Jól kalkuláltak a Patrióták: ezért előnyös, hogy a klímapolitikát választották

Ahogy korábban mi is megírtuk, a Patriótáknak sikerült túllicitálniuk a legnagyobb európai parlamenti párcsaládokat, és megszerezték a jogot, hogy ők adjanak jelentéstevőt a 2040-es klímacélról szóló jelentés megvitatására és átdolgozására. Az egy éve alakult konzervatív pártcsalád húzása meglepő lehet, hiszen ezek a pártok az európai klímapolitika legnagyobb ellenzői. Azonban elképzelhető, hogy a jobboldali szövetségesek – köztük a magyar kormánypártok képviselőivel – ezzel a húzással jobban érvényesíthetik a versenyképesség rovására folytatott brüsszeli zöldpolitika ellenes álláspontjukat.

Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet EU-szakértő kutatóját kérdeztük arról, milyen lehetőséget kínál a jelentéstevői szerepkör megszerzése a Patriótáknak, és vajon hogyan fognak élni ezekkel a lehetőségekkel.

Végre hallathatják a hangjukat egy olyan kérdésben, amiben sokak álláspontját képviselik

Az, hogy a Patrióták Európáért párt adhatja a jelentéstevőt a 2040-es klímacélhoz elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen a patrióta pártok alapvetően kritikusak az unió zöldpolitikájával szemben, mivel a túlzottan ambiciózus célkitűzések gyakran az EU versenyképességét veszélyeztetik.

Stefán Csaba szerint ugyanakkor éppen a jelenlegi klímapolitikával szembeni szkepticizmus motiválhatja a jobboldalt arra, hogy felemelje a hangját, és megpróbálja érvényesíteni az akaratát egy olyan kérdésben, amiben eddig nem sok szót kapott. Hozzátette, „a Patrióták jelenleg egy ellenzéki szerepet igyekeznek felvenni az unión belül, ezért politikai és stratégiai szempontból érdemes olyan szimbolikus ügyekben megküzdeniük a raportőri pozícióért, mint például a 2040-es klímacél, hogy nagyobb felületen érvényesítsék az EU-s zöldpolitikával szemben kritikus véleményeket” – vélekedett. Hangsúlyozta, a Patrióták valójában egy nagyobb társadalmi közösséget képviselnek, mint amekkora arányban jelen vannak az Európai Parlamentben, ezért is fontos, hogy minden alkalmat megragadjanak, és hallassák a hangjukat.

Bár a jelentéstevő szerepköre többnyire szimbolikus, a Patriótáknak lehetőségük lesz képviselni a Green Deallel szemben kritikus álláspontot is a tárgyalásokon. 

EP-pártok és a klíma kérdés

Az EU-s klímapolitikáról beszélve elkerülhetetlen, hogy szóba hozzuk a politikai botrányok övezte Green Deal nevet viselő célkitűzést, amelynek két alapvető célja a klímasemlegesség, és az energiafüggetlenség -vagyis a megújuló energiaforrásokra való hagyatkozás 2050-re. A 2040-es klímacél is igazából egy lépcsőfoka ennek a hosszútávú, nagyszabású tervnek.

– foglalta össze a szakértő, de megjegyezte, az Európai Parlamentben egy teljesen más narratíva mentjén folyik a kommunikáció a zöld átállás témakörében. A parlamenti pártok ugyanis – a bizottsággal ellentétben – az állampolgárok szavazataiért is küzdenek, ezért a jobboldali, de még a centrumpártok is – köztük az Európai Néppárt – azt az álláspontot képviselik, hogy a teljes zöld átállás nem a legégetőbb kérdés a jelenlegi világpolitikai helyzetben. 

Sőt, sokan a néppártból még azt is kénytelenek elismerni, hogy a Bizottság túlzottan bürokratikus munkája, és végtelen elköteleződése a zöld átállás felé rombolja az unió versenyképességét.

– állította Stefán Csaba, aki szerint bár az Európai Néppárt sok szempontból hasonló álláspontot képvisel, mint a Patrióták, feltehetően nem szívesen mondtak le a jelentéstevő adásának lehetőségéről. 

Nem csak lehetőség, de kihívás is

De vajon miről marad le a Néppárt, és milyen lehetőséghez jutottak hozzá ezzel a Patrióták?

Kérésünkre Stefán részletesen elmondta, mi fog most következni, és milyen feladat vár a Patrióták jelentéstevőjére, aki a spekulációk szerint a francia Nemzeti Tömörülés pártból kerülhet majd ki.

„A Bizottság már kidolgozott egy tervezetet” – kezdett bele. – „Mivel ez egy jogalkotási folyamat, a Parlamentnek és a Tanácsnak el kell azt fogadniuk, és meg kell egyezniük egymással. A Parlamentben várhatóan egy szakbizottság fog a legtöbbet foglalkozni a dokumentummal. A jelentéstevő feladata ebben a folyamatban az lesz, hogy meghallgassa a különböző álláspontokat, és összerakjon egy olyan jelentést, amiben már a kompromisszumos álláspont szerepel” – részletezte, majd elmondta, bár nem a raportőr fogja eldönteni, mi legyen a végső jelentésben, befolyásos szerepe lesz, és érvényesíteni tudja majd a sokszor elhallgattatott, ellentétes véleményt is.

A másik jogköre, amitől sokan tartanak a baloldalon, hogy késleltetheti a tárgyalásokat, elhúzhatja a folyamatot, amennyiben úgy érzi, az ő álláspontja nincs eléggé képviselve.

A lehetőség mellett ugyanakkor egy kihívás is gördült a patrióták elé, a frissen alakult pártcsaládban ugyanis sok kérdésben, így a klíma kérdésében sem, nincs egy kiforrott szakpolitikai álláspont. Ezért nehéz is arról beszélni most, hogy mik azok a konkrétumok, amiket kifogásolhatnak majd a jelentésben.

Ráadásul vannak olyan kérdések – ha nem is sok – amelyekben nincs egyetértés a különböző pártok között.

„Csak, hogy mondjak egy példát, az osztrákok hagyományosan hallani sem akarnak arról, hogy az atomenergiát tiszta energiának minősítsék, hiszen ők atomellenesek, míg mondjuk ez rólunk, magyarokról, vagy éppen a csehekről, sőt, a franciákról nem mondható el” – jelentette ki, és megismételte, a Patriótáknak egyelőre nincs egységes szakpolitikai álláspontjuk a klímakérdésben, ezért először azt kell kidolgozni.

A klímapolitika az egyik legjobb téma, amit választhattak a Patrióták

Arra a kérdésünkre, hogy jól használták-e fel a Patrióták a kvótájukat, vagyis nem „pazarolták-e el” a klímakérdésre, Stefán Csaba azt a választ adta, hogy talán ez volt az egyik legjobb forgatókönyv a jobboldali párt szempontjából.

„A migrációs politika terén fölösleges lenne nagy szerepért harcolni, hiszen ebben a kérdésben már szinte minden országban kezdenek a patriótákhoz hasonlóan gondolkodni. Az ukrán csatlakozás kérdése pedig még a párton belül is megosztottsághoz vezet, hiszen a patrióták közül többen is támogathatják Kijevet” – foglalta össze, majd megjegyezte – 

Nyitókép: X/MAtteo Salvini