondoztak. Alacsony kovácsolt vas kerítés vette körül, mellette a sógora, Diószegi Sámuel sírja volt. Sírköve fekete gránit volt, ami a Köztemetőbe való áttemetés során "eltűnt". Ott fehér. (Bizonyára kellett valakinek...)
Válasz erre
2
0
tajoska
2026. január 06. 08:31
Romániában beleszeretett egy parasztlányba? Pontosabban hol élt ez a parasztlány és Fazekas hány éves volt ekkor?
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!