Eurázsia a világsziget, amelynek szívtájéka a világtörténelem kulcsövezete – Békés Márton új könyvéről

2026. március 14. 15:23

Az alaptézis, hogy a globalista-liberális nemzetközi rendszert felváltja a realista nagytér-rend.

2026. március 14. 15:23
null
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

A lehető legjobb időzítéssel jelent meg Békés Mártonnak, nemzedékem fontos konzervatív-jobboldali gondolkodójának Világrendszerváltás című könyve, amely geopolitikáról szól, de több, mint geopolitika. Az utóbbi években reneszánszát éli a geopolitika: befolyási övezetek, nagyhatalmak felemelkedése, a realista külpolitikai iskola újabb és újabb „na ugyéi” jellemzik korunkat.

Ahogy a közhelyes mondás tartja: érdekes időket élünk, de érdekes időkben nem biztos, hogy jó élni.

Sokat ismételt megállapítás az is, hogy a kommunizmus összeomlásával unipolárissá váló világ csúcspontjának a neokon demokráciaexport és az USA világcsendőri szerepe tekinthető. Az unipoláris rend pedig most a szemünk láttára változik át multipoláris világgá.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Újabb kulcstéma bukkant elő a kampányban: ebben a Fidesz köröket ver a Tiszára

Újabb kulcstéma bukkant elő a kampányban: ebben a Fidesz köröket ver a Tiszára
Tovább a cikkhezchevron

Békés Márton tizenhatodik kötetének alaptézise az, hogy a globalista-liberális nemzetközi rendszert felváltja a realista nagytér-rend. A szerző a geopolitikai eszmefuttatást filozófiával is kombinálja, nevezetesen Hegelével, azt állítva, hogy ez a nagytér-rend a korábbi tézis és antitézis szintézise lesz.

Az első fejezet címe szerint harc folyik a 21. századért. A második fejezetben Békés egyfajta kooperatív realizmust vázol fel, miután ismerteti a realizmus történetét és mai irányzatait, Thuküdidésszel és a peloponnészoszi háborúval kezdve, nem kihagyva Machiavellit és Hobbest, megérkezve Hans Morgenthauhoz, a modern külpolitikai realizmus atyjához és a tőle leágazó irányzatokhoz.

Békés megjegyzi, hogy a realisták sem dobhatják ki az ablakon a morált és a nemzetközi jogot. A kooperatív realizmus tiszteli a civilizációkat, az egyoldalú helyett mellérendelő, kölcsönös előnyökön nyugvó multipoláris és etnoplurális világrendet képzel el, az államok és birodalmak közti szinten nagytér-renddel. 

A világok harca kapcsán, visszanyúlva Platónhoz, geopolitikailag pedig a brit Halford Mackinder klasszikus felosztására és Carl Schmitt munkásságára alapozva, a történelmet a szárazföldi és tengeri hatalmak rivalizálásaként értelmezi. Ez nem puszta technikai kérdés, hanem szimbolikus és egzisztenciális jelentőségű, más attitűd jellemzi ugyanis a kettőt: tengeri körbekerítés, szárazföldi kiterjedés; zárt szárazföld, nyílt tenger. A mackinderi elképzelés a békési értelmezés alapja, miszerint Eurázsia a világsziget, amelynek szívtájéka a világtörténelem kulcsövezete. „Íme a Föld legfőbb geopolitikai összefüggése: központi részen a kontinentális Világsziget, körülötte pedig a tengerben úszó Szigetvilág.”

Békés szimpátiája egyértelműen a kontinentális hatalmakkal van.

A címadó fejezet, a Világrendszerváltás szerint most az unipoláris és a multipoláris világrend közti átmenetben vagyunk. Carl Schmitt mondása látszik igazolódni: „a politikai világ pluriverzum, nem univerzum”. Jön fel Kína, India, a BRICS többi állama és mások. A kortárs történések eme átalakulás kisülései.

A nagytér-rendről szóló fejezet a kialakulóban lévő világállapotot kifejezetten szellemtörténeti módon, hegeliánus szintézisként értelmezi: „a nemzetállamok tézise és birodalmak antitézise után a nagy terek szintézise következik”. Jelen sorok szerzője nem hegeliánus, így nem látja szükségszerűségnek a hegeli szintéziseket, de a folyamatok kétségkívül a nagytér-rend felé hatnak. Az utolsó két fejezet a mellérendelő világrendről és a titánok koráról szól. Ritka megközelítés Békés Mártoné: hegeliánus geopolitika.

Fotó: Kommentár Alapítvány

Békés Márton: Világrendszerváltás.

Kommentár Alapítvány, 2026

Nyitókép: Kommentár Alapítvány

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Közeledik a nagy nap: az elemző szerint ezért nyerheti meg a Fidesz a választást

Közeledik a nagy nap: az elemző szerint ezért nyerheti meg a Fidesz a választást
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
falcatus-2
2026. március 14. 16:19
5.rész Európa szeret panaszkodni az amerikai unilateralizmus miatt, de nincs válasza arra az egyszerű kérdésre, hogy honnan lesz a jövőben az az energia, amely működtetni fogja országukat. Egy olyan kontinens, amely először az orosz gáztól, majd a Gulf LNG-től vált függővé, és most tehetetlenül nézi, ahogy Amerika nélkülözhetetlen energiaközvetítőként és felügyelőként pozicionálja magát, nem ellátási problémával küzd, hanem stratégiai problémával küzd. Az, hogy Európa vezető osztályának van-e intellektuális bátorsága ezt felismerni, nemhogy politikai akarata a cselekvésre, a válság miatt sokkal sürgetőbbé vált, mint egy hónappal ezelőtt volt. Jól érzékelhetően, sem intellektualitása, sem bátorsága, sem akarata, sem cselekvőképessége nincs, és nem is lesz. Nekik Mohács kell.
Válasz erre
0
0
falcatus-2
2026. március 14. 16:18
4.rész Az ázsiai riválisokat kézzelfogható módon emlékeztették sebezhetőségükre. Az USA energiatermelés strukturális hegemóniája pedig egy generációra bebetonozódtak. Több mint egy évszázaddal ezelőtt Alfred Thayer Mahan haditengerészeti stratéga megfogalmazta azt az elképzelést, hogy a tengeri útvonalakat ellenőrző hatalom uralja a világkereskedelmett. A Brit Birodalom magáévá tette ezt az elméletet. A jelenlegi amerikai kormányzat láthatóan szintén. Európa számára, amely az elmúlt évtizedben szisztematikusan lebontotta energiafüggetlenségét a klímacélok hevében, a következmények végzetesek. 2017 óta Németország mintegy 22 százalékkal csökkentette áramtermelését, miközben az árak 64 százalékkal emelkedtek. Ausztria csökkentette az orosz gáztól való függőségét, de most új, függőségi helyzetekbe kerültek.
Válasz erre
0
0
falcatus-2
2026. március 14. 16:17
3.rész A venezuelai olaj most az Egyesült Államok által ellenőrzött csatornákon , a Vitol és a Trafigura cégek csatornáin keresztül folyik, a bevételek pedig közvetlenül az amerikai államkincstár számláira futnak be.. Ehhez adjuk hozzá a Panama-csatorna megállapodásait , a Vörös-tengeren folytatott műveleteket és a folyamatban lévő grönlandi tárgyalásokat, és máris egy olyan képet kapunk, amelynek aggodalomra kellene okot adnia az európai stratégáknak (ha vannak ilyenek): az összes tengeri szűk keresztmetszet feletti amerikai ellenőrzés nem kevesebbet jelent, mint hogy Washington határozza meg ki, kitől, mennyit és mennyiért kaphat, Amerika versenytársai számára. A fennmaradó szakasz – az Északi-sarkvidéken átívelő északi tengeri útvonal – pontosan arról szól, amiről Grönland szól . A Hormuzi-szoros pedig már USA haditengerészeti ellenőrzés alatt áll.
Válasz erre
0
0
Héja
2026. március 14. 16:17
Békés egy szókimondó, egyben okosan érvelő gondolkodó.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!