Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték.
Hónapokon át igyekezett az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. A politikai támadások csúcspontján parlamenti számonkérések és médiabeli rohamok zajlottak, ám a most lezárult, az Eurostat által is ellenőrzött és jóváhagyott revízió egyértelműen cáfolta a vádakat: nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. A legfrissebb adatok szerint Magyarország tovább javított helyezésén az uniós rangsorban, és immár az európai középmezőny élvonalához tartozik.
Ezt is ajánljuk a témában
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Megbízható, pontos adatok nélkül sem a gazdaság, sem a kormányzat nem működhet. Ha egy mérőműszerről kiderül, hogy hibás, akkor máshol sem lehetünk biztosak abban, hogy helyesen mér. Ha a nemzetközi szakmai közvélemény előtt megkérdőjeleződik a hivatal integritása, az komoly hátrányt jelenthet az országnak – a pénzpiacokon éppúgy, mint a potenciális befektetők szemében. Emlékezzünk: 2006-ban a kormány valóban kozmetikázta a költségvetési adatokat, s 2008-ra már nem akadt olyan pénzpiaci szereplő, aki finanszírozta volna Magyarországot. Ezért kellett végül az IMF-hez fordulnunk hitelért.
Hazánk hivatalos statisztikai adatait előállító intézmény hitelességét aláásni tehát nem játék!
Most pedig lássuk a tényeket: hogyan bukott el ez a kísérlet, amely a hivatal integritását próbálta megkérdőjelezni.
A KSH a 2022-es népszámlálás lezárása után, még 2023-ban döntött arról, mely adatsorokat veti revízió alá a népszámlálási adatok felhasználásával. Ezek közé tartoztak az EU-SILC mutatók is, amelyek az Európai Unió hivatalos jövedelmi és életkörülményi statisztikáit jelentik. Ráadásul arról is határoztak, hogy a 2018 és 2023 közötti hat év adatait vizsgálják felül. A munkát 2025-re ütemezték.
Mivel ezek az adatsorok már az Eurostat által ellenőrzött és elfogadott statisztikák voltak, a hivatal természetesen értesítette az uniós intézményt is a tervezett revízióról. A tervek szakmai körökben nyilvánosak voltak:
bárki jelezhette észrevételeit, a KSH pedig – mint mindig – nyitott volt a szakmai párbeszédre.
Idén tavasszal azonban két egymást követő napon a Válasz Online közölt cikket, amelyekben hatásvadász, sok helyen vitatható állításokat fogalmaztak meg az adatok érvényességéről. Ezeket az írásokat az ellenzéki sajtó felkapta, és nagyra fújt lufiként tálalta a vádakat. Hetekig téma lett belőlük a parlamentben is. Az ellenzék azonban nem fogadta el a választ,
miszerint éppen folyamatban van a revízió, és annak lezárultáig érdemes megvárni a hivatalos eredményeket.
Most fejeződött be a revízió, amely megerősítette az EU–SILC-adatok és a módszertan megbízhatóságát, valamint azt is igazolta, hogy a felülvizsgálat előtti adatok is megfelelő alapot nyújtottak a szegénység nyomon követéséhez.
A vizsgálat során a népszámlálási adatok felhasználásával elvégezték az újrasúlyozást, és a tüzetes ellenőrzés eredménye egyértelmű lett: a 2023-ra korábban mért 20,2 százaléknál alacsonyabb, 19,3 százalék lett a komplex mutató legfrissebb értéke.
Vagyis nem nőtt, hanem csökkent a szegénység által fenyegetett honfitársaink száma – épp az ellenkezője annak, amire az ellenzék számított.
Tény, hogy az eltérés a hibahatáron belül mozog, ám így is jelentős: Magyarország ezzel három országot megelőzött az uniós rangsorban, és továbbra is jóval – 1,3 százalékponttal – az uniós átlag, azaz 21 százalék alatt teljesít. Jelenleg a 13. helyen állunk Európában a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők mutatóját tekintve.
Véleményem szerint ilyen alapos adatrevíziót még soha senki nem végzett, így jelenleg nekünk vannak a legpontosabb adataink a családok életkörülményeiről.
Ez a komplex index három almutatóból épül fel. Az egyik a relatív jövedelmi szegénység arányát mutatja a társadalomban, vagyis azokét, akiknek jövedelme nem éri el az egy főre jutó mediánjövedelem 60 százalékát – ők élnek a szegénységi küszöb alatt. A revízió után ezen a téren is három országot megelőztünk, így immár a 9. helyen állunk az uniós rangsorban, 1,9 százalékponttal kedvezőbb aránnyal az uniós átlagnál.
Bármennyire sem ezt várta az ellenzék, ez a lufijuk is kipukkadt.
A második almutató a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők arányát méri. Ezekben a háztartásokban a munkaképes korúak (18–64 évesek) a vizsgált évben a teljes munkaidős foglalkoztatás idejének legfeljebb 20 százalékát dolgozták le. Vagyis a háztartásban élő, munkára képes emberek keveset vagy egyáltalán nem dolgoztak. Magyarországon a revízió után a lakosság mindössze 4,7 százaléka élt ilyen háztartásban, ami az unió hetedik legalacsonyabb értéke, és 3,2 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál. Ezen a téren is javultunk:
az ellenőrzés után két országot megelőztünk.
A harmadik almutató a súlyos nélkülözést méri. Tizenhárom tényezőt vizsgálnak, és súlyosan nélkülözőnek azokat tekintik, akik közülük legalább hétben érintettek. Ilyen például, hogy tudja-e a háztartás finanszírozni az évi egyhetes nyaralást, fedezni egy váratlan kiadást (például csőtörést), engedheti-e meg magának a kétnaponta húsfogyasztást, van-e személygépkocsija, biztosítani tudja-e a lakás megfelelő fűtését, képes-e lecserélni az elhasználódott bútorokat, részt venni rendszeres szabadidős tevékenységben, rendelkezik-e saját otthoni internetkapcsolattal, illetve van-e rezsihátraléka.
Ez az egyetlen almutató, amelyben még mindig az uniós átlagnál magasabb a mutatónk – annak ellenére, hogy az elmúlt bő évtizedben közel harmadára csökkent az arány, ami az egyik legnagyobb javulás az uniós tagállamok között. Sőt, nemcsak a Covid-időszak után, hanem a 2023-as, magas inflációval sújtott évben is sikerült további előrelépést elérni. Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy ma közel egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, a bérek reálértéke több mint 80 százalékkal magasabb, mint másfél évtizede, a rezsicsökkentésnek köszönhetően pedig a háztartási energia ára nálunk átlagosan harmada a csehekének – miközben 2010-ben még náluk olcsóbb volt az áram és a gáz. Emellett számos, a családokat, fiatalokat és nyugdíjasokat támogató intézkedés is könnyítette a háztartások terheit.
További javulás várható mindhárom almutatóban a családi adókedvezmények megduplázása, valamint a fiataloknak és az édesanyáknak járó adómentességek kiszélesítése nyomán.
Mindezek fényében egyértelmű, hogy az ellenzék korábbi vádjai alaptalanok voltak – a lejárató kampányuk most sem járt sikerrel. Persze aligha kétséges, hogy hamarosan új témát keresnek majd, amellyel bizonygatni próbálják: mégsem az uniós középmezőny élén állunk. Nekik az a jó, ha a magyaroknak rossz – ezt maga Kollár Kinga is kimondta brüsszeli felszólalásában. De akkor tényleg az a baj, ha javulnak az életkörülményeink?
Ezt az előrelépést veszélyeztetik a Tisza Párt adóemelési és adókedvezmény-szűkítési tervei. Ezért is különösen fontos, hogy minél többen vegyünk részt az októberben induló nemzeti konzultáción, és mondjunk nemet azokra a változtatásokra, amelyek növelnék a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatát!
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: A Makovecz Imre tervei alapján, kormányzati támogatással és a Magyar falu program forrásaiból épült zalaszentlászlói új óvoda és bölcsőde az avatás napján, 2025. január 17-én
Fotó: MTI/Katona Tibor
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Olyan tervet rakott össze a Tisza, amely nemcsak a munkavállalók 80 százalékát sújtaná, hanem a kutatás-fejlesztést is lábon lőné – a központi költségvetésre gyakorolt hatásairól nem is beszélve. Ez a Tisza-adó. Szalai Piroska elemzése.
A Tisza Párt kiszivárgott adózási elképzeléseinek több eleme egybecseng a baloldali kormányok politikájával és Brüsszel elvárásaival is.
Mindenkit megnyugtattak, az építkezés alatt nem lesz semmilyen fennakadás a térségben.
Mit összeadózik, hogy a „tehetségtelenek” kapjanak pénzt!
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
