Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Oroszországban a 2022-es teljes körű Ukrajna elleni invázió előtt különféle eszközökkel folyamatosan, tudatosan hangolták a lakosságot a háborúra. A Győzelem Napja köré kialakított kultusz, az ellenségkép felépítése, Ukrajna dehumanizálása, valamint a társadalom militarizálása mind azt a célt szolgálta, hogy felkészítsék az embereket a teljeskörű invázióra Ukrajna ellen, és társadalmi támogatást szerezzenek a szomszédos nép elleni öldöklő háborúnak. Európában jelenleg bizonyos mértékig hasonló eszkaláció mutatkozik, ami nagyon rossz jel a kontinens jövőjét és békéjét tekintve – vélekedik Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
„Az orosz társadalom háborús felkészítése nem egyik napról a másikra történt, hanem egy tudatos, körülbelül másfél évtizedes szociálpszichológiai és politikai mérnöki munka eredménye” – hívja fel a figyelmet a szakértő Facebook-bejegyzésében, amelyben az orosz támadás előtti társadalmi helyzetet mutatja be, és felhívja a figyelmet a párhuzamokra, amelyek Európában figyelhetők meg 2022 óta.
Hangsúlyozza, az Ukrajna ellen indított háború nem érte váratlanul az orosz lakosságot, hiszen addigra már évek óta készítették őket a konfliktusra, és sujkolták beléjük annak szükségességét, illetve létjogosultságát.
A szakértő hét pontban veszi végig, milyen eszközökkel győzték meg az embereket arról, hogy Ukrajna lerohanása szükséges és elkerülhetetlen.
Az első ilyen eszköz a Győzelem Napjának, mint „Nagy Honvédő Háborúnak” a kultusza, és, hogy a második világháborúban aratott győzelem egyedül Oroszország érdeme, ami a 2010-es évek óta nem csupán egy megemlékezés, hanem egy dicsőséges emlékeztető arra, hogy Oroszország képes lehet ezt a diadalt megismételni.
Második lépésként elkezdték az emberek szemében a Nyugatot egyfajta ellenségképként bemutatni, amely fenyegetést jelent Oroszország számára. Ezt követte Ukrajna dehumanizálása, az ukrán állam, a vezetése és a katonák elválasztása a „testvérnéptől”.
Az ukrán kormány helyett a rezsim, az ukrán hadsereg helyett a nacionalisták kifejezést vezették be a szóhasználatba.
Így a sajtó segítségével egyfajta propaganda nyelvezetet hoztak létre – írja a szakértő.
Végül, utolsó lépcsőként megkezdődött a társadalom militarizálása, a Krím dicsőséges visszaszerzésének felidézése. 2022 után pedig, amikor már egyértelmű volt, hogy az ország véres háborút folytat, a következő narratívát kezdték terjeszteni:
„Már mindegy, kinek volt igaza az elején, most már nekünk kell nyernünk, különben Oroszországot darabokra osztják szét, sőt, eltörlik a föld színéről” – írja.
Sajnos az elmúlt két évben (és különösen az utóbbi hónapokban) több párhuzamot látok az európai kommunikációban is, ami szerintem kifejezetten aggodalomra ad okot – vezeti át Európára, ahol a „Nincs más választás” narratíva és az egzisztenciális fenyegetés egyre nagyobb hangsúlyt kap a kommunikációban.
Hangsúlyozza, míg Oroszországban 2012 és 2022 között azzal érveltek, hogy „A Nyugat el akar minket pusztítani, körbevesznek minket, Oroszország léte forog kockán. Ha nem lépünk, ők fognak”; Európában 2022 óta azt hangsúlyozzák:
„Oroszország nem áll meg Ukrajnánál. Ha Ukrajna elbukik, mi következünk. Ez a demokrácia és a szabadság létkérdése.”
Felhívja a figyelmet, hogy Európában is megjelentek a társadalom ellenálló-képességét célzó üzenetek. Ehhez tartozik például a pszichológiai felkészítés, a sorkatonaság bevezetése.
„A cél ugyanaz: a lakosság szokja a gondolatot, hogy a béke nem garantált állapot, hanem olyasmi, amiért (fegyverrel is) tenni kell”
– állítja.
De ugyanúgy beszélhetünk az ellenségkép abszolutizálásáról, a háborús gazdaságra való átállásról és az áldozatkérésről az állampolgárok részéről.
„Csak bízni lehet abban, hogy Európa ezt a vonalat nem viszi tovább, és a retorika megáll a felkészülés és a védelmi képességek kiépítése szintjén. Mindenesetre a trendek aggasztóak” – írja.
Nyitókép: Michaela STACHE / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
