Aggasztó jelek: Európa hasonló tüneteket produkál, mint Oroszország a háború előtt

Oroszországban a 2022-es teljes körű Ukrajna elleni invázió előtt különféle eszközökkel folyamatosan, tudatosan hangolták a lakosságot a háborúra. A Győzelem Napja köré kialakított kultusz, az ellenségkép felépítése, Ukrajna dehumanizálása, valamint a társadalom militarizálása mind azt a célt szolgálta, hogy felkészítsék az embereket a teljeskörű invázióra Ukrajna ellen, és társadalmi támogatást szerezzenek a szomszédos nép elleni öldöklő háborúnak. Európában jelenleg bizonyos mértékig hasonló eszkaláció mutatkozik, ami nagyon rossz jel a kontinens jövőjét és békéjét tekintve – vélekedik Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

„Az orosz társadalom háborús felkészítése nem egyik napról a másikra történt, hanem egy tudatos, körülbelül másfél évtizedes szociálpszichológiai és politikai mérnöki munka eredménye” – hívja fel a figyelmet a szakértő Facebook-bejegyzésében, amelyben az orosz támadás előtti társadalmi helyzetet mutatja be, és felhívja a figyelmet a párhuzamokra, amelyek Európában figyelhetők meg 2022 óta.

Hangsúlyozza, az Ukrajna ellen indított háború nem érte váratlanul az orosz lakosságot, hiszen addigra már évek óta készítették őket a konfliktusra, és sujkolták beléjük annak szükségességét, illetve létjogosultságát.

A szakértő hét pontban veszi végig, milyen eszközökkel győzték meg az embereket arról, hogy Ukrajna lerohanása szükséges és elkerülhetetlen.

Az első ilyen eszköz a Győzelem Napjának, mint „Nagy Honvédő Háborúnak” a kultusza, és, hogy a második világháborúban aratott győzelem egyedül Oroszország érdeme, ami a 2010-es évek óta nem csupán egy megemlékezés, hanem egy dicsőséges emlékeztető arra, hogy Oroszország képes lehet ezt a diadalt megismételni.

Második lépésként elkezdték az emberek szemében a Nyugatot egyfajta ellenségképként bemutatni, amely fenyegetést jelent Oroszország számára. Ezt követte Ukrajna dehumanizálása, az ukrán állam, a vezetése és a katonák elválasztása a „testvérnéptől”. 

 Így a sajtó segítségével egyfajta propaganda nyelvezetet hoztak létre – írja a szakértő.

Végül, utolsó lépcsőként megkezdődött a társadalom militarizálása, a Krím dicsőséges visszaszerzésének felidézése. 2022 után pedig, amikor már egyértelmű volt, hogy az ország véres háborút folytat, a következő narratívát kezdték terjeszteni:

„Már mindegy, kinek volt igaza az elején, most már nekünk kell nyernünk, különben Oroszországot darabokra osztják szét, sőt, eltörlik a föld színéről” – írja.

Így hangolják háborúra az európaiakat

Sajnos az elmúlt két évben (és különösen az utóbbi hónapokban) több párhuzamot látok az európai kommunikációban is, ami szerintem kifejezetten aggodalomra ad okot – vezeti át Európára, ahol a „Nincs más választás” narratíva és az egzisztenciális fenyegetés egyre nagyobb hangsúlyt kap a kommunikációban.

Hangsúlyozza, míg Oroszországban 2012 és 2022 között azzal érveltek, hogy „A Nyugat el akar minket pusztítani, körbevesznek minket, Oroszország léte forog kockán. Ha nem lépünk, ők fognak”; Európában 2022 óta azt hangsúlyozzák:

Felhívja a figyelmet, hogy Európában is megjelentek a társadalom ellenálló-képességét célzó üzenetek. Ehhez tartozik például a pszichológiai felkészítés, a sorkatonaság bevezetése.

– állítja.

De ugyanúgy beszélhetünk az ellenségkép abszolutizálásáról, a háborús gazdaságra való átállásról és az áldozatkérésről az állampolgárok részéről.

„Csak bízni lehet abban, hogy Európa ezt a vonalat nem viszi tovább, és a retorika megáll a felkészülés és a védelmi képességek kiépítése szintjén. Mindenesetre a trendek aggasztóak” – írja.

Nyitókép: Michaela STACHE / AFP