Magyarországnak a lehetetlenre kell vállalkoznia – mert a lehetségest más is meg tudja csinálni

A Közép-Európában élő népek ma már tudják: egymás rovására nem lehetnek sikeresek, együtt kell működniük. A Kárpát-medence organikus természeti és soknyelvű kulturális egység. Összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területé­vé lehetne építeni.

Felelős és átgondolt politikával pedig megerősíthetők a Kárpát-medencei magyar életminőség feltételei a következő évtizedekre, évszázadokra nézve is. Magyarország egy elszánt és bátor politikai cselekvéssel a Kárpát-medence „újrateremtésének” kezdeményezője lehet.

Közép-Európa súlya és szerepe fokozatosan felértékelődik, amire az egyik magyarázat a térségbeli országok gazdasági teljesítményének növekedése. Erre építve létrehozható egy nagy közép-európai gazdasági térség alapja, hiszen a V4 és Németország kereskedelmének volumene 55 százalékkal nagyobb, mint a német–francia kereskedelemé, és háromszor akkora, mint az olasz–német relációé.

Ennek kapcsán megfigyelhető egy törésvonal. Közép-Európa a balkáni bővítés mellett áll, más törekvések viszont két-, illetve háromsebességessé tennék a jelenlegi rendszert. Ez veszélyt jelent Közép-Európa érdekeire; a veszély elhárítására a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó országok gazdaságát erősíteni kell, s nagy infrastruktúráikat még hatékonyabban össze kell hangolni.

Az ukrajnai háború előtt a gazdasági növekedés üteme a Közép-Európa motorját jelentő visegrádi országokban nagyobb volt, mint az unió nyugati felében, és kétszer akkora, mint az EU egészében. Az Egyesült Királyság kiválásával az unión belül tovább növekedett Közép-Európa súlya. A jelenlegi unióban e terület lehet a gazdasági növekedés központja. Európa jövőjével kapcsolatban az újjáéledő, erősödő Közép-Európa ad reményt. Ráadásul ez a 120 milliós térség további erős növekedési potenciállal bír.

A gazdasági fejlődés mellett azt is látnunk kell, hogy Közép-Európa egy sajátos kultúrájú térség. Más, mint Nyugat-Európa. A nemzetei állam- és társadalomfejlődési szempontból nem voltak olyan szerencsések, mint nyugati társaik: geopolitikai helyzetüknél fogva több sorscsapás is érte őket, az utóbbi évszázadokban megesett, hogy átmenetileg a szuverenitásukat is elvesztették. Ebből fakad azonban minden olyan előnyük is, amelyből a fentebb említett törésvonal kapcsán erőt meríthetnek. Szuverenitásuk múltbeli teljes vagy részleges elvesztéséből fakadóan stabilan a nemzetállamiság megtartása mellett állnak ki. Emellett gyarmattartó múlt híján nincsenek történelmi kényszereik, hogy megalkudjanak a bevándorlással kapcsolatban.

A térség szuverén államainak szabad joguk meghatározni, hogyan számolják fel a kommunista-szocialista rendszer elemeit, hogyan építik ki – demokratikus kereteken belül – politikai rendszerüket, gazdaságukat, társadalomszerkezetüket a hosszú távú nemzeti fennmaradás és fejlődés érdekében. Ezért elengedhetetlen, hogy minden európai ország megvédhesse keresztény kultúráját, a hagyományos családmodellt, és joga legyen elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját. Minden közép-európai országnak joga van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazatait és piacait is, és valamennyi államnak joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást. Minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez, ezt a jogot az Európai Unióban sem lehet megkerülni. Mindez nem könnyű, 

A szerző politikai tanácsadó

Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán