Újjáépítés és geopolitika: igenis van szerepe Magyarországnak Szíriában, nem is kicsi

Telnek múlnak a hónapok, immár a második pereg le Bassár el-Aszad szíriai rendszerének bukása óta. A hatalmat átvevő vezető erő, a Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) kapcsán is túl van a lakosság a mézesheteken, az ígéretek szépek, a remények óvatosak.

De Szíria ügye jócskán túlmutat magán az országon. Egy viszonylat friss tanulmány például leírja, hogy a szíriai Asszad-rezsim bukása jelentős változásokat hozott a Közel-Kelet geopolitikai egyensúlyában is. Evidens, hogy ez általában a nagyhatalmak terepe, így például Kína számára politikai, gazdasági és biztonsági kihívásokat teremtett. A „Síita félhold” szétesése és az Irán által vezetett „ellenállási tengely” gyengülése miatt Kína elvesztette egyik közel-keleti stratégiai partnerét, így számára az „Egy Övezet Egy Út” (Belt and Road Initiative – BRI) részeként Szíria újjáépítése és a déli selyemút kiépítése fontos lehetőséget kínálhat Kína számára, különösen Törökországgal együttműködve.

Eddig a globális és regionális hatalmak ügye. De mi a helyzet az olyan relatíve kisebb országokkal, mint Magyarország, amely mégis erőteljesen – elsősorban segélyprogramok révén – már régóta megvetette a lábát Szíriában? Vagy éppen mik az Európai Unió szempontjai, már ha egyáltalán beszélhetünk néhány kardinálisponton túl bármiféle közös szempontról?

Hazánk és az EU számára a tavaly decemberi fordulat

Erről beszél lapunknak a témában megkeresett Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki rámutat: mint ismeretes 1,3 millió szíriai tartózkodik az Európai Unió országaiban, akik 2015 és 2023 között nemzetközi védelemben részesültek. Hazatelepítésük több európai tagállamnak is érdeke.

Azonban ha a szíriai politikai átmenet valamilyen belső vagy külső oknál fogva sikertelen, az újraindíthatja a polgárháborút, és akár újabb menekülthullámot idézhet elő. A menekültek hazatelepítéséhez azonban nemcsak politikai stabilitásra van szükség, hanem emellett a gazdasági kérdések kezelésére, és az alapvető szükségletek garantálására.

Csicsmann úgy véli, hogy a szilárd magyar álláspont szerint a menekültkérdést az adott kibocsátó országban kell kezelni. Vagyis jelen esetben Szíriában szükséges olyan feltételeket teremteni, hogy az alkalmas legyen hogy biztonságos országgá nyilvánítsák, illetve a menekültek hazatérhessenek. Törökország ebben központi szerepet játszik, és szorosabb együttműködést feltételez az Európai Unióval is. 

Ugyanez a szempont vezérli az izraeli politikát is, vagyis hogyha nem Izrael-barát lesz az új szíriai rezsim, ugyanakkor a felkelő csoportok a határ mentén ne jelentsenek folyamatos fenyegetést. Izrael számára kulcsfontosságú, hogy a Hezbolláh Szírián keresztül ne juthasson fegyver utánpótláshoz, a mostani folyamatok ezt támogatják. 

Magyarországnak ugyancsak érdeke, hogy Libanon stabilizálódjon, Joseph Aoun elnökké válása a Hezbolláh visszaszorulását mutatja, és lehetőséget ad az intézményépítésre, és a gazdasági problémák kezelésére – emelte ki a vezető kutató.

Szíria kapcsán külön szólni kell az ott élő keresztény kisebbségek jövőjéről, jelenéről – véli a szakember. 

A 2011 óta tartó szíriai polgárháború és különösen az Iszlám Állam térnyerésének következtében Szíria keresztény lakosainak jelentős hányada távozott az országból, a jelenlegi becslések szerint a keresztények arány 2-4 százalékra csökkent a korábbi körülbelül 10 százalékról. 

A felkelők vezetője, Ahmad as-Saraa aki ugyan szalafita nézetekkel rendelkezik, megfogalmazta, hogy fontosnak tartja a vallási kisebbségek – a keresztények mellett a síita aleviták – jogainak tiszteletben tartását. A pozitív gesztusok mellett azonban meg kell jegyezni, hogy Szíria területén továbbra is aktív az Iszlám Állam, amelynek kifejezetten érdekében állhat a destabilizálás, amely elsősorban a kisebbségeket célozná.

Végezetül a szakértő arra mutat rá, hogy 

Ebben a régióban Magyarországot történelmileg fontos partnernek tekintik, jelenleg az a kérdés ha nem Európa, akkor valamelyik regionális állam vagy esetleg más ázsiai ország szerezhet befolyást. 

Magyarország és az EU számára különös jelentőséggel bír a tervezett Katar-Törökország gázvezeték megépítése, amely a tervek szerint Szíria területét érintené, és Törökországból Európa irányába szállítaná a gázt. 

Nyitókép: Ercin Erturk / AFP