Hiába ért véget a polgárháború, még mindig hatalmas tömegek menekülnek Szíriából

Amikor tavaly Asszad elmozdításával véget ért a tizennégy évig tartó polgárháború, sok szíriai fellélegzett, hogy visszatérhet elhagyott otthonába. A háború miatt az ország lakosságának több mint fele menekülni kényszerült, és most úgy tűnik, a jelenlegi átmeneti, bizonytalan helyzet újabb menekülthullámokat idézett elő – vezeti fel csütörtöki elemzését a New York Times, amely azt próbálja feltérképezni, mi állhat annak a hátterében, hogy az elmúlt egy évben ismét tömeges migráció vette kezdetét az országban.

Több oka is van annak, hogy továbbra is nő a menekültek száma

Az ENSZ adatai szerint 2024 decembere és 2025 júliusa között több mint 430 ezren menekültek el szíriai otthonukból, vagy külföldre, vagy az ország más, biztonságosabb területeire. A menekülések hátterében bosszúhadjáratok, vallási-etnikai alapú konfliktusok és régi földtulajdoni viták állnak.

Az ország háború előtti 23 milliós lakosságából több mint 12 millió ember volt már korábban menekült vagy belső menekült, és bár 2,8 millióan visszatértek az Aszad-rendszer bukása után, az új hullám ismét ezreket kényszerít távozásra. A lap birtokában lévő információk szerint 

 A Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint a sweidai erőszakban több mint 1300 ember vesztette életét, közülük mintegy 400 civil, főleg drúzok. Független megfigyelők szerint a kormányerők is követtek el kivégzéseket drúz civilek ellen, ami tovább mélyítette a felekezeti szakadékot a saját vallással rendelkező drúzok és a többségében szunnita muszlim beduinok között.

Mivel a polgárháború után sokan visszatértek elhagyott otthonaikba, régi földtulajdoni viták jöttek újra elő, és több tízezer embert űztek el olyan területekről, ahol a lakók próbálták visszaszerezni régi ingatlanaikat – számolt be az ENSZ.

Végül a cikk további konfliktusforrásként említi Izrael katonai jelenlétét az ország délnyugati részén. Az izraeli erők 2024 decemberében szállták meg a szíriai falvakat, majd folyamatosan terjeszkedtek. Izrael „biztonsági műveletnek” nevezte a beavatkozást, és azt állította, hogy csak ideiglenes megszállásról van szó.

Nyitókép: BESHARA / AFP