Erősödik Orbán Viktor szövetsége Brüsszelben: formálódik az új jobboldali többség az EU-ban?

Az európai intézményekben évtizedek óta fennálló politikai erőegyensúly látványosan megbillent: a jobboldali pártok előretörése megtörte a korábbi „cordon sanitairet”, amely a Patrióták frakcióját eddig távol tartotta a hatalmi centrumtól. A Politico szerint a pártcsalád – amelyre a lap következetesen „szélsőjobboldaliként” hivatkozik – most először került olyan helyzetbe, hogy valódi befolyást gyakoroljon nagy uniós törvénycsomagok alakítására vagy átformálására. A brüsszeli félelem pedig tapintható.

Jobboldali áttörés az EP-ben

A fordulat a múlt héten következett be, amikor az Európai Néppárt (EPP) a hagyományos centrista szövetségesei helyett jobbról szerzett többséget a zöld szabályok visszavágásáról szóló vitában.

Anders Vistisen, a Patrióták frakcióvezetője szerint ezzel „a fal leomlott”, és megnyílt az út ahhoz, hogy a jobboldal közösen dönthessen olyan kérdésekben, mint

• a versenyképesség,
• a Green Deal céljainak módosítása vagy
• a vállalatokra nehezedő terhek csökkentése.

A Néppárt következetesen tagadja, hogy formális megállapodást kötött volna a Patriótákkal, de a jobboldali frakció több tagja arról beszél, hogy

A kapcsolatok intenzitása ugyanakkor országonként változik: a német néppárti delegáció továbbra is elzárkózó, mások viszont nyitottak az együttműködésre.

Migráció: a következő ütközőpont

A decemberi szavazás előtt álló „biztonságos harmadik országok” listája lehet az első nagy ügy, ahol a jobboldali tömb egységesen léphet fel.

A Patrióták célja, hogy megkönnyítsék a visszatoloncolásokat, és ehhez szeretnék a Néppárt nyílt támogatását is megszerezni. A frakció már most figyelmeztet:

Az Európai Bizottság által javasolt új kitoloncolási rendelet szintén építhet a jobboldali többségre. Marieke Ehlers, a Patrióták főtárgyalója szerint az Európai Konzervatívok és Reformistákkal (ECR), illetve az Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakcióval együtt

A belső piac új erővonalai

A jobboldali együttműködés az autóipar szabályozásai kapcsán is felboríthatja a status quót. A Néppárt már jelezte: visszavonná a 2035-re tervezett belső égésű motorok kivezetését.

A Patrióták és több ECR-képviselő szerint a szigorítások „megfojtják” az európai autógyártást, és itt a két oldal érdekei szinte maradéktalanul egybeesnek.

Hasonló mozgás látható a génszerkesztett növényekről és az uniós digitális szabályok egyszerűsítéséről szóló vitákban is.

A baloldal attól tart, hogy az új jobboldali többség „felvizezett” javaslatokat fog átvinni az Európai Parlamenten, míg a Néppárt egyre inkább jobb felé tekint, ha a középről nem kap stabil támogatást.

Új politikai realitás Brüsszelben

A Patrióták befolyása látványosan növekszik, és bár ez a tény mély aggodalommal tölti el a Politicót,

Bár a Néppárt továbbra is a centrista pártokkal fennálló partnerséget hangoztatja, a számok mást mutatnak:

A kérdés immár nem az, hogy a Patrióták részt vesznek-e a döntéshozatalban, hanem az, hogy mekkora szerepet kapnak benne. Emellett az is a közeljövő nagy kérdése lehet, hogy mennyire tudja a józan ész útjára szorítani az utóbbi években egyre inkább balra tolódó pártszövetséget az Orbán Viktor által életre hívott jobboldali frakció.

***

Fotó: Thomas COEX / AFP