Hamarosan itt a nyár, de egyre bizonytalanabb, hogy összejön-e idén a vakáció

Az iráni háború miatt jelentős üzemanyagdrágulás, sőt kerozinhiány is kialakulhat Európában. A légitársaságok az utolsó pillanatban is törölhetnek járatokat.

A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok 4088 adatközponttal a globális kapacitás 43 százalékát birtokolja, miközben Európa csak egy szűk földrajzi sávba sűríti az infrastruktúráját.

A márciusi adatok alapján a globális adatközpont-infrastruktúra igen extrém módon oszlik meg: az Egyesült Államok 4088 létesítménnyel a világ kapacitásának 43 százalékát birtokolja. Ez több mint nyolcszor annyit, mint a második helyezett Németországé, amelynek 507 adatközpontja van, míg az Egyesült Királyság fej fej mellett halad vele 506 egységgel. A harmadik hely környékén már egy törés látszik: Kína következik 369 létesítménnyel, majd Franciaország 346-tal.
A középmezőnyben Kanada (286), India (278) és Ausztrália (270) tűnik fel, ami nem véletlen, hiszen valamennyi nagy területű és bővíthető infrastruktúrájú ország, ahol a skálázás fizikai korlátai kevésbé szorítanak. Japán 255, Olaszország 216, Brazília 204 adatközponttal szerepel, míg Spanyolország (195), Hollandia (187), Indonézia (185) és Oroszország (181) zárja a top 15-öt.

Európa esetén jól láthatóan kirajzolódik a koncentráció:
a Frankfurt–London–Amszterdam–Párizs–Dublin-tengely, az úgynevezett FLAP-D folyosó a kontinens digitális gerincévé vált. Ez a földrajzi közelségen túl pénzügyi és hálózati központokat is egyesít, ami kulcsfontosságú a felhő- és MI-szolgáltatások számára. Nem véletlen, hogy Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország is az élmezőnyben szerepel.

A globális rangsor alsóháza drámai kontrasztot mutat: Fehéroroszországnak mindössze 2, Monacónak és Azerbajdzsánnak 3-3 adatközpontja van, ami jól mutatja a digitális infrastruktúra egyenlőtlenségeit.
A növekedés motorja egyértelműen a mesterséges intelligencia, és mivel az adatközpontokat egyre inkább a felhasználók közelébe telepítik, ez felgyorsítja a globális kapacitásbővítést.
Ez ugyanakkor a problémákat is a felszínre hozza, például a rendelkezésre álló földterületet, az energiaellátást és a helyi társadalmi elfogadottságot. Erre válaszul egyre több kísérleti megoldás jelenik meg. Írországban például egy AWS-adatközpont a felesleges hőt a távfűtési rendszerbe táplálja, lakóépületek és közintézmények ellátására. Más szereplők ennél is radikálisabb irányba mennek: felmerült már az orbitális, azaz világűrbe telepített adatközpontok koncepciója is.
Az adatközpont-építés az elmúlt években a digitális szuverenitás és a gazdasági erő egyik legkeményebb indikátora lett, ebben a rendszerben pedig az Egyesült Államok jelenleg messze a mezőny előtt halad.
***
Fotó: Dreamstime
Kapcsolódó: