Pofont adott a forint az inflációnak, már érezhetjük a hatását

2025. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy három hónapnyi stagnálás után ismét lefelé mozdult el az infláció és pontosan egy év után ismételten benézett a 4 százalékos toleranciaszint alá az áremelkedés mértéke. Ebben ráadásul a forint erősödése is közrejátszott. 

Nagyot erősödött a forint

A forint az év elejéhez képest jelentősen erősödött, szeptember vége óta tartósan a 390-es szint alatt mozog a jegyzés az euróval szemben, míg a dollár nyár óta kevesebbe kerül, mint 350 forint, most is 330 forint körül mozog az árfolyam. Ez az erősödés pedig mostanra már az infláción is meglátszik, éves alapon például a járműüzemanyagok ára 5 százalékkal esett, ami nagyban lefelé húzta a számokat. 

Tavaly novemberhez képest az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,6 százalékkal), ezen belül az édesipari lisztesárué 15,9, a kávéé 14,9, a büféáruké 11,3, a tojásé 11,2, a csokoládé, kakaóé 10,7, az étolajé 10,1, az iskolai étkezésé 7,5, a péksüteményeké 6,7, az alkoholmentes üdítőitaloké 4,9 százalékkal. A termékcsoporton belül 

A háztartási energiáért 9,8 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 22,0, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 9,0 százalékkal. A szolgáltatások 6,5 százalékkal drágultak, ezen belül 

• az üdülési szolgáltatások 12,2, 
• a járműjavítás és -karbantartás 10,0, 
• a testápolási szolgáltatások 9,3, 
• a lakásjavítás és -karbantartás 9,2, 
• az egészségügyi szolgáltatások 8,6, 
• a lakbér 8,0, 
• a sport, múzeumi belépők 7,9 százalékkal. 

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,5, a szobabútorok 5,9, a fűtő- és főzőberendezések 3,0, az új személygépkocsik 1,7 százalékkal többe kerültek. 

Várakozáson felüli mérséklődés

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az infláció mérséklődése a vártnál is nagyobb volt, így a pénzromlás üteme visszatért a jegybanki célsávba. 

„Az infláció mérséklődésének fő oka a forint elmúlt időszakban tapasztalható erősödése: míg korábban egy fokozatos gyengülés volt jellemző, ami természetesen az árakban is megjelent, most az új jegybanki vezetés politikájának eredményeként a forint erősödni tudott, ami hozzájárult az infláció leszorításához” – húzta alá Regős Gábor is. Ezen kívül érdemes kiemelni az alacsony importált inflációt, azaz az eurózóna jegybanki cél körül ingadozó pénzromlását, illetve az árrésstopot és a különböző kormányzati megállapodásokat. 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint a következő hónapokban az infláció tovább lassulhat, amelyben a decemberben életbe lépő, a termékek szélesebb körére vonatkozó árrésstop, valamint a bázishatások is szerepet játszanak: a tavalyi év végén és az idei év elején a historikusnál erősebbek voltak az átárazások, amelyek hatása ki fog esni, miközben az év eleji inflációkövető jövedékiadó-emelés is fél évvel elhalasztásra került. 

„Az árrésstopok kivezetésének ütemezésétől is függően az év közepétől várható gyorsulás az infláció mértékében, azonban még ezzel együtt is a toleranciasávon belüli, bár a felső széléhez közeli áremelkedés jöhet, miközben az inflációs cél tartós elérése 2027 elejére tolódhat. Az inflációs pálya kapcsán a külpiaci helyzet jelent kockázatot, a világpiaci olajárak alakulása, a forint árfolyama is erőteljesen befolyásolja a pénzromlási ütemet, de kulcskérdés lesz a téli időjárás is. Enyhébb tél esetében az alacsonyabb fűtési igény miatt a rezsiköltségek emelkedése fokozatosan kifuthat, amely jelenleg a leginkább felhúzza a teljes inflációt” – tette hozzá. 

Nyitókép: Máthé Zoltán/MTI/MTVA