Brutális szennyezés: a Shell annak ellenére pumpált éveken át egy nigériai vezetéken kőolajat, hogy pontosan tudták, mit tesz a környezetével

A Shell brit multinacionális energiaóriás évekig üzemeltetett egy olyan olajvezetéket Nigériában, amely tudottan súlyosan szennyezte a környezetét. A vállalat vezetése saját szabályait és alkalmazottainak figyelmeztetéseit is figyelmen kívül hagyta – derül ki a BBC által megszerzett dokumentumokból.

Az iratok azt mutatják, hogy a vállalat egy magas rangú vezetője már 2008-ban figyelmeztette a kockázatokra, amelyek abból adódtak, hogy a Shell több millió liter finomítatlan olajat szivattyúzott egy nigériai olajvezetéken keresztül annak ellenére, hogy azt folyamatosan olajlopások, valamint infrastruktúra-hibák sújtották.

Évtizedes szennyezés a Niger-deltában

Nigéria olajban gazdag déli Niger-delta régiójában az évtizedek óta tartó szennyezés egyre nagyobb hatással van a régió környezetére: a vizes élőhelyeket egyre inkább nyersolaj és szennyezett üledék borítja.

A pert a Niger-delta patakjai és mangrove-erdei közelében élő közösségek indították, akik felelősségre akarják vonni a Shellt a 2011 és 2013 közötti időszakban történt több mint 100 olajszivárgás miatt.

A vezetéket a vállalat tavaly adta el a Renaissance Africa Energynek, mivel az évek folyamán az egyik legdrágább és legproblémásabb vezetékké vált. Rendszeresen meghibásodott, valamint a vezetéket meglékelő tolvajok céltáblájává vált. 

Az iratokban az olajtársaság azt állítja, hogy a szennyezés nagy részét „nagy léptékű olajlopás” és tucatnyi helyi illegális finomító okozta. A Shell szerint nigériai leányvállalata évek óta jelentős összegeket fektetett be a szivárgások kockázatának csökkentésére. 

A közösségek a Shell elleni nemzetközi perben összesen 1 milliárd dollárt követelnek, ebből:

• 250 millió dollár kártérítés
• 750 millió dollár a környezeti károk helyreállítására.

Az ENSZ szerint 1958 óta, amikor a Shell elkezdett Nigériában olajat kitermelni, legalább 13 millió hordó – azaz mintegy 1,5 millió tonna – nyersolaj ömlött ki legalább 7000 incidens során.

Az olajlopás régóta probléma a Niger-deltában – „bunkering” néven ismert –, amely során bűnöző bandák fúrnak lyukat a vezetékekbe, és csapolják le a nyersolajat hajókba vagy tárolótartályokba. A lopott olaj egy részét rögtönzött finomítókban dolgozzák fel, a többit illegálisan értékesítik.

A 2000-es évek közepén a militáns csoportok is komoly biztonsági problémát jelentettek: motoros, erősen felfegyverzett militánsok támadták az üzemeket, és raboltak el külföldi dolgozókat váltságdíjért.

Figyelmen kívül hagyott figyelmeztetések

Az iratok szerint a vállalat akkori műszaki alelnöke, Markus Droll fogalmazta meg az első aggályokat. Szerinte az akkori állapotok alapján nem lett volna szabad tovább üzemeltetni a vezetéket. Ann Pickard, a Shell akkori regionális ügyvezető alelnöke akkoriban azt ígérte, hogy foglalkozni fognak a problémával.

A vállalat 2012-ben a vezeték egyes részeit a legmagasabb kockázatú besorolásba helyezte a kiterjedt olajlopások miatt.

2013-ban vezetők javasolták, hogy végezzenek egy auditot arról, hogyan kezelte a vállalat az olajlopásokat, valamint a vezeték integritását 2009 és 2012 között. Vincent Holtam, a Shell nigériai leányvállalatának akkori szárazföldi eszközökért felelős általános igazgatója azt válaszolta, hogy az audit „több kárt okozhat, mint hasznot”. Nem világos, hogy végül elkészült-e az audit. Ugyanebben az évben a Shell egy „szigorúan bizalmas” műveletet indított Project Madrid kódnéven, hogy felmérje, hogyan kezelje a nigériai szivárgásokat.

Egy 36 oldalas belső prezentáció, amelyet a vezetőknek készítettek, becslések szerint 100 illegális finomítót feltételezett a vezeték körül, amelyek körülbelül 9000 hektár vizet és 9000 hektár földet szennyeztek. Azt is jelentette, hogy csapataik 18 bejelentett szivárgást takarítottak fel mintegy 60 bunkering-pontból.

A vezetőknek több lehetőség közül választhattak:

• az ideiglenes leállítástól a javítások idejére (miközben tolerálják az olajlopást) egészen 
• a teljes termelés évekre történő leállításáig a probléma gyökeres megoldása érdekében.

A dokumentumok nem árulják el, melyik lehetőséget választották a Shell vezetői. A vezeték azonban 2013-ban több ideiglenes leállítás és javítás után ismét üzemelni kezdett.

A Shell válasza

„A kiválasztott dokumentumok a Niger-delta akkori működési környezetének kritikus kontextusa nélkül kerülnek bemutatásra” – mondta a BBC-nek egy Shell szóvivő. „Elszigetelten nem tükrözik a szervezett bűnözéssel szemben való munka kihívásait” – tette hozzá.

A vállalat szerint jelentős lépéseket tett az illegális lopás elleni küzdelemben, de Nigéria rossz biztonsági környezete lehetetlenné tette, hogy megakadályozza a bandák infrastruktúra elleni támadásait.

A BBC megkérdezte a nigériai kormányt a Shell azon állítására, hogy a hatóságok nem tudtak megbirkózni a szervezett bűnözéssel, de nem kapott választ. Egy Shell szóvivő azt mondta: „Erősen hiszünk az ügyünk érdemességében, és határozottan meg fogjuk védeni a követeléseket a jövő évi tárgyaláson.”

Nyitókép forrása: Pixabay / Menno de Jong 

***