Eurázsia a világsziget, amelynek szívtájéka a világtörténelem kulcsövezete – Békés Márton új könyvéről

2026. március 14. 15:23

Az alaptézis, hogy a globalista-liberális nemzetközi rendszert felváltja a realista nagytér-rend.

2026. március 14. 15:23
null
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

A lehető legjobb időzítéssel jelent meg Békés Mártonnak, nemzedékem fontos konzervatív-jobboldali gondolkodójának Világrendszerváltás című könyve, amely geopolitikáról szól, de több, mint geopolitika.

Az utóbbi években reneszánszát éli a geopolitika: befolyási övezetek, nagyhatalmak felemelkedése, a realista külpolitikai iskola újabb és újabb „na ugyéi” jellemzik korunkat.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gazdasági Hirosimát szabadítana Magyarországra a Tisza energiaterve – itt az új Mesterterv

Gazdasági Hirosimát szabadítana Magyarországra a Tisza energiaterve – itt az új Mesterterv
Tovább a cikkhezchevron

Ahogy a közhelyes mondás tartja: érdekes időket élünk, de érdekes időkben nem biztos, hogy jó élni.

Sokat ismételt megállapítás az is, hogy a kommunizmus összeomlásával unipolárissá váló világ csúcspontjának a neokon demokráciaexport és az USA világcsendőri szerepe tekinthető. Az unipoláris rend pedig most a szemünk láttára változik át multipoláris világgá.

Békés Márton tizenhatodik kötetének alaptézise az, hogy a globalista-liberális nemzetközi rendszert felváltja a realista nagytér-rend. A szerző a geopolitikai eszmefuttatást filozófiával is kombinálja, nevezetesen Hegelével, azt állítva, hogy ez a nagytér-rend a korábbi tézis és antitézis szintézise lesz.

Az első fejezet címe szerint harc folyik a 21. századért. A második fejezetben Békés egyfajta kooperatív realizmust vázol fel, miután ismerteti a realizmus történetét és mai irányzatait, Thuküdidésszel és a peloponnészoszi háborúval kezdve, nem kihagyva Machiavellit és Hobbest, megérkezve Hans Morgenthauhoz, a modern külpolitikai realizmus atyjához és a tőle leágazó irányzatokhoz.

Békés megjegyzi, hogy a realisták sem dobhatják ki az ablakon a morált és a nemzetközi jogot. A kooperatív realizmus tiszteli a civilizációkat, az egyoldalú helyett mellérendelő, kölcsönös előnyökön nyugvó multipoláris és etnoplurális világrendet képzel el, az államok és birodalmak közti szinten nagytér-renddel. 

A világok harca kapcsán, visszanyúlva Platónhoz, geopolitikailag pedig a brit Halford Mackinder klasszikus felosztására és Carl Schmitt munkásságára alapozva, a történelmet a szárazföldi és tengeri hatalmak rivalizálásaként értelmezi. Ez nem puszta technikai kérdés, hanem szimbolikus és egzisztenciális jelentőségű, más attitűd jellemzi ugyanis a kettőt: tengeri körbekerítés, szárazföldi kiterjedés; zárt szárazföld, nyílt tenger. A mackinderi elképzelés a békési értelmezés alapja, miszerint Eurázsia a világsziget, amelynek szívtájéka a világtörténelem kulcsövezete. „Íme a Föld legfőbb geopolitikai összefüggése: központi részen a kontinentális Világsziget, körülötte pedig a tengerben úszó Szigetvilág.”

Békés szimpátiája egyértelműen a kontinentális hatalmakkal van.

A címadó fejezet, a Világrendszerváltás szerint most az unipoláris és a multipoláris világrend közti átmenetben vagyunk. Carl Schmitt mondása látszik igazolódni: „a politikai világ pluriverzum, nem univerzum”. Jön fel Kína, India, a BRICS többi állama és mások. A kortárs történések eme átalakulás kisülései.

A nagytér-rendről szóló fejezet a kialakulóban lévő világállapotot kifejezetten szellemtörténeti módon, hegeliánus szintézisként értelmezi: „a nemzetállamok tézise és birodalmak antitézise után a nagy terek szintézise következik”. Jelen sorok szerzője nem hegeliánus, így nem látja szükségszerűségnek a hegeli szintéziseket, de a folyamatok kétségkívül a nagytér-rend felé hatnak. Az utolsó két fejezet a mellérendelő világrendről és a titánok koráról szól. Ritka megközelítés Békés Mártoné: hegeliánus geopolitika.

Fotó: Kommentár Alapítvány

Békés Márton: Világrendszerváltás.

Kommentár Alapítvány, 2026

Nyitókép: Kommentár Alapítvány

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gazdasági Hirosimát szabadítana Magyarországra a Tisza energiaterve – itt az új Mesterterv

Gazdasági Hirosimát szabadítana Magyarországra a Tisza energiaterve – itt az új Mesterterv
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lofejazagyban-2
2026. március 14. 20:02
ez valami Dugin-remake
Válasz erre
0
1
socialismo-e-muerte
2026. március 14. 18:22
Nem értem, hogy mi haszon van ezekből az emberekből és eszmefuttatásaikból? A birodalmak mindíg is fölé- és alárendeltségi viszonyokra épültek, ami egy katonai norma ami kell a bennső rend fenntartásához. A legerősebb világbirodalom haderejénél fogva adta és érvényesítette a nemzetközi jogot. Róma nem filozófált. Róma hódított, adaptált új megoldásokat és adóztatott. A görögök filozófálgattak.
Válasz erre
0
1
mysstes
2026. március 14. 17:50
valaki segítsen, hogy a könyvborítón ez a rajz micsoda? parfümösgömb?
Válasz erre
0
0
falcatus-2
2026. március 14. 16:19
5.rész Európa szeret panaszkodni az amerikai unilateralizmus miatt, de nincs válasza arra az egyszerű kérdésre, hogy honnan lesz a jövőben az az energia, amely működtetni fogja országukat. Egy olyan kontinens, amely először az orosz gáztól, majd a Gulf LNG-től vált függővé, és most tehetetlenül nézi, ahogy Amerika nélkülözhetetlen energiaközvetítőként és felügyelőként pozicionálja magát, nem ellátási problémával küzd, hanem stratégiai problémával küzd. Az, hogy Európa vezető osztályának van-e intellektuális bátorsága ezt felismerni, nemhogy politikai akarata a cselekvésre, a válság miatt sokkal sürgetőbbé vált, mint egy hónappal ezelőtt volt. Jól érzékelhetően, sem intellektualitása, sem bátorsága, sem akarata, sem cselekvőképessége nincs, és nem is lesz. Nekik Mohács kell.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!