Az ifjabb Brzezinski szerint az ukrajnai háború globális hatással bír, különösen akkor, ha Oroszország győzelmet arat.
Nyitókép: Beata Zawrzel / AFP
Magyarország új szerepet vállal a nemzetközi biztonságpolitikai diskurzusban a Budapest Energy and Security Talks (BEST) konferenciával, amelyet az Egyensúly Intézet a NATO Nyilvános Diplomácia részlegével közösen szervezett. A kétnapos rendezvényen
Közép- és Kelet-Európa legégetőbb biztonsági kérdéseit vitatták meg a régió vezető szakértői és döntéshozói.
A vitaindító előadást Ian Brzezinski online tartotta meg, amely a „Transzatlanti kapcsolatok: Oroszország Ukrajna elleni háborújának tanulságai és a jövő lehetőségei” címet viselte. A felszólalás utáni beszélgetést Szemerkényi Réka, Magyarország korábbi amerikai nagykövete vezette.
Ian Joseph Brzezinski (szül. 1963.) amerikai külpolitikai és katonai szakértő, George W. Bush elnök alatt 2001-től 2005-ig az Európa- és NATO-politikáért felelős védelmi miniszterhelyettes volt. Apja, Zbigniew Brzezinski lengyel-amerikai diplomata és politológus, aki előbb Lyndon B. Johnson tanácsadója volt 1966 és 1968 között, majd Jimmy Carter nemzetbiztonsági tanácsadója 1977 és 1981 között . Tudósként az idősebb Brzezinski a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájához tartozott.
Beszédében az Atlantic Council vezető kutatója kiemelte: súlyos következményei vannak annak, hogy „Oroszország már több mint két és fél éve folytatja brutális, provokálatlan és indokolatlan invázióját Ukrajna ellen”. Az ukrajnai háború humanitárius következményei az 1945 utáni Európában példátlanok. Az amerikai kormány becslései szerint a háborúban már több mint félmillió orosz és ukrán katona esett el vagy sebesült meg, és ezrek haltak meg az ukrán civilek közül, köztük gyermekek is.
Elmondta, hogy milliók kényszerültek otthonaik, sőt, hazájuk elhagyására az orosz támadás következtében. Az orosz erők kimondhatatlan atrocitásokat követtek el, mint például gyermekek tömeges elrablása, nemi erőszak, kínzás és etnikai tisztogatás az orosz megszállás alá került ukrán területeken. Az orosz stratégiának nem csak az ukrán hadsereg elleni teljes támadás a része, hanem az ukrán civil társadalom elleni kíméletlen támadások is: rakéták, légicsapások, drónok és tüzérségi támadások érik az épületkomplexumokat, bevásárlóközpontokat, sőt iskolákat és kórházakat is.
Szerinte
ez a háború globális hatással bír, különösen akkor, ha Oroszország győzelmet arat”.
Véleménye szerint az első és legnyilvánvalóbb tét Ukrajna szuverenitása és függetlensége. Azonban Putyin támadása több, mint pusztán területfoglalás: célja az ukrán nép történelmének és identitásának átírása és eltörlése. A nemzetközi szabályokon alapuló rend fenntartása is tét, hiszen ha Putyinnak sikerül, visszatérünk a befolyási övezetek világába, ahol a vitákat nyers erővel rendezik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz–ukrán háború kapcsán a nyugati narratívák Oroszország agresszióját hangsúlyozzák, de egy mélyebb geopolitikai megközelítés más magyarázatokat is kínálhat. Mutatunk néhányat.
Brzezinski kifejtette: Putyin stratégiájában kulcsszerepet játszik a nukleáris fegyverekkel való zsarolás. Ez a megközelítés hatékonyan korlátozta a transzatlanti közösség Ukrajnának nyújtott támogatását. Az, hogy az ellenfelek számára világossá válik: a tömegpusztító fegyverek hatékonyan felhasználhatók hegemonikus ambíciók megvalósítására, komoly következményekkel járhat a globális nukleáris elrettentésre nézve, amelynek egyik példája a Tajvan körüli kínai tervek.
A NATO szövetség gazdasági és katonai fölénye ellenére, az orosz invázió elleni hatékony fellépés elmaradt. A szakértő szerint, ha Oroszország győz, akkor nem áll meg Ukrajna határainál. Egy megerősödött Moszkva még eltökéltebb lesz, hogy hegemón törekvéseit kiterjessze Közép- és Kelet-Európára.
A kutató szerint a legfontosabb feladat most az, hogy a transzatlanti közösség és partnerei biztosítsák Ukrajna gyors, határozott győzelmét.
Csak így állítható meg a világ egy újabb globális konfliktus felé sodródása, amelynek következményei túlmutathatnak a korábbi világháborúk borzalmain.
Szemerkényi Réka moderátor kérdésére, miszerint hogyan kell majd a nemzetközi közösségnek Oroszországot kezelnie a háború után, Brzezinski azt válaszolta, hogy a jövőbeli orosz–nyugati kapcsolatok alakulását nagyban meghatározza majd, Oroszország hogyan viselkedik a háború végén.
Ha a háború igazságos békével zárul, Ukrajna területi integritásának helyreállításával, és Oroszország konstruktívabb szerepet vállal a nemzetközi porondon, akkor érdemes fokozatosan és óvatosan újraépíteni a kapcsolatokat vele.
Ha azonban Oroszország elszigetelődik és egy Észak-Koreához hasonló, elzárkózó utat választ,
a Nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy megvédje érdekeit és hosszú távú konfrontációra számítson egy makacs Oroszországgal szemben.
Kapcsolódó vélemény
Mozgástér Blog
Orbán Viktor békemissziójáról írt összefoglalójában három olyan globális szereplőt azonosított, amelyek érdemben képesek a háborúzó felekre hatni: Az Európai Unió, Kína és az USA.
Arra a kérdésre, mit gondol Donald Trump által felvázolt békestratégiájára, Brzezinski kijelentette,
„Trump célja, hogy bármi áron véget vessen a háborúnak,
akár Ukrajna jelentős területi engedményekre kényszerítésével is, függetlenül annak biztonsági következményeitől. Ez győzelem lenne Oroszország számára, és hosszú távú konfrontációhoz vezetne vele, valamint arra ösztönözné Oroszországot, hogy folytassa az agressziót. Ez rendkívül kiábrándító lenne nemcsak Ukrajna, hanem Közép-Európa és a legtöbb nyugat-európai ország számára is, mivel Ukrajna elhagyásaként és a nyugati biztonsági prioritások elárulásaként tekintenének rá. Ez rendkívül veszélyes helyzetet teremtene.”
Az Orbán Viktor békemissziójára vonatkozó kérdésre az ifjabb Brzezinski úgy felelt: az azt jelzi, hogy megosztottság van a NATO-n belül, ami kapcsán Putyin azt remélheti, hogy szétzilálja a NATO egységét.
A közönségből érkező azon kérdésre, hogy a jövőben partner lehet-e egy demokratikus Oroszország az EU és az USA oldalán a feltörekvő kínai szuperhatalommal szemben, Brzezinski kifejtette:
„Mindig meglepett egy kicsit Oroszország és Kína kapcsolata, mivel mindig is egyfajta egyensúlyhiány és instabilitás jellemezte. Bár hivatalosan stratégiai partnerségként hivatkoznak rá, valójában ez egy opportunista és törékeny kapcsolat, amit két autoriter állam közötti együttműködés tesz még ingatagabbá. Kína egy gazdaságilag és technológiailag fejlődő hatalom, míg Oroszország egy hanyatló szuperhatalom, ami egyre kevésbé képes kihívást jelenteni Kínának. Ez a kapcsolat Oroszország számára hátrányos, különösen most, hogy a háború Ukrajnában nagy költségekkel jár és gyengíti Oroszországot.” Brzezinski szerint a jövőben valószínű, hogy Oroszország és Kína útjai elválnak, különösen, ha Oroszország vereséget szenved Ukrajnában. Egy ilyen vereség után Kína még kevésbé tisztelné Oroszországot, és ez a kapcsolat tovább instabilizálódhat.
Sok orosz számára kényelmetlen a másodhegedűs szerep Kína mellett,
és Oroszország számára talán bölcsebb lenne, ha elfordulna Kínától és a Nyugattal keresne újra kapcsolatot, hogy elkerülje Kína dominanciáját.”
Ez sem a béke felé vezető út.
Lehet, hogy a cél a magyar és szlovák áramszállítások akadályozása volt.
Az orosz elnököt nem hatotta meg a német kancellár telefonhívása.
A George Simion kitiltására vonatkozó hivatalos válaszában Kijev azt is állítja, a román politikus „veszélyezteti az ukrán szuverenitást és a területi integritást”.
Kanada ukrajnai nagykövetének ismeretei szerint az ukrán haderő egyre „öregebb”.
Tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Olaf Scholz német kancellár.
Erre eddig senki nem gondolt.
