Nem először forgatná fel az alkotmányos rendet Fleck Zoltán

A jogszociológus 2022-ben lemondott volna a jogállamiság érvényesüléséről.

Fleck Zoltán nyilatkozatai jogi szempontból megalapozatlanok, Alaptörvény-ellenes logikára épülnek, veszélyes precedenst teremtenek a politikai erőszak relativizálásával.
„Nem ez az első eset, hogy Fleck jogi köntösbe burkolja politikai aktivizmusát. Fleck Zoltán egy korábbi interjújában a következőket mondta: «Egy ellenzéki győzelem esetén időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.» Továbbá: »Fel kell függeszteni az Alaptörvény egyes részeit.«
Ezt is ajánljuk a témában
A jogszociológus 2022-ben lemondott volna a jogállamiság érvényesüléséről.
Az Alaptörvény nem rendelkezik az »ideiglenes felfüggesztés« intézményéről. A magyar jogrendszer nem ismeri az ún. »alkotmányos szünet« vagy »konstitucionális moratórium« fogalmát. Az Alaptörvény csak módosítható, az Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése alapján kétharmados parlamenti többséggel.
A »felfüggesztés« mint eljárás tehát jogi nonszensz: semmilyen intézményi vagy eljárási alapja nincs,
így egyoldalúan történő alkalmazása az alkotmányosság teljes felforgatásával lenne egyenértékű. Az Alaptörvény módosításai kizárólag a meglévő alkotmányos rend keretein belül hajthatók végre. Az Alaptörvény figyelmen kívül hagyása – politikai céllal – a jogállamiság elvének közvetlen megsértése.
A fenti elemzés alapján egyértelműen megállapítható, hogy
Fleck Zoltán 2025-ben tett közjogi tárgyú nyilatkozatai:
– Jogi szempontból megalapozatlanok,
– Alaptörvény-ellenes logikára épülnek,
– Veszélyes precedenst teremtenek a politikai erőszak relativizálásával,
Kapcsolódó vélemény
Az ellenzéknek semmi sem drága, az ország állapota meg semennyire sem fontos.
– Sértik a demokratikus intézményrendszer stabilitását.
Kapcsolódó vélemény
Pesti Srácok
Az az ELTE szégyene, hogy ez a figura ott állásban lehet.
A kormányalakítási eljárásban a köztársasági elnök politikai zsarolása, az Alaptörvény felfüggesztésének javaslata és a „jogállam ideiglenes kiiktatásának” elfogadtatása nem jogértelmezés, hanem a demokratikus jogrend radikális tagadása. Ezek a kijelentések ellentétesek nemcsak a magyar alkotmányjog alapelveivel, de a nemzetközi demokratikus normákkal is.”
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy János szerint Fleck Zoltán véleménye ilyen esetben csak hergelésre és uszításra alkalmas.
Nyitókép: Képernyőfotó/YouTube