Történelmi fordulópont: minden idők legsúlyosabb szénhidrogén-válsága előtt állunk

„Amíg a hetvenes évek két olajválsága során napi 5-5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a jelenlegi kiesés már most több mint a két nagy olajsokk idején együttvéve” – kezdi Facebook-bejegyzését Tóth Máté, energiajogász.

A szakértő úgy látja, hogy a legfőbb probléma nem a nemzetközi tranzitútvonalak sérülése, hanem a termelő- meg finomító-kapacitások pusztulása. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagállamai március közepén rekordmennyiségű, 426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek a stratégiai készleteikből, ez az intézkedés a szakértő szerint az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása, és már most a következő lépésen gondolkodnak. 

Eközben – mint írja  – A Goldman Sachs elemzői megemelték a Brent és WTI nyersolaj idei átlagárára vonatkozó előrejelzésüket a Perzsa-öbölből érkező csökkenő kínálat hatására.

„A globális gázellátási lánc kevesebb átirányítási lehetőséggel és kisebb tárolási kapacitással rendelkezik, mint az olajpiac, ami a gázfogyasztókra nézve lényegesen súlyosabb következményeket jelent” –  írja Tóth Máté, majd felvázolja, hogy a gázinfrastruktúrák – különösen az LNG üzemek – összetettebbek és lényegesen drágább is akár kiépíteni akár megjavítani azokat, mint az olaj infrastruktúrát, márpedig itt is termelő infrastruktúra esik ki.

Kilőnek az árak

A szakértő szerint a globális gázpiacon jelenleg a korábbi várakozásokat messze meghaladó nehézségekkel kell szembenézni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője, Fatih Birol is hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben a globális gázkereslet nagyjából kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az olajkereslet, és ez a növekedés a csővezetékek és tárolóhálózatok kiépítésében is mérhető. Birol szerint nem véletlen, hogy az iráni konfliktus kirobbanása óta a gázárak jóval gyorsabban emelkedtek, mint az olajárak, az európai gáztőzsdén például közel 100%-os áremelkedést regisztráltak.

Tóth Máté leszögezi, hogy Európában a gáz ára közvetlenül befolyásolja az áram árát. Az európai áramtőzsdéken mindig az adott időszakban megvásárolt legdrágább áram az irányadó, és a gáztüzelésű erőművek éppen a megújuló energiaforrások termelési ingadozásának kiegyenlítésére szükségesek, ennek következtében a gázárak emelkedése hamarosan az áramárakban is jelentkezik.

A szakértő rámutat, hogy Fatih Birol a közel-keleti helyzet kapcsán korábban viszonylag visszafogott volt a nyilatkozataiban, ám most „nagyon súlyosnak” nevezte a helyzetet, figyelmeztetve, hogy ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem kerülheti el annak következményeit.

Akcióban a nagytőke emberei

Tóth Máté úgy látja, a világ jelenleg az utolsó cseppekért és molekulákért folyó küzdelem időszakát éli. Az orosz olajért és gázért folytatott globális verseny egyre élesebb, a szállítmányokat egymás elől próbálják biztosítani a tengereken. 

 – írja. 

A szakértő szerint azok az országok, amelyek a jelenlegi pillanatban az orosz forrásoktól való leválást vállalják, kockáztatják gazdasági stabilitásukat – így Magyarország esetében ez akár súlyos következményekkel is járhat. Leszögezi: „aki meg most a leválást vállalja az orosz forrásokról Magyarországon a fényességes Nyugat kegyeiért hajlongva egy ilyen időpillanatban, az egyszerűen tönkretenne minket. Tönkretenne, végünk lenne. Ez felelőtlen, ez nem magyar érdek, ezek a nemzetközi nagytőke emberei. Részvényesek, akik jól keresnek az összeomláson”.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán