Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Miközben a kultúrharc már globális szinten zajlik a geopolitikai erőviszonyok befolyásolásáért, Európa továbbra is attól szenved, hogy meghatározza saját magát. Gyengülő ereje és hatalmi pozíciója régóta sürgeti elvesztett identitása visszaszerzését, és egy közös jövőkép kialakítását. Az MCC Brüsszel konferenciáján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a döntés nem halogatható tovább: Európa szerepét tisztázni kell az új érában.
Az eseményen elhangzott:
a kontinens gyengülő gazdasági, társadalmi és katonai ereje, valamint hiányzó önvédelmi képessége mind elveszett identitásában gyökerezik, ez pedig tovább fokozza bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetét.
Az MCC Brüsszel szakpolitikai ügyekért felelős vezetője, Jacob Reynolds Európa kudarcának fő okaként azt jelölte meg, hogy politikai vezetői képtelenek megérteni a stratégiai autonómiát és megragadni a XXI. századi lehetőségeket. Nathan Levine, (tudományos munkatárs, Asia Society Policy Institute's Center for China) azt hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak nincs koherens kulturális ideológiája, ehelyett reaktív mechanizmusokra támaszkodik.
Az elismert szakértő rámutatott
a Nyugat gyártási hanyatlására és demográfiai válságára, szembeállítva azzal, hogy a fiatalok videojátékára és a nyugati médiára vonatkozó korlátozások Kínában nemzetbiztonsági intézkedésként szolgálnak.
Frank Füredi a „Nyugat erkölcsi rehabilitációja” című előadásában a nemzeti érdek képviseletén alapuló reálpolitikához való visszatérést sürgette, figyelmeztetve, hogy a realitás alapú stratégiát ne cseréljük fel a kulturális tévúttal. Monika Bartoszewicz (docens, UiT University Norway) a stabil „civilizáció-államokat” (Kína és India) állította szembe az EU bizonytalan helyzetével, Anton Bendarzsevszkij (igazgató, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) pedig bírálta a Nyugat hidegháború utáni túlzott magabiztosságát, valamint ipari és energetikai reformokra szólított fel.