A történelem értelme és közepe az, hogy az Isten ma belép a világba

Az ateisták is istenes, keresztény gyökerű hasonlatokkal, kiszólásokkal, utalásokkal kommunikálnak, mert azt értik a híveik is. (Lám, nekik is híveik vannak.) Ungváry Zsolt írása.

Meglepő fordulat a boltokban: miközben idén átlagosan 130 ezer forintot hagyunk ott az ünnepek alatt, a töltött káposzta alapanyagai olcsóbbak lettek tavalyhoz képest. De van egy rossz hír is: egy kártevő pusztítása miatt az ünnepi asztal ékköve luxuscikké válhat – mutatjuk a pontos számokat és azt, mire figyeljen a kasszánál.

Az európai karácsonyi hagyományok rendkívül sokszínűek: az adventi koszorútól a betlehemes játékokon és a jászolállításon át a háromkirályok napi ajándékozásig és az utcai felvonulásokig számos szokás kapcsolódik az ünnephez. Arról nem is beszélve, hogy országonként eltérő, ki hozza az ajándékot: van, ahol a Mikulás, máshol a kis Jézus, vagy éppen az angyalok. A hagyományos karácsonyi ételek is nagy változatosságot mutatnak: Portugáliában a főtt tőkehal, Franciaországban a tengeri herkentyűk és a churros, Lengyelországban pedig a 12 fogásos, halra és böjti ételekre épülő vacsora a jellemző.
Ezt is ajánljuk a témában

Az ateisták is istenes, keresztény gyökerű hasonlatokkal, kiszólásokkal, utalásokkal kommunikálnak, mert azt értik a híveik is. (Lám, nekik is híveik vannak.) Ungváry Zsolt írása.

Magyarországon az adventi koszorú, a roráte misék, a Szentcsalád-járás és a Luca-szék készítése mellett a halászlé, a töltött káposzta, valamint a diós és mákos bejgli számít a karácsonyi asztal alapvető fogásainak.
Karácsonyi körképünkben a hagyományok és az ünnepi ételek mellett azt is megvizsgáltuk, mennyivel kerül többe – vagy éppen kevesebbe – idén a karácsonyi sütés-főzés Magyarországon.

Egy év végi hazai felmérés szerint
idén átlagosan 130 ezer forintot költünk karácsonyi kiadásokra, ami 26 százalékkal több, mint 2024-ben
– derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb kutatásából. A szerzők hozzáteszik: ez a növekedés infláció feletti emelkedést jelent, vagyis nem csupán az áremelkedések miatt költünk többet, hanem ténylegesen többet és tudatosabban vásárolunk. Ezt a kiskereskedelmi forgalom bővülése is alátámasztja.
A magyarok háromnegyede vásárol ajándékot karácsonyra, többségük legfeljebb hat embernek. Az ajándékozók átlagosan 46 ezer forintot fordítanak erre a célra
– áll a kutatásban. Hozzáteszik: a karácsonyi költéseket, különösen az ajándékvásárlást egyre inkább előrehozzuk decemberről novemberre, kihasználva az akciós időszakokat. Ez elnyújtottabb karácsonyi kereskedelmi hatást eredményez, nem egyetlen hónapra koncentrálva az év végi forgalmat.
A kutatás szerint továbbra is népszerűek a tárgyi ajándékok – például a szépségápolási termékek, illatszerek, ruhaneműk, játékok, prémium élelmiszerek és könyvek –, ugyanakkor egyre keresettebbek a különféle élményalapú ajándékok is.
A karácsonyi menüre idén átlagosan mintegy 45 ezer forintot szánunk.
Kedvező fejlemény, hogy a KSH adatai szerint csökkent a rövidkaraj és a füstölt csemegeszalonna ára (utóbbi a töltött káposzta egyik alapvető hozzávalója), valamint olcsóbb lett a tej, a rétesliszt és a méz, illetve kismértékben a tojás is. Az árrésstop több alapvető karácsonyi élelmiszer árát is pozitívan érintette.
A dió fogyasztói átlagára ugyanakkor 2025-ben emelkedett, mivel egy kártevő pusztítása miatt csökkent a kínálat. Emiatt a karácsonyi bejgli is drágább lehet idén. A csokoládé és a szaloncukor ára szintén tovább emelkedhet az ünnepi szezonban, elsősorban a nemzetközi piaci hatások következtében.
Nyitóképünk illusztráció. Forrása: Pixabay