Kanyaró terjed az oltásellenesség nyomában 

Sokáig úgy tűnt, sikerül legyőzni a kanyarót, azonban az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett a megbetegedések száma – egyebek mellett az oltásszkepticizmus terjedése miatt. A  WHO és az UNICEF elemzése világszinten 359 521 esetet regisztrált 2024-ben, míg az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség (EU/EEA) országaiban tavaly több mint tízszeresére nőtt az esetek száma 2023-hoz képest: 35 212 megbetegedést regisztráltak míg egy évvel korábban csak 3973-at – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)  jelentése szerint. A legtöbben, 30 692-en Romániában kapták el a vírust, Magyarországon pedig 18 beteget találtak – 2023-ban még csak egyet (lásd az 1. táblázatot).  

Súlyos szövődményeket is okozhat a betegség, mégis alacsony az átoltottság 

A kanyaró egy rendkívül fertőző betegség. Cseppfertőzés útján terjed, és a fertőző részecskék akár több órán át képesek a levegőben maradni, különböző felületekre kerülve pedig akár 2 órán át fertőzők maradnak. Ahhoz, hogy a terjedése megakadályozható legyen, 95 százalékos védettségre van szükség, azonban sok országban ez csak 80 százalékos vagy ennél is alacsonyabb arányú. Szakemberek számításai szerint a nem immúnis emberek – 

A tünetek között szerepel a magas láz, a köhögés, az orrfolyás, a gyulladt szemek, valamint az egész testen megjelenő vörös kiütések. A szövődmények pedig súlyosak lehetnek, tüdőgyulladás, halláskárosodás, agyvelőgyulladás is kialakulhat, legrosszabb esetben pedig halálos kimenetelű lehet. Ráadásul az immunrendszert is károsíthatja azáltal, hogy „kitörli” annak fertőzések elleni küzdelemre vonatkozó „emlékezetét”, így a szervezet sebezhetővé válik más betegségekkel szemben. 

A tavaly regisztrált betegek 87 százalékának nem volt kanyaróoltása, 8 százalékuk pedig csupán annak első dózisát kapta meg – utóbbi rámutat arra, hogy egyetlen adag még nem jelent védettséget. Az ECDC adatai szerint 2023-ban csupán 88,8 százalékos volt az EU/EEA térség második dózissal való oltottsága, ami azt jelenti, hogy a védettség jócskán elmarad a kívánatos szinttől. Tizenhat államban ez csökkent is, ami leginkább Romániára volt jellemző, ahol 2020 és 2023 között 17 százalékkal csökkent a második oltással védettek aránya – ezzel itt csupán 62 százalékos volt a védettség, ami meg is látszik a kanyarós betegek kiugróan magas tavalyi számán. Ehhez képest Magyarországon az arány ugyanebben az időszakban 99 százalékos volt. A WHO és az UNICEF közös jelentése szerint egész Európában az 5 év alatti gyermekeket érinti a megbetegedések több mint 40 százaléka.   

Fontos felelősség a védettség növelése 

Ugyanez a dokumentum rámutat a Covid–19-járvány egyes hatásaira, többek között az oltásszkepticizmus terjedésére. Míg 1997 óta a kanyarós esetek száma jellemzően csökkent, 2018–2019-ben egy nagyobb ugrás volt tapasztalható: 2016-ban csak 4400 megbetegedést regisztráltak, két évvel később azonban már 89 ezret, majd 2019-ben 106 ezret. 

„A kanyaró visszatért, és ez figyelmeztető jel. Mivel magas oltottsági arányok nélkül nem beszélhetünk egészségügyi biztonságról, ezért minden országnak fokoznia kell az erőfeszítéseit, hogy elérje az aluloltott közösségeket” – figyelmeztet dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai igazgatója. 

A probléma globális. A WHO és az UNICEF 359 521 megbetegedést regisztrált világszinten, és Kanadában például fennáll a veszélye, hogy októberre elveszítheti státuszát mint a betegséggel szemben védett ország. A kanyaró ugyanis New Brunswick tartományban jelent meg 2024 októberében, és azóta további tíz emberre terjedt át.   

A Covid–19-járvány igazolta, hogy egy pandémia jelentős gazdasági válságot tud okozni, ezért az egészségügyi kockázatok elkerülése és a társadalmi érdekek mellett a gazdaság védelme miatt is fontos az oltási tudatosság megerősítése és a védettség növelése. Európában 2023-ban 500 ezer olyan gyermek volt, aki még az első adagot sem kapta meg, ami jelentősen növeli a betegség terjedésének növekedését.  

Fontos a kanyaró megjelenésének és terjedésének minél gyorsabb felismerése és monitorozása, valamint a korszerűsített, digitalizált egészségügyi információs rendszerek kiépítése a be nem oltottak azonosítása és elérése érdekében. A járvány terjedésének megelőzésében a nemzetközi együttműködés – például az esetek jelentése, a megfelelő technológiák, oltóanyagok és gyógyszerek kölcsönös biztosítása, közös, nemzetközi ellenőrzési vagy védettségi normák bevezetése – és az oltásszkepticizmussal szembeni globális fellépés is segíthet.  

Az oltásokkal szembeni fenntartások és az oltásszkepticizmus terjedése egyrészt dezinformációkból származik, amely a Covid–19-járvány idején egyre nagyobb teret nyert, másrészt a járványkezelés és az oltási kampány kommunikációja az állammal és az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalom elvesztéséhez vezetett. A kormányoknak és a különböző egészségügyi szervezeteknek a kampányaik során és a stratégiájukban a téves vagy tudományos alapokat nélkülöző információk elleni fellépésre is fókuszálniuk kell. Ezzel párhuzamosan ugyanilyen fontos a bizalom fenntartása vagy visszaépítése: világos, konzekvens és felelős kommunikációra van szükség a polgárok irányába.  

Kapcsolódó: 

 
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon. 

Nyitókép: Aizar RALDES / AFP