Musk nem kertelt: az Európai Unió „demokráciája” romokban – az embereknek kellene vezetőt választani

Az európai demokrácia működését és személyesen Ursula von der Leyent bírálta a milliárdos.

Szakértők szerint ez a reform olyan kérdéseket is felvett, hogy ki irányítja a jövő Európájának biztonsági információit – a tagállamok vagy Ursula von der Leyen bizottsága.

Meglepő információk érkeztek Brüsszelből. Kiderült, hogy tervben van összeurópai titkosszolgálat létrehozása, amelynek hivatalos célja az lenne, hogy fokozza az együttműködést a tagállamok kémügynökségei között. Az első elképzelések szerint az egység Ursula von der Leyen, a bizottság elnökének a kezében lenne, így a projekt máris kemény ellenállásba ütközött. Egyes szakértők ugyanis úgy vélik, ez tovább növelné Von der Leyen hatalmát a kontinens felett –írta a Financial Times.
Egy uniós tisztviselő a lapnak úgy fogalmazott,
a tagállami szolgálatok sokat tudnak, a Bizottság is sokat tud. Ideje, hogy mindezt összehangoljuk, különben nem leszünk hatékonyak”.
Az összeállításból kiderült, hogy az elképzelés komoly ellenállásba ütközött az EU külügyi szolgálatán belül, amely jelenleg is működteti az Intelligence and Situation Centre (Intcen) nevű hírszerzési egységet. A diplomáciai testület attól tart, hogy az új bizottsági struktúra átfedéseket okoz, és gyengíti az Intcen pozícióját.
Bár a terveket még nem közölték hivatalosan mind a 27 tagállammal, Brüsszel már vizsgálja, hogyan lehetne megerősíteni az uniós hírszerzési képességeket. A Bizottság szóvivője szerint „egy dedikált sejt létrehozása” is felmerült, amely szorosan együttműködne az Európai Külügyi Szolgálattal (EEAS) – írta a Financial Times.
A cikkben arra is emlékeztettek, hogy a hírszerzési együttműködés az EU-ban eddig is kényes területnek számított – még a blokk legnagyobb szereplői, Franciaország és Németország is gyakran ódzkodnak érzékeny információk megosztásától.
Ezt is ajánljuk a témában

Az európai demokrácia működését és személyesen Ursula von der Leyent bírálta a milliárdos.

A Financial Times rámutatott, hogy több uniós főváros is attól tart, hogy az új brüsszeli egység túl nagy hatalmat adna a Bizottságnak, és így Ursula von der Leyennek a tagállamok felett. Más szakértők szerint ugyanakkor Európa hírszerzése még mindig erősen függ az amerikai támogatástól – amit Trump korábbi döntése, a Kijevnek nyújtott hírszerzési segítség ideiglenes felfüggesztése is nyilvánvalóvá tett.
A lap emlékeztetett arra is, hogy Von der Leyen a színfalak mögött már régóta dolgozik az uniós hírszerzési és kémelhárítási struktúra kiépítésén:
Az európai hírszerzési együttműködés gyökerei még a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokhoz nyúlnak vissza, amikor a nagyobb tagállamok elkezdték megosztani biztonsági értékeléseiket.
Az ebből kinőtt rendszer 2011-ben került az EU külügyi szolgálata alá – most viszont ismét Brüsszel próbálja központosítani a döntéshozatalt.
Az új uniós hírszerzési egység létrehozása tehát nem csupán technikai reform, hanem hatalmi kérdés is: ki irányítja a jövő Európájának biztonsági információit – a tagállamok vagy Ursula von der Leyen bizottsága – tette fel a kérdést a Financial Times.
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP