Káosz vagy reform? Így írhatják át Magyar Péterék az állam működését!

A Tisza kétharmados győzelme után vajon újabb államreform érkezik?

A DK egykori elnöke arra is igyekezett választ adni, hogy miért él az a köztudatban, hogy minden politikus hazudik.

Gyurcsány Ferenc több posztot is közölt közösségi oldalán az elmúlt hetekben. Keddi posztjában arról írt, hogy „azonos-e a magán- és a politika tisztességének mércéje? Számonkérhető-e a morál a politikán? A válasz attól függ, hogy kit kérdezünk”.
Először Arisztotelész gondolatait idézte. Mint fogalmazott, a filozófus szerint a magán- és a közvilágot morális egység jellemzi. Szerinte az olyan erények, mint például az igazságosság, a mértékletesség vagy a bátorság, egyformán érvényesek a magánéletben és a politikában.

Szóval Arisztotelész válasza a fenti kérdésekre az, hogy igen – húzta alá a volt kormányfő, aki lassan egy éve távozott a közéletből.
A skála másik végén véleménye szerint Carl Schmitt áll. Schmitt szerint a politika saját logikával rendelkezik, amely nem vezethető le a köznapi morálból. A politika lényege a barát-ellenség megkülönböztetés, és ennek kell alávetni mindent.
Ami a magánéletben erkölcstelen – például a megtévesztés, az erőszak –, az a politikában legitim lehet”
Ugyanakkor a német jogász nemmel válaszolt az előzőekben feltett kérdésekre – írta.
Gyurcsány szerint
a posztmodern politika egyik feszültsége, hogy miközben arisztotelészi nyelvet használ, működésében egyre inkább a schmitti logikát követi.
Ezt mutatja a növekvő polarizáció (viták helyett táborlojalitás), a morális delegitimálás (a másik nem csak téved, hanem rossz), az egzisztenciális tét végletessé tétele (ha ők nyernek, akkor mindennek vége van) és a kivételes logikák alkalmazásának egyre gyakoribbá válása (válsághelyzetekben a normák felfüggesztése)” – sorolta.
Eszmefuttatásában arra is kitért, hogy mivel ezt a kettősséget a politika nem vallja be, ezért törvényszerűen cinikus lesz. „A politikai cinizmus abból ered, hogy a politikai döntések egy része szükségképpen hatalmi mérlegelés, kockázatvállalás, a veszteségek kiosztása vagy például a részleges igazságok közötti választás” – fűzte hozzá.
A szövegben arra is kitért, hogy Amikor a valóság szembemegy a morális ígéretekkel, a bizalom törvényszerűen erodálódik. „Nem a veszteség rombol, hanem az, hogy a veszteséget egy korábbi erkölcsi ígéret megszegéseként éljük meg. A kudarc így nem kényszerként, hanem megtévesztésként jelenik meg.
Innen születik meg a választói végítélet: minden politikus hazudik”
– húzta alá Gyurcsány Ferenc.
Nyitókép: Gyurcsány Ferenc Facebook-oldala