A szuverenitás kora lesz az új világrend alapja – nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozó Budapesten
„Kié az új világrend?” – tették fel a kérdést magyar és külföldi szakértők.
Morális felsőbbrendűség-tudat a Nyugaton, amely saját ideológiai problémáit szórja szét a világban; felemelkedő globális Dél, és a gyarmati örökségek. „Kié az új világrend?” – a nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozóról tudósítunk.
Nyitókép: Tamás Gyurkovits/Hungarian Conservative
Szeptember 17-18. között Budapesten, a Várnegyedben található Lónyay-Hatvany villában szervezték meg a negyedik Danube Institute – The Heritage Foundation Geopolitical Summit nevű eseményét.
Az első nap utolsó panelében Brigham McCown, a Hudson Institute vezető munkatársa, Sara Vakhshouri, az SVB Energy International alapítója és elnöke, Ralph Schoellhammer, a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatója, Gondola Csaba, a magyar energiaügyi miniszter főtanácsadója és Timothy M Egan, a Kanadai Gázipari Szövetség elnöke és vezérigazgatója a globális energia jövőjéről folytatott megbeszélést. A beszélgetést Logan West, a Danube Institute munkatársa moderálta.
Brigham McCown szerint a modern életminőség olcsó energia nélkül elképzelhetetlen, és ahogy a világ népessége növekszik, úgy nő az energiaigény is. A
zöld energiára való átállás azonban sokkal lassabban történik, mint azt sokan remélik.
A brit birodalom példáját említette, amely a szénalapú energiatermelés révén vált világhatalommá az első ipari forradalom idején. A történelem során az energiaforrások mindig kulcsszerepet játszottak az emberi fejlődésben.
A szakértők kiemelték, hogy az energiaforrások sokszínűsége kulcsfontosságú. Sara Vakhshouri hangsúlyozta, hogy
nem csak a zöld energia fenntartható, és az országoknak rugalmasnak kell lenniük, miközben a mesterséges intelligencia és az adatközpontok növekvő energiaigényét is figyelembe kell venniük.
Ralph Schoellhammer arra hívta fel a figyelmet, hogy a 18. században az energiahatékonyság növekedése hozzájárult a rabszolgaság felszámolásához a Nyugaton, és a jelenlegi zöldenergia-fókusz miatt elavulttá válhatnak az olajfinomítók, ami újabb problémákat szül.
A záróbeszédek a globális biztonsági kihívásokra fókuszáltak. Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök kijelentette, hogy a világ sosem volt ennyire veszélyes, utalva a Hamasz–Izrael konfliktusra és az orosz–ukrán háborúra. Sztáray Péter, a KKM biztonságpolitikai államtitkára, Magyarország óvatos álláspontjáról beszélt az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Robert Wilkie, az USA volt veteránügyi minisztere pedig aggodalmát fejezte ki hazája katonai képességeinek gyengülése miatt, remélve, hogy egy újabb Trump-adminisztráció ezt helyreállíthatja.
Ezt is ajánljuk a témában
„Kié az új világrend?” – tették fel a kérdést magyar és külföldi szakértők.
A konferencia második napját Frank Füredi, az MCC brüsszeli központja igazgatójának beszéde nyitotta meg, melynek témái a „kultúra, a geopolitka és a háború” voltak. Füredi arról beszélt, hogy
a világ kulturális konfliktusai egyre inkább beszivárognak az egyetemekről más intézményekbe és a külpolitika világába.
Szerinte ezek a kulturális ellentétek már a hadseregeket is érintik, és komoly hatást gyakorolnak a háborúkra és azok tárgyalására, különösen a Nyugaton belüli belső konfliktusok révén, amelyek gyakran befolyásolják a geopolitikai döntéseket.
Füredi rámutatott, hogy a második világháború után a humanitárius eszmék és az emberi jogok fokozatosan átpolitizálódtak, eltávolodva eredeti alapelveiktől.
Példaként említette az Egyesült Államokat, ahol identitásalapú civil szervezetek befolyásolják a politikát. Külön kiemelte Kanada külpolitikájának „queering” irányvonalát, ahol az LGBTQ-jogok kerültek a fókuszba. Ezzel kapcsolatban felidézte Sneha Nair, Biden kormányának nukleáris adminisztrációs vezetőjének írását, amelyben „cisz heteronormatív” embereket kritizált a nukleáris bizottságban.
Végül aggodalmát fejezte ki az identitáspolitika kapcsán, amely szerinte az emberek áldozat szerepét hangsúlyozza, és a kockázatkerülő magatartás központi helyre került a nyugati külpolitikában is. Ha ez a jelenség folytatódik, az instabilitáshoz vezethet a globális politikai térben, különösen a háborúk kezelésében és a külpolitikai döntéshozatalban.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ifjabb Brzezinski szerint az ukrajnai háború globális hatással bír, különösen akkor, ha Oroszország győzelmet arat.
A konferencia második napjának első panelbeszélgetése, amelyet Veres Kristóf, a Danube Institute nemzetközi igazgatója moderált, a szervezők által „az erkölcsi fölényért folytatott versengésnek” nevezett témára összpontosított. Az előadók: Amir Avivi nyugalmazott dandártábornok, az Izraeli Védelmi és Biztonsági Fórum (IDSF) elnöke és alapítója; Michael Doran, a Hudson Intézet Közel-keleti Béke és Biztonság Központjának igazgatója; Tomasz Grzywaczewski haditudósító, az Erase the Nation című film rendezője, a Danube Institute vendégkutatója, valamint Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője voltak.
A geopolitikai csúcstalálkozó második napján egy izgalmas panelbeszélgetés zajlott a morális felsőbbrendűség kérdéséről. Amir Avivi, az Izraeli Védelmi és Biztonsági Fórum elnöke szerint
a világ egy civilizációs összecsapás közepén áll, és a harmadik világháború küszöbén lehet.
Avivi szerint a Nyugat és a Kína–Oroszország–Irán szövetség szembenállása formálja a globális geopolitikai helyzetet, amelyet a nyugati szankciók politikája súlyosbított. A dandártábornok hangsúlyozta, hogy a Nyugat katonai erő hiányában csak bátorítja az ellenfeleit, és úgy véli, hogy egy erősebb Amerika megakadályozhatta volna a 2023. október 7-i támadást Izraelben.
Tomasz Grzywaczewski haditudósító arról beszélt, hogy a globális délen élők egyre inkább úgy tekintenek Ukrajnára, mint a nyugati gyarmatosítás eszközére, míg Oroszországot a NATO „imperialista terjeszkedésének” ellenállójaként látják. Ugyanakkor paradox módon Oroszország maga is egy gyarmati birodalom, amely etnikai kisebbségeit „ágyútölteléknek” használja Ukrajnában.
A panelbeszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezek a narratívák mélyen beágyazódtak a globális politikába, és nehéz őket megváltoztatni.
Demkó Attila a magyar álláspontot ismertette Izrael és Ukrajna ügyében, amelyet sokan kritikával illetnek. Szerinte Magyarország realistán közelíti meg a helyzetet:
míg Izrael esetében egy teljes katonai győzelemre van szükség Hamasz felett, Ukrajnában a katonai győzelem esélye egyre csökken.
Demkó hangsúlyozta, hogy a valóság talaján állva kell kezelni a problémát. Ez pedig – végső soron – tárgyalásokhoz fog vezetni.