A másik fontos tényező, amit megemlít a szerző, a háztartások takarékoskodási hajlandósága.
A magyarok ugyanis kifejezetten takarékosnak számítanak az uniós országok között, ez abból is látszik, hogy hazánkban a megtakarítási ráta közel 19 százalék, miközben az EU-átlag alig 14,7 százalék körül alakul.
„Ez azt jelenti, hogy a magyarok nem azért fogyasztanak kevesebbet, mert nem lenne miből – hanem mert előrelátóan, fegyelmezetten gazdálkodnak” – írják, majd a cikk kitér a valódi szegénységi indikátorokra is, ami három elemből áll össze: az alacsony jövedelemmel élők arányából, a súlyos anyagi deprivációval élők számából, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások arányából. Erre az úgynevezett AROPE-mutatót használják, amely tekintetében Magyarország több nyugat-európai országnál is jobban áll, köztük Franciaországnál és Németországnál is, és jóval megelőzi Romániát és Bulgáriát.
Összegezve, a szerző megállapítja, hogy a baloldali sajtó értelmezése, amely hazánkat a legszegényebbként mutatja be torzító, és szándékosan nem foglalkozik a komplexebb mutatókkal.
Nyitókép: Pixabay