Egy hajszálon múlt, hogy nem Budapest lett a Putyin–Trump csúcs helyszíne

Budapest is felmerült a Trump–Putyin-csúcs lehetséges helyszíneként, ám végül Washington javaslatára Alaszkára esett a választás, miközben egyre kisebb az esély arra, hogy Volodimir Zelenszkij részt vegyen az eseményen – írta meg a Világgazdaság.

J. D. Vance amerikai alelnök a Fox Newsnak arról beszélt, hogy a két vezető fontolgatja az ukrajnai háborúból való kivonulást, beleértve a katonai és gazdasági támogatás leállítását is. A tervek szerint a Budapestnek szánt találkozó az augusztus közepén esedékes alaszkai megbeszélések előkészítését szolgálta volna, és egyben újraosztotta volna a nyugat-európai szövetségesek és Zelenszkij mozgásterét. A nyugati sajtó azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyta a Vance által kiszivárogtatott információkat.

Putyin a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok vezetőivel is egyeztetett az ukrajnai helyzetről, különösen az amerikai elnöki főmegbízott, Steve Witkoff-fal folytatott megbeszéléseiről. Legutóbb a kirgiz elnökkel, Szadir Zsaparovval és a tádzsik vezetővel, Emomali Rahmonnal tárgyalt telefonon. Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója szerint az alaszkai csúcstalálkozó középpontjában az ukrán válság hosszú távú, békés rendezése áll majd. Zelenszkij korábban kijelentette, hogy nem ad át egyetlen négyzetméternyi ukrán területet sem, de tényleges befolyása ezen a téren korlátozott.

A jelenleg orosz kézen lévő területek visszaszerzése amerikai katonai, hírszerzési és kommunikációs támogatás nélkül szinte lehetetlen lenne, és ez gyors katonai összeomláshoz vezethetne. Bár Franciaország nyíltan kiáll Kijev mellett, az EU egésze nem számít Moszkva szemében meghatározó tárgyalópartnernek. 

Az alaszkai csúcstalálkozón az EU nagyhatalmai és London sem kapnak szerepet, miközben tovább finanszírozzák az ukrajnai támogatásokat, vásárolják az amerikai fosszilis energiahordozókat és befektetésekkel erősítik az USA gazdaságát. 

Közben Washington a Dél-Kaukázusban igyekszik Örményországot és Azerbajdzsánt a nyugati szövetségi rendszerhez közelíteni, míg Törökország csendben figyeli az eseményeket, saját Türk Világ stratégiáját szem előtt tartva. Bár Moszkva szívesebben látta volna Budapestet a csúcstalálkozó helyszíneként, nem kívánta akadályozni az amerikai kezdeményezést. A helyszínválasztásban ráadásul szimbolikus üzenet is rejlik:

Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP

***