Afrikába beletört a franciák bicskája, de mi hasznuk van ott a magyaroknak?

Franciaország visszavonulása Nyugat-Afrikából súlyos biztonságpolitikai következményekkel járhat, és akár káoszhoz is vezethet a térségben. A helyzetet tovább súlyosbítja a dzsihádista csoportok aktív jelenléte, amelyek az instabilitást kihasználva terjeszthetik befolyásukat. 

A Száhel-övezetben hatalomra jutott katonai junták és az erősödő franciaellenes érzelmek nyomására Franciaország egykori gyarmataival fenntartott kapcsolatában is mélyreható változások következtek be. Felmerül a kérdés, hogy ki vagy mi tölti be a francia csapatok kivonulásával keletkező hatalmi űrt?

2020 óta nagy erőkkel vonulnak – csak éppen kifelé

Franciaország más gyarmatosító hatalmaktól eltérően hosszú ideig fenntartott állandó katonai jelenlétet Afrikában, 

Ezt már Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója mondja lapunknak. A szakértő hozzáteszi: most azonban a katonai junták sorra megszakították a harcászati együttműködésük a francia erőkkel; Mali, Niger, Burkina Faso, majd Csád is felmondta a Franciaországgal kötött védelmi megállapodását. Hasonló döntést hozott Elefántcsontpart és Szenegál is, amelynek értelmében a francia csapatok 2025-ben távoznak a térségből.

Az egyetemi oktató mégis kiemeli, hogy a francia katonai kivonulása a Száhel-övezetből már egy ideje zajlik. Gyakorlatilag 2020 óta folyamatosan csökken a jelenlétük Maliban, Nigerben és Csádban. Ezt érdemes perspektívába helyezni, hiszen nem először történik ilyen. 

Bár most úgy tűnik, hogy 70 év után végleg kivonulnak, de a gyarmati felszabadítás után is volt rá példa, hogy a franciák egy ideig elhagyták a térséget, majd visszatértek. Tény, hogy ilyen mértékű visszavonulást azonban nem láttunk.

Az orosz jelenlét növekedése tovább bonyolítja a helyzetet. A Mali-i katonai vezetés a Wagner-csoporthoz fordult segítségért, ami tovább rontotta a Franciaországgal való kapcsolatokat. Ennek következtében a franciák 2022-ben tényleg kivonultak Maliból, és leállították a terrorellenes műveleteket. 

A Száhel-övezetben széles körű támogatás övezi a francia csapatok távozását, mivel a régió vezetői Franciaországot okolják a politikai elszigeteltségért és a folyamatos instabilitásért. Az orosz propaganda szintén hozzájárult a franciaellenes hangulat fokozásához, amely a helyi junták hatalmának megszilárdítását szolgálja.

Marsai elmondja, hogy a másik lényeges pont, 

Szerinte jól látszik, hogy a franciák nem az oroszok miatt vonulnak ki, de az oroszok erőteljes franciaellenes kampányt folytatnak a régióban. 

Maguknak a franciáknak is nagy dilemmát jelent, hogy érdemes-e maradniuk: sokan úgy érzik, hogy nincs értelme jelen lenniük, ha nem becsülik meg őket, és folyamatosan kritikák érik őket. Természetesen a franciák is elkövettek számos hibát a térségben, ezt nem lehet vitatni. 

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, különösen Maliban és Burkina Fasóban, jól látszik, hogy milyen következményei vannak a francia csapatok kivonásának. A biztonsági helyzet mindenhol romlik. Az oroszok kihasználták ezt a hatalmi űrt, és megjelentek a térségben, főként a Wagner-csoporton keresztül, amelyet most Afrika Corps néven emlegetnek. 

– véli a szakember, hiszen a katonai képességeik elmaradnak a franciákétól. Az oroszok azt teszik, amihez mindig is értettek: mindent kifosztanak, amit lehet, és káoszt keltenek. Ez vonatkozik az online térre is, ahol oroszbarát propagandát terjesztenek, valamint rádióállomásokat hoznak létre, dezinformációs kampányokat folytatnak. Eközben katonailag nem mutatnak jelentős eredményeket. 

A jövő kilátásai bizonytalanok

Egyes regionális elemzők szerint a katonai vezetők kezdik felismerni, hogy pusztán fegyveres eszközökkel nem tudják legyőzni az iszlamista felkelőket. 

Niger vezetése például közvetlen kapcsolatfelvételt kezdeményezett a dzsihádista csoportokkal, ami arra utalhat, hogy a konfliktus enyhítésére alternatív megoldásokat keresnek. 

Bár a regionális tárgyalások hozzájárulhatnak az erőszak csökkentéséhez, a valószínű forgatókönyv az, hogy a katonai junták és az orosz zsoldosok jelenléte továbbra is súlyos megpróbáltatások elé állítja a helyi lakosságot.

Minden, ami innen kiindul – legyen szó illegális migrációról vagy terrorizmusról – végső soron Európát érinti: „nem is beszélve az európai gazdasági érdekekről, amelyek szintén komoly szerepet játszanak. Az oroszok számára azonban mindez előnyös, hiszen az instabilitás Európának is árt”. 

Bár a biztonsági helyzet törékeny, még mindig lehetősége van arra, hogy alternatívát találjon az orosz jelenléttel szemben. Mahamat Déby számára kulcskérdés, hogy találjon olyan partnereket, akik nem kényszerítik rá az oroszok beengedésére. 

A franciák távozása politikai kényszer volt, hiszen rendkívüli mértékben megnőtt a franciaellenesség, és az ellenzék is ezt használta fel kampányában. 

Az Egyesült Arab Emírségek csapatai már ott vannak, és most a törökök is egyre aktívabbá válnak. Például amikor másfél hónapja a Boko Haram támadást intézett egy katonai tábor ellen, válaszul török Bayraktar drónok csaptak le a terroristákra. 

Ezeket a műveleteket vélhetően a törökök irányítják, és ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar jelenlét jelentőségét sem. 

– zárta gondolatait a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Nyitókép: Joris Bolomey / AFP

A témába vágó beszélgetést itt hallgathat meg: