Szürreális váltás: most már amiatt aggódik a német lap, hogy amerikai energiafüggőségbe csúszhat Európa!

Donald Trump amerikai elnök politikája olyan mértékben avatkozik bele Európa energiaellátásába, amire korábban nem volt példa – kongatja elemzésében a vészharangot a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint világos a cél: az orosz olaj és gáz teljes kiszorítása, miközben az így keletkező űrt amerikai LNG-vel töltenék ki.

Szálka a szemben

A cikk hangsúlyozza:

• a módszer egyszerre politikai nyomásgyakorlás és
• üzleti érdekérvényesítés.

A szerző amiatt aggódik, hogy ez a kombináció

A cikk megemlíti, hogy Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktor washingtoni látogatásakor mentességet adott Magyarország számára az orosz energiahordozókkal szembeni amerikai szankciók alól. A FAZ szerint ez „nagylelkűségnek tűnik”, valójában azonban üzlet:

A lap szerint

A cikk azt sugallja, hogy az amerikai gesztussal Magyarország valamiféle tisztességtelen előnyhöz jutott, és azt hangsúlyozza, hogy a magyar igények kielégíthetők „Horvátország és más régiós államok révén”. Bár azt nem részletezi, hogy az utóbbiak alatt mely országokat érti.

Borús helyzetkép, már akinek

A FAZ emlékeztet, hogy az unió vezetése 2028-ra teljesen le akar válni az orosz energiahordozókról, de a Trump-adminisztráció gyorsítani próbálja a folyamatot:

• szankciókkal és
• az orosz tulajdonú cégek kiszorításával Szerbiában, Bulgáriában és Romániában,
• miközben támogatja az amerikai LNG beáramlását Délkelet-Európába.

A szerb NIS finomító orosz tulajdonrészét például amerikai nyomásra kellett értékesíteni,

Bulgáriában pedig a parlament „32 másodperc alatt” fogadott el egy törvényt, amely állami felügyelet alá veszi a Lukoil burgaszi finomítóját, a németországi schwedti modell mintájára.

Ha már az északkelet-németországi finomító szóba került, érdemes megemlíteni, hogy amennyire a német kormány sürgette az amerikai oroszellenes szankciókat, olyan gyorsan igyekezett magának is mentességet kiharcolni azok alól, miközben hazánkat uniós és tagállami szinten is folyamatosan kritizálja, amiért a földrajzi realitásokhoz igazodva nem válunk le azonnal az orosz energiahordozókról.

A török kormány is próbálja elkerülni a leválást, hiszen India és Kína után a legtöbb olajat épp ők importálják Moszkvától. Mégis: Erdoğan washingtoni látogatásán a török BOTAŞ húszéves LNG-megállapodást írt alá amerikai cégekkel, évi 4 milliárd köbméterről.

A háború sújtotta Ukrajna eközben a létfontosságúvá vált amerikai gázszállítmányokra támaszkodik. A Naftogaz a lengyel Orlenen keresztül vásárol amerikai LNG-t, hogy elegendő tartalékot halmozzon fel télire, miután az orosz támadások tönkretették az ukrán termelést.

Energiafüggőség: már az USA is rossz?

A FAZ szerint miközben az Egyesült Államok befolyása nő, az EU belső dilemmákkal küzd.

A Brüsszel által klímapolitikai okokból nem finanszírozott bolgár hálózatbővítést így teljes egészében a helyi állami cég vállalja, hogy a jövőbeli LNG-forgalmat kezelni tudja.

A lap által idézett Fabian Laminger, a Raiffeisenbank International infrastrukturális szakértője szerint 2028-ra Kelet-Európa akár teljesen függetlenedhetne a Török Áramlat gázvezetéktől, ugyanakkor figyelmeztet:

A kontinens ugyan megszabadulhat Oroszországtól, de könnyen az USA ingadozó döntéseinek kiszolgáltatottjává válhat, kongatja a vészharangot a FAZ. Elfelejtve, hogy ameddig az unió vezetésének tetsző politikai vezetés volt a Fehér Házban, addig senki sem emelt kifogást ez ellen a függés ellen, sőt, az orosz energiaszállítás egyetlen üdvös alternatívájaként hivatkozott rá a brüsszeli politika.

***

Fotó: Brendan Smialowski / AFP