Ismét felütötte a fejét a kanyaró, amelyet az 1990-es években egyszer már sikerült legyőzni – legalábbis csak úgy tűnt. A WHO, az UNICEF és az ECDC friss jelentéséből kiderül, hogy a Covid–19-pandémia óta rég látott ütemben növekszik a megbetegedések száma, aminek az egyik oka az egyre terjedő oltásellenesség.
Sokáig úgy tűnt, sikerül legyőzni a kanyarót, azonban az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett a megbetegedések száma – egyebek mellett az oltásszkepticizmus terjedése miatt. A WHO és az UNICEF elemzése világszinten 359 521 esetet regisztrált 2024-ben, míg az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség (EU/EEA) országaiban tavaly több mint tízszeresére nőtt az esetek száma 2023-hoz képest: 35 212 megbetegedést regisztráltak míg egy évvel korábban csak 3973-at – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint. A legtöbben, 30 692-en Romániában kapták el a vírust, Magyarországon pedig 18 beteget találtak – 2023-ban még csak egyet (lásd az 1. táblázatot).
Súlyos szövődményeket is okozhat a betegség, mégis alacsony az átoltottság
A kanyaró egy rendkívül fertőző betegség. Cseppfertőzés útján terjed, és a fertőző részecskék akár több órán át képesek a levegőben maradni, különböző felületekre kerülve pedig akár 2 órán át fertőzők maradnak. Ahhoz, hogy a terjedése megakadályozható legyen, 95 százalékos védettségre van szükség, azonban sok országban ez csak 80 százalékos vagy ennél is alacsonyabb arányú. Szakemberek számításai szerint a nem immúnis emberek –
tehát az oltással nem kapottak vagy azok, akik korábban nem estek át a betegségen – 90 százaléka elkapja a vírust, amennyiben fertőzött személlyel érintkezik.
A tünetek között szerepel a magas láz, a köhögés, az orrfolyás, a gyulladt szemek, valamint az egész testen megjelenő vörös kiütések. A szövődmények pedig súlyosak lehetnek, tüdőgyulladás, halláskárosodás, agyvelőgyulladás is kialakulhat, legrosszabb esetben pedig halálos kimenetelű lehet. Ráadásul az immunrendszert is károsíthatja azáltal, hogy „kitörli” annak fertőzések elleni küzdelemre vonatkozó „emlékezetét”, így a szervezet sebezhetővé válik más betegségekkel szemben.
A tavaly regisztrált betegek 87 százalékának nem volt kanyaróoltása, 8 százalékuk pedig csupán annak első dózisát kapta meg – utóbbi rámutat arra, hogy egyetlen adag még nem jelent védettséget. Az ECDC adatai szerint 2023-ban csupán 88,8 százalékos volt az EU/EEA térség második dózissal való oltottsága, ami azt jelenti, hogy a védettség jócskán elmarad a kívánatos szinttől. Tizenhat államban ez csökkent is, ami leginkább Romániára volt jellemző, ahol 2020 és 2023 között 17 százalékkal csökkent a második oltással védettek aránya – ezzel itt csupán 62 százalékos volt a védettség, ami meg is látszik a kanyarós betegek kiugróan magas tavalyi számán. Ehhez képest Magyarországon az arány ugyanebben az időszakban 99 százalékos volt. A WHO és az UNICEF közös jelentése szerint egész Európában az 5 év alatti gyermekeket érinti a megbetegedések több mint 40 százaléka.
Fontos felelősség a védettség növelése
Ugyanez a dokumentum rámutat a Covid–19-járvány egyes hatásaira, többek között az oltásszkepticizmus terjedésére. Míg 1997 óta a kanyarós esetek száma jellemzően csökkent, 2018–2019-ben egy nagyobb ugrás volt tapasztalható: 2016-ban csak 4400 megbetegedést regisztráltak, két évvel később azonban már 89 ezret, majd 2019-ben 106 ezret.
A 2019-ben kirobbanó Covid idején a kanyaró elleni oltottság visszaesett, egyebek mellett ennek köszönhető, hogy 2023-ban és 2024-ben ismét jelentősen emelkedett a megbetegedések száma. Ráadásul az átoltottsági arány sok országban még nem tért vissza a pandémia előtti szintre, ami növeli a járvány kockázatát.
„A kanyaró visszatért, és ez figyelmeztető jel. Mivel magas oltottsági arányok nélkül nem beszélhetünk egészségügyi biztonságról, ezért minden országnak fokoznia kell az erőfeszítéseit, hogy elérje az aluloltott közösségeket” – figyelmeztet dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai igazgatója.
A probléma globális. A WHO és az UNICEF 359 521 megbetegedést regisztrált világszinten, és Kanadában például fennáll a veszélye, hogy októberre elveszítheti státuszát mint a betegséggel szemben védett ország. A kanyaró ugyanis New Brunswick tartományban jelent meg 2024 októberében, és azóta további tíz emberre terjedt át.
A Covid–19-járvány igazolta, hogy egy pandémia jelentős gazdasági válságot tud okozni, ezért az egészségügyi kockázatok elkerülése és a társadalmi érdekek mellett a gazdaság védelme miatt is fontos az oltási tudatosság megerősítése és a védettség növelése. Európában 2023-ban 500 ezer olyan gyermek volt, aki még az első adagot sem kapta meg, ami jelentősen növeli a betegség terjedésének növekedését.
Fontos a kanyaró megjelenésének és terjedésének minél gyorsabb felismerése és monitorozása, valamint a korszerűsített, digitalizált egészségügyi információs rendszerek kiépítése a be nem oltottak azonosítása és elérése érdekében. A járvány terjedésének megelőzésében a nemzetközi együttműködés – például az esetek jelentése, a megfelelő technológiák, oltóanyagok és gyógyszerek kölcsönös biztosítása, közös, nemzetközi ellenőrzési vagy védettségi normák bevezetése – és az oltásszkepticizmussal szembeni globális fellépés is segíthet.
Az oltásokkal szembeni fenntartások és az oltásszkepticizmus terjedése egyrészt dezinformációkból származik, amely a Covid–19-járvány idején egyre nagyobb teret nyert, másrészt a járványkezelés és az oltási kampány kommunikációja az állammal és az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalom elvesztéséhez vezetett. A kormányoknak és a különböző egészségügyi szervezeteknek a kampányaik során és a stratégiájukban a téves vagy tudományos alapokat nélkülöző információk elleni fellépésre is fókuszálniuk kell. Ezzel párhuzamosan ugyanilyen fontos a bizalom fenntartása vagy visszaépítése: világos, konzekvens és felelős kommunikációra van szükség a polgárok irányába.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Aizar RALDES / AFP
Az egyik szakszervezet vezetője szerint a tanévnyitó helyett 30 ezer pedagógus fog a kormány székháza előtt tüntetni, és ha a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseket, nagyobb szabású szakszervezeti megmozdulásokra számíthat.
Egyes egységeknél a harckészültség vérhas vagy hasonló betegség miatt 30 százalék alá esett.
Szúnyogok terjesztik, már több ezren kapták el.
A kormányfő az MCC Feszten hangsúlyozta: mindenit várnak a Digitális Polgári Körben.
Osztatlan sikernek örvend a készülék az idősek és családjaik körében.
Csak azt felejtették el leírni, hogy a csipogós akció során megsérült „katonák” valójában terroristák.
Felföldi József 2021-ben még Márki-Zay Pétert szekerét tolta.
