„Ha a Tajvan-szorosban vagy a Szenkaku-szigeteknél bármilyen konfliktus bekövetkezne, a japán hadseregnek erre az eshetőségre fel kell készülnie” – mondja lapunknak Takei Tomohisza. A Japán Haditengerészet volt vezérkari főnökét, a Japán Külügyi Intézet (JIIA) munkatársát kérdeztük a Távol-Kelet hatalmi átrendeződéséről és a japán haderő-reformról. Interjúnk.
Milyen feltételek mentén fordíthatna még az ukrán hadsereg a háború menetén? Mi minősülhet megnyert vagy elvesztett háborúnak Ukrajna számára? Háborús elemzés az Oroszország-szakértővel podcast-műsorunkban.
Megerősödhet-e Peking tekintélye az izraeli háború okozta válságban? Van-e globális mesterterve Kínának, és mik a geopolitikai céljai a Közel-Keleten? A Világrend legújabb adásában egy Kína-szakértőt kérdeztünk.
Milyen politikai és gazdasági célokat akar elérni neutrális diplomáciai hozzáállásával Peking? A közel-keleti konfliktusban is építi globális szövetségi hálóját? Geopolitikai elemzés a Kína-szakértővel podcast-műsorunkban.
Miben különbözik a korábbi izraeli-arab háborúktól a mostani? A Világrend legújabb adásában N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük!
A nemzetközi közösség és az arab államok felelőssége is kitapintható az izraeli háború berobbanásában: tíz éve hagyják jegelve a palesztin kérdést, pedig az megoldatlanul egy veszélyes gyúelegy. Az eszkaláció több okból félelmetes a szomszédos államok számára – számba vettük, miért.
Hogyan alakulnak át a közel-keleti hatalmi viszonyok? Lehet-e izraeli-palesztin rendezés a gázai háború után? Geopolitikai elemzés a Közel-Kelet-szakértővel podcast-műsorunkban.
Mi lesz Gázával a háború után? Hogyan alakulnak át a közel-keleti hatalmi viszonyok? Az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről, a régió biztonsági átrendeződéséről egy biztonságpolitikai és egy Közel-Kelet-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Mi köze van Moszkvának és Teheránnak az izraeli háborúhoz? Milyen együttműködés van a három Amerika-ellenes hatalom, Oroszország, Kína és Irán között? A Világrend legújabb adásában egy biztonságpolitikai és egy Izrael-szakértőt kérdeztünk.
Mostanában újra keletje van a geopolitika és a külpolitika realista elméletének.
Az ukrajnai és az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről, Izrael biztonsági helyzetéről, illetve a Közel-Kelet államainak hatalmi átrendeződéséről egy biztonságpolitikai és egy Izrael-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A magyar diplomácia vezetője az ENSZ közgyűlésén hangsúlyozta, „az életmentésnek nincs semmi köze a geopolitikához”.
Szergej Lavrov üdvözölte, hogy a G20-csúcs nem ítélte el az orosz agressziót, szerinte ez egy „mérföldkő”, a „globális Dél” kioktatásának kora pedig véget ért. De mit is jelent ez a fogalom?
A világ legfejlettebb államait tömörítő országcsoport újdelhi csúcstalálkozójáról távol marad Putyin és Hszi elnök – ez jelképesen is mutatja, India az új világrend-átrajzolási kötélhúzásban inkább a nyugati erők táborához közelít.
2020 óta hat afrikai országban hajtottak végre katonai puccsot a fennálló rendszer ellen. Miért passzívak a volt gyarmattartó franciák, és milyen célból aktívak az oroszok a Száhel-övezetben? A Migrációkutató Intézet igazgatóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
A nyugati hegemónia megingása, kísérlet a dollár trónfosztására.
Ez a háború bele volt huzagolva Európa földrajzába, geopolitikájába és a két tömb stratégiai kultúrájába. Nincs értelme gonoszokat és jókat keresni.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetőjével Esztergomban, az MCC Feszten beszélgettünk a nyár legfontosabb geopolitikai történéseiről, valamint arról, hogy mire számíthatunk ősszel.
Dróntámadások: a háború végét elhozó megoldások vagy egy egyszerű PR-fogás?
Kövesse a Facebookon!
