Félelem és rettegés lengi be Brüsszelt: Orbán Viktor soha nem volt még ilyen erős! (VIDEÓ)

Közel harminc százalékkal nőtt a Patrióták Európáért frakció támogatottsága a 2024-es európai parlamenti választás óta – derült ki egy 2026 első uniós szintű becslésből. Ha most rendeznék az EP-választásokat, akkor az Orbán Viktor által létrehozott csoport 106 mandátumot szerezne szemben a 2024-es 84-el az Európai Parlamentben. A Patriótákon belül a legtöbb képviselővel a francia Nemzeti Tömörülés (34), a spanyol VoX (12) és a Fidesz (10-12) rendelkezne. 

Ők lehetnek Orbán Viktor szövetségesei

A többi Brüsszel-kritikus erő is sokat erősödött a 2024-es választás óta. A Konzervatívok és Reformerek (ECR) 86 mandátumot szereznének, míg jelenleg 79 képviselőjük van. A Szuverén Európáért csoport 38 képviselői helyet szereznének, míg 2024-ben csak 25 mandátumuk volt. Összességében a Brüsszellel szemben leginkább kritikus csoport 230 képviselővel rendelkezne a 720 fős testületben. Ez egy picivel elmarad a blokkolást jelentő egyharmadtól, de már nagyon a közelében van.

Ha most lennének a választások a legtöbb képviselővel továbbra is az Európai Néppárt (EPP) rendelkezne. A korábbi 188-al szemben most 177 helyet szereznének. Második helyre a szocdemek futnának be 123 képviselői hellyel. Harmadik helyen a már korábban említett Patrióták végeznének, míg az ECR lenne a negyedik. A liberális csoport csupán az ötödikek lennének 73 mandátummal. 

Az alábbi táblázatban azt láthatják, hogy milyen koalíciók tudnának többséget alkotni a jelenlegi erőviszonyok mentén. A táblázat fenti részén a mostani mandátummal láthatóak a többségek. A lenti részen pedig az látható, milyen többségeket lehetne alkotni, ha most lenne a választás.  Biztos többsége lenne a két nagy csoport és a liberálisok összefogásának. Szintén többsége lenne egy olyan jobboldali koalíciónak, amiben az EPP is részt venne. Az utóbbira minden elemző nem sok esélyt adna. 

 Se egy balközép, se egy jobbközép összefogásnak nem lenne többsége. 

Mindez azt jelzi, hogy az európai politikai térkép lassú, de folyamatos átrendeződésen megy keresztül. 

A választók egy része láthatóan elégedetlen az eddigi integrációs iránnyal, 

• nagyobb hangsúlyt helyezne a nemzeti szuverenitásra, 
• a migráció korlátozására és a gazdaságpolitikai önállóságra.

A következő évek egyik kulcskérdése az lehet, hogy az Európai Néppárt milyen irányba mozdul el: kitart-e a hagyományos centrista szövetségek mellett, vagy – legalább eseti jelleggel – nyit a jobboldali, szuverenista pártok felé. Bár utóbbi forgatókönyv jelenleg kevéssé valószínű, a parlamenti arányok változása idővel rákényszerítheti a nagy frakciókat az eddig tabunak számító együttműködések újragondolására. Ez pedig alapvetően formálhatja át az Európai Unió döntéshozatalát a 2020-as évek második felében.

Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos