Szíria: honnan és hová? Közel-keleti következmények, „krónikus” kihívások és keresztutak

Vannak a világnak olyan helyei, ahol különösen igaz, hogy a Történelem felkínálta lehetőségek a legkisebbik, a nagyobb és a legnagyobb rossz körére szűkülnek.

Egy évvel ezelőtt még a sivatagban toborozta embereit az Aszad-rezsim ellen, most pedig Washingtonba érkezik. A szír elnök, Ahmed al-Sharaa hétfőn találkozik Trumppal, hogy a szankciók feloldásáról tárgyaljon. Ez az első hivatalos szíriai látogatás 1946 óta.

A világpolitika egyik legkülönösebb pillanata játszódik le Washingtonban: Ahmed al-Sharaa, a korábbi militáns vezér, aki évekkel ezelőtt még fegyveres lázadókat irányított az Aszad-rezsim ellen, most a Fehér Ház díszvendége. Donald Trump hétfőn fogadja őt hivatalos tárgyalásra – ez lesz az első alkalom, hogy szíriai államfő az Egyesült Államok elnökével találkozik az ország 1946-os függetlensége óta.

A The Guardian beszámolója szerint al-Sharaa a szíriai háborúban az iszlamista Hayat Tahrir al-Sham (HTS) szervezet élén harcolt, amelyet korábban az al-Kaidához kötöttek. A férfi fejére egykor tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki az amerikai kormány. Mégis, alig egy évvel azután, hogy erői megdöntötték Bassár el-Aszad több mint fél évszázados uralmát, Trump elnök most Washingtonban tárgyal vele a szankciók feloldásáról.
A meglepő diplomáciai fordulat nem előzmény nélküli. A két vezető először tavaly májusban találkozott Rijádban, a Perzsa-öböl menti együttműködési tanács csúcstalálkozóján. Akkor Trump a sajtónak úgy beszélt Sharaa-ról, mint egy fiatal, kemény emberről.
Nagyon kemény múlt. Harcos.
E szavak után az Egyesült Államok részben már enyhített a Szíriával szembeni szankciókon, ám a „Caesar Act” – az emberi jogsértések miatt bevezetett 2019-es büntetőintézkedés – továbbra is érvényben van.
Ezt is ajánljuk a témában

Vannak a világnak olyan helyei, ahol különösen igaz, hogy a Történelem felkínálta lehetőségek a legkisebbik, a nagyobb és a legnagyobb rossz körére szűkülnek.

A mostani látogatás célja éppen ennek a jogszabálynak a teljes eltörlése. Al-Sharaa médiatanácsadója, Ahmad Zeidan az Al Arabiya csatornának azt mondta, hogy a legfontosabb cél a Caesar Act visszavonása, amely szerinte már okafogyott. A törvény kifejezetten az Aszad-rezsim háborús bűneire reagált, ám a mostani damaszkuszi vezetés szerint az új korszakban csak akadályozza Szíria újjáépítését. A Trump-adminisztráció az utóbbi hónapokban fokozatosan közelít Damaszkuszhoz.
Washington ezt azzal indokolta, hogy Szíria jelentős előrelépést mutatott az amerikai követelések teljesítésében – például az eltűnt amerikaiak felkutatásában és a vegyi fegyverek felszámolásában. Al-Sharaa a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen is beszédet mondott, ahol már mint „mérsékelt reformer” igyekezett bemutatni magát.
Nagy küldetésünk az ország újjáépítése
– mondta akkor. –
Szíria dolgozni akar, ez a génjeiben van.”
A Világbank becslése szerint az újjáépítés konzervatív becsléssel is 216 milliárd dollárba kerülhet, ami jól mutatja, mekkora a tétje a mostani washingtoni látogatásnak. A háttérben azonban sokan emlékeztetnek al-Sharaa múltjára: a férfi éveken át a nyugati világ által terroristaként kezelt szervezet élén állt, és az Aszad-kormány elleni háború egyik legkeményebb haduraként vált ismertté.
Most mégis az amerikai elnök fogadja, aki már többször jelezte, hogy nyitott a békére és új korszakot akar a Közel-Keleten.
Ezt is ajánljuk a témában

Az Aszad-rendszer megbuktatása nem hozta el a kívánt békét és nyugalmat Szíriába. Az elmúlt egy évben közel félmillióan menekültek el az országból.

Trump hivatalosan azt hangoztatja, hogy a Szíriával való együttműködés előmozdíthatja a regionális biztonságot és stabilitást. Ám az izraeli kormány élesen ellenzi a szankciók teljes feloldását, mondván, azzal Washington elveszítené legfőbb nyomásgyakorló eszközét Damaszkusszal szemben.
Izrael és Szíria továbbra is háborús állapotban van, a Golán-fennsík megszállása pedig folyamatos feszültségforrás.
Nyitókép: ROBERTO SCHMIDT / AFP