A „román Prigozsin” már a forrongó Bukarest felé tartott felfegyverzett csapatával, amikor elkapták

Szerdán, mondhatni, papírforma-döntést hozott a román legfelső bíróság: további harminc nappal hosszabbította meg egy Horaţiu Potra nevű zsoldosvezér embereinek előzetes letartóztatását – írta meg a Maszol. Ez persze nem segít azon, hogy továbbra sincs fogalmuk arról, hol lehet Horaţiu Potra és a fia, Dorian Potra, illetve egy rokonuk, Alexandru Potra, akik jelenleg is nemzetközi körözés alatt állnak.

Nos, egy ködös februári hajnalon a legfőbb ügyészség ügyészei Szeben, Maros, Temes, Kolozs és Ilfov megyében összesen 47 helyszínen tartottak házkutatást. Egyebek mellett illegális kampányfinanszírozás, fasiszta, rasszista vagy xenofób szervezet létrehozása, valamint népirtásért vagy háborús bűnökért elítélt személyek kultusza népszerűsítésének gyanújával vizsgálódtak.

Az ügyészek szerint Horaţiu Potra és csapata a múlt év végi elnökválasztás érvénytelenítése után megpróbált beszivárogni az utcai tüntetésekbe, hogy káoszt teremtsen, mégpedig nem más, mint Călin Georgescu elnökjelölt és közeli ismerőseinek tervei alapján.

Georgescu tagadta, hogy ismerné Potrát, azonban hamar előkerült egy videó, amelyen együtt szerepelnek egy Bukarest melletti lovastanyán. A kérdés már nem csak az, hogy milyen kapcsolat volt kettejük között, hanem az is, hogy a kongói – igen, kongói – zsoldosok és a román politikai zavargások között létezett-e valós összefonódás.

Mert van az ügynek egy még kacifántosabb, nemzetközi vonatkozása is. Ugyanis Potra emberei egy nem mindennapi dzsungelkaland után döntöttek úgy, hogy hazatérnek szerencsét próbálni: mint ekkoriban felfedték, 

Nem mondhatni, hogy nagy sikerrel.

Az M23 nevű kongói milícia egyik parancsnoka egyértelmű üzenetet küldött nekik: 

A román zsoldosokat végül Ruandán keresztül hazaküldték egy megalázó fegyverletételt követően.

Szóval Porta nem hétköznapi üzletember: ingatlanok, hatalmas földterületek és jelentős aranykészlete van, emellett a román közélet egyik legrejtélyesebb alakja. Afrikai kapcsolatai és katonai múltja egyre több kérdést vet fel. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője  szerint:

 Mindez azonban nem mentette meg őket a kudarcoktól, mivel a román katonák egy része valójában semmilyen harci tapasztalattal nem rendelkezett. Csendőrök, tűzoltók, akik kongói kalandorként próbáltak hírnevet szerezni maguknak, de végül megalázó vereséggel tértek haza.

Egyre több elmélet merül fel közben arról, hogy Kongóban egy román–lengyel proxy-háború zajlik. A lengyelek Ruanda által finanszírozott erőket támogatnak, míg a románok a kongói kormány oldalán harcolnak. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért fizetett a kongói kormány akár 5000 dolláros zsoldot román „magánvállalkozóknak”, miközben a saját katonái alig 100 dollárt kaptak. 

Pászkán felhívta a figyelmet arra, hogy 

Mindezt alátámasztja, hogy Potra és csapata rendszeresen ingázott Románia és Kongó között, mégpedig charterjáratokkal, amelyeket lehetetlen lett volna titokban tartani. Két légitársaság, a FlyLili és a HelloJets is rendszeres járatokat működtetett Marosvásárhely és Goma között. 

Egy szemtanú beszámolója szerint „2023 márciusában 150 ember volt a repülőtéren, álcaruhában, golyóálló mellényekkel, fegyverekkel, és katonai felszereléseket pakoltak be.” A kérdés az, hogy miként volt lehetséges, hogy a román hatóságok mindezt figyelmen kívül hagyták.

Egyes források szerint Potra és csapata nem egyszerű vállalkozók voltak, hanem egy államilag támogatott projekt részei. „Ezek az egységek nem működhettek volna ennyire nyilvánosan, ha a román állam legalább hallgatólagosan nem engedélyezi a tevékenységüket.” – fogalmazott Pászkán. 

Miközben normál körülmények között egy repülőtér biztonsági szolgálata még egy körömvágót sem engedne fel egy polgári járatra, a marosvásárhelyi és nagyszebeni charterjáratokon fegyvereket és katonai felszereléseket szállítottak Kongóba, anélkül, hogy a hatóságok közbeléptek volna.

Az is beszédes, hogy Potra emberei zsákokban hordták haza az aranyrudakat és a készpénzt. Pászkán szerint 

Mindez különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a román sajtó egy része a „romániai Prigozsin”-ként emlegeti Potrát, utalva az orosz Wagner-csoport vezetőjére. A történet egyik legnagyobb rejtélye, hogy vajon ezek a zsoldosok csak egy pénzszerzési akció résztvevői voltak, vagy valóban politikai és katonai megbízásokat teljesítettek Románia nevében.

A Potra-botrány még korántsem ért véget, és könnyen lehet, hogy a következő hónapokban újabb leleplezések kerülnek napvilágra. 

Pászkán úgy véli, hogy „a legnagyobb probléma nem az, hogy ezek az emberek harcoltak Kongóban, hanem az, hogy ezt a saját államuk tudtával és részben támogatásával tették.” A kérdés már nem az, hogy Potra és csapata hogyan és miért került Kongóba, hanem az, hogy a román állam meddig megy el annak érdekében, hogy eltüntesse a nyomokat.

Nyitókép: Michel Lunanga / AFP

 A zsoldosok megadását mutató, megalázó pillanatok itt nézhetők meg: