A szuverenitás kora lesz az új világrend alapja – nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozó Budapesten

Nyitókép: Tamás Gyurkovits / Hungarian Conservative

***

Szeptember 17-18. között zajlik Budapesten, a Várnegyedben található Lónyay-Hatvany villában a negyedik Danube Institute – The Heritage Foundation Geopolitical Summit, amelynek mottója: „Kié az új világrend?” 

Az eseményt a nyitóbeszédeket követően vitaindító beszédével Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója indította. Az egyik kulcsgondolata az volt: 

még akkor sem, ha a konzervatívok néha inkább a múltba tekintenek vissza. Orbán Balázs szerint most nem az a cél, hogy a múltban elmerüljünk, mivel „a konzervatívok a korábbi liberális világrend vesztesei voltak”. Azonban most, a változó világrenddel ez is megváltoztatható.

Orbán Balázs beszédében felidézte, milyen volt a régi világrend. A hidegháború utáni korszakban a világ vezetői között az a népszerű vélekedés uralkodott, hogy „elértük a történelem végét”, utalva Francis Fukuyama amerikai politológus 1992-es könyvére. Az általános vélekedés szerint a nem nyugati országok elfogadják a liberális gazdasági és politikai rendszert gazdasági segítségnyújtásért cserébe; és a nagy konfliktusok megszűnnek. Ez azonban nem így alakult.

A kialakuló új világrendet „a szuverenitás korának” nevezte. Az új rendszerben egyetlen blokk sem tudja uralni a másikat, ezért nem is kellene erre törekednie – mondta. Hangsúlyozta, hogy a politikai döntéseket nem ideológiák, hanem nemzeti érdekek alapján kell meghozni.

A migrációval kapcsolatban Orbán elmondta, hogy nem oldja meg Európa demográfiai vagy munkaerő-problémáit. Rámutatott, hogy a tömeges illegális migráció csökkenti a közbiztonságot és aláássa az emberek egymásba és az intézményekbe vetett bizalmát. Ezért úgy véli, hogy a demográfiai problémákat családpolitikai intézkedésekkel kell megoldani, ezért Magyarország a GDP 4–6 százalékát költi a fiatal gyermeket nevelő családok támogatására, miközben további 2 milliárd eurót fordít határvédelemre.

Orbán beszéde végén hangsúlyozta a 2024-es amerikai elnökválasztás fontosságát. Úgy véli,

mivel „a nyugati világ vezető hatalmát olyanoknak kell irányítaniuk, akik értik a globális változásokat”. Hozzátette, hogy bár az amerikai és a magyar érdekek nem minden esetben esnek egybe, a múltban már bebizonyosodott, hogy Trump-adminisztráció alatt gyümölcsöző párbeszédet folytathatnak.

Kinek a demokráciája? Milyen szabályok?

Az esemény első panelbeszélgetésének címe „Demokrácia 2024: Kinek a demokráciája? Milyen szabályok?” volt, amit Calum TM Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója moderált.

A panel kiemelt beszédét Lord David Frost tartotta, aki felvetette, vajon a nyugati demokrácia „megfelelő egészségben” van-e. Úgy véli, hogy igen, mert működik, van értelme és nincs kontroll alatt. 

Nyilvános és magánszektorok együttműködése a Geopolitikai Csúcstalálkozón

A negyedik Danube Institute – The Heritage Foundation Geopolitical Summit második panelje a magáncégek és a közszférák közötti kapcsolatról szólt. A beszélgetés moderátora Michelle Watson, a Deloitte korábbi stratégiai kockázati tanácsadója és a Danube Institute vezető munkatársa volt. Elmondása szerint a nyilvános-magán partnerség „egyre nagyobb hatással és fontossággal bír, néha pedig aggodalmat kelt”.

Az esemény kiemelt résztvevői különböző perspektívákból vizsgálták a nyilvános és magánszektor együttműködéseinek jelentőségét, kihívásait és lehetőségeit, bemutatva a közös célokat és a jövőbeli kilátásokat.

Többpólusú világ a változó geopolitikai színtéren – Magyarország és a nemzeti szuverenitás szerepe

A Geopolitikai Csúcstalálkozó harmadik panelbeszélgetését Carlos Roa, a The National Interest korábbi ügyvezető szerkesztője és a Danube Institute vendégkutatója moderálta.

A kiemelt beszédet Swapan Dasgupta tartotta, aki 

 A sokpólusú világrend kapcsán hangsúlyozta, hogy mindig fontos a kontextus, és hogy ez a világrend a nemzeti érdekek képviseletén alapul.

Példaként India hozzáállását említette az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, ahol saját érdekeiket szem előtt tartva nem követtek elhamarkodott lépéseket, hanem olcsó energiát vásároltak Oroszországtól. Kiemelte, hogy a nemzeti érdekek követése nem jelenti a béke ellenességét, hanem inkább azt, hogy minden országnak jogában áll meghatározni saját politikáját, miközben együttműködik más nemzetekkel.

 – zárta gondolatait.

Rámutatott az ázsiai ország gazdasági problémáira és demográfiai kihívásaira, valamint arra, hogy sok nyugati ország felismerte a kínai gyártástól való függőség veszélyeit, és most kivonják Kínát ellátási láncaikból. Stokes szerint nem helyes Kínát a nemzeti érdekek védelmezőjeként bemutatni, sokkal inkább a Kínai Kommunista Párt érdekeit védi. „Egy sekélyes sokpólusú nemzetközi rendszer az, ha annak kulcsszereplője Kína” – jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 

Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, záróbeszédében elmondta, hogy az elmúlt években az Egyesült Államokban nem volt elegendő olyan panelbeszélgetés, mint amilyeneket most Budapesten tartanak. Ez szerinte arra utal, hogy az USA nincs jól felkészülve az új világrend kihívásaira, mivel túlságosan ragaszkodik a múlt 30 év világrendjéhez. Bár az USA-nak jelentős erőforrásai vannak egy új világrendhez való alkalmazkodáshoz, nehezen találja meg az irányt a változó világban. 

Végül úgy fogalmazott, hogy bár a jelenlegi döntések nem feltétlenül rosszak, ha nem történik gyakorlati megállapodás például egy Trump-elnökség alatt, nincs jele annak, hogy jelentős változás következne, és ezek az országok számos területen végül megelőzhetik az Egyesült Államokat.