„A fegyverek szállítása átlendíthet bennünket egy harmadik világháború küszöbén” – véli a világ egyik leghíresebb filozófusa
Jürgen Habermas szerint a Nyugat erkölcsi felelősséget is visel tetteiért.

A „frankfurti iskola” legismertebb képviselője 96 éves korában hunyt el.

Jürgen Habermas filozófus, szociológus szombaton hunyt el Starnbergben, 96 éves korában – tudta meg a Süddeutsche Zeitung. Ezt Tanja Postpischil, a Suhrkamp kiadó vezetője erősítette meg a lapnak. Habermast korunk egyik legfontosabb gondolkodójának tartották. Ő volt a második generációs „kritikus elmélet” (a „frankfurti iskola”) legismertebb képviselője.
Főbb műveit Frankfurt am Mainban írta, ahol pályafutása az 1950-es években kezdődött a Társadalomkutató Intézetben Theodor W. Adorno vezetésével. 1961-ben habilitálta magát Marburgban „A nyilvános szféra strukturális átalakulása” című művével.

Néhány év Heidelbergi Egyetemen töltött tanulmánya után, 1964-ben átvette Max Horkheimer filozófia és szociológia tanszékét a Frankfurti Egyetemen. Beiktatási előadása a „Tudás és emberi érdekek” (1968) című könyvben jelent meg. A diáklázadás során Habermast támogatóként tekintették, de elutasította a mozgalom radikalizálódását.
1971-ben a München melletti Starnbergbe költözött, ahol 1981-ig a Tudományos-Műszaki Világ Életfeltételeit Tanulmányozó Max Planck Intézetet vezette. Utolsó évében jelentette meg fő művét, a „A kommunikatív cselekvés elmélete” címűt. 1983-ban visszatért Frankfurtba, ahol ismét filozófiaprofesszori tisztséget töltött be 1994-es nyugdíjba vonulásáig.
Későbbi éveiben, melyeket a Starnberg-tónál töltött, politikai kérdésekben is megszólalt, mint például a koszovói háború, az agykutatás és a vallási konfliktusok.
Ezt is ajánljuk a témában
Jürgen Habermas szerint a Nyugat erkölcsi felelősséget is visel tetteiért.

Fotó: ARNE DEDERT / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
