„Ez egy magyar diplomáciai bravúr, nemzetközi jogi szempontból is” – kiderült, milyen távol vannak az uniós normáktól az ukránok

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda este bejelentette, hogy két kárpátaljai hadifoglyot elengednek az oroszok, miután tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

A kényszersorozott, magyar állampolgársággal is rendelkező férfiak a Szijjártó Pétert szállító repülőgépen érkeztek Budapestre szerda késő este. A férfiakat rokonaik fogadták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Tóth Máté jogászt arról kérdeztük, miként értékeli az eseményt. 

Másrészt egy nagyon komoly gesztus Oroszország részéről” – jelentette ki.

Hozzátette: a hadifoglyok kiadására vonatkozó gyakorlatot az 1949-es genfi egyezmények szabályozzák. „Ezek alapvetően a háborúk végén biztosítják a foglyok visszaadását abba az országba, ahol foglyul ejtették őket, és amelynek felségjele alatt harcoltak. Mivel azonban ebben az esetben kettős állampolgárságról van szó, Magyarország is jogszerűen járt el.”

„A főszabály a repatriáció. Nem példa nélküli azonban, hogy a hadifoglyokat egy harmadik országnak adják át, ahogy most is történt. 

 – magyarázta.

Példaként a koreai háború esetét említette, amikor egyes foglyul ejtett katonák nem szerettek volna a kommunista Észak-Koreába visszatérni. Akkor tették először lehetővé, hogy egy harmadik fél vegye át az érintetteket, bár Észak-Korea a repatriációt követelte. „Ezek azonban fehér holló esetek” – tette hozzá.

Tóth ezután az orosz fél gesztusáról is beszélt. „Közép-Európában számos etnikai igazságtalanság létezik, és 

Vagyis azt vették figyelembe, hogy a foglyoknak az ukrán állampolgárságuk mellett magyar állampolgárságuk is van.”

„Pokoli” a helyzete a határon túli magyaroknak

A jogász arra a kérdésünkre, hogy ezután milyen sors várhat a két férfira Ukrajnában, azt mondta: a válasz kettős. „Egyrészt elvileg semmilyen hátrány nem érhetné őket, mivel kettős állampolgárok. Ez nem jelenthet hátrányt vagy korlátozó tényezőt, hiszen éppen a magyar állampolgárságuk tette lehetővé a kiadatásukat is.”

„Ugyanakkor azt látjuk, hogy míg az oroszok a hadifoglyokra vonatkozó szabályozásokat betartották – nem volt embertelen bánásmód –, addig az ukránokról azt hallani, hogy még a fronton, a bajtársiasság szintjén sem biztosított az emberi minimum”. 

„Nem kapnak megfelelő ellátmányt, és gyakran őket küldik a legveszélyesebb helyzetekbe. Sőt, kárpátaljai ismerőseimtől olyan esetekről is hallottam, hogy a kettős állampolgárokat vegzálják: 

• a magyarok lakta falvakat körbeveszik különleges alakulatok, 
• rendszeresek a rajtaütések és a házkutatások.

Arra is volt példa, hogy a magyar–ukrán kettős állampolgárokat akár 4–5 órás kihallgatásoknak vetették alá”

– sorolta a megrázó eseteket.

„Pokoli a határon túli magyarok helyzete. Ezekből az információkból kiindulva nem biztos, hogy érdemes hazatérniük a szülőföldjükre, legalábbis a Zelenszkij-rezsim ideje alatt” – fogalmazott Tóth Máté.

Ukrajna nem érett az uniós tagságra

Végül az ukrán reakciókra is reagált. „Jogilag felháborító, hogy emiatt bekéretnek egy nagykövetet vagy diplomatát. Egy személy két állampolgársága ugyanis egymástól független. Ez a nemzetközi jog egyik alapelve. 

„Ez egy jogon kívüli, harmadik világbeli ország benyomását kelti. Erre utal a Barátság kőolajvezeték körüli magatartásuk is. Nemhogy az uniós tagságra nem érett, hanem a 21. századi diplomáciai kapcsolatokra sem” – szögezte le a szakértő.

Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala