Berlin visszalép: a németek egy dolgot már biztos nem adnak Zelenszkijnek

Bár az európaiak létrehozták a „hajlandóak koalícióját” úgy tűnik, a német békefenntartókat azért nem küldenék el Ukrajnába.

Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.
Ukrajnában az élelmiszerárak gyorsan felzárkóznak az európai szinthez, és helyenként már túl is lépik azokat – derül ki az ország inflációs jelentéséből. Például a vaj 20–25%-kal drágább, mint Lengyelországban. Ugyanez vonatkozik a sertéshúsra és a tejtermékekre is.
Az ukrán élelmiszerárak majdnem elérik az Európai Uniós árakat a jelentősen alacsonyabb fizetések mellett”
– jelentette ki Oleg Pendzin közgazdász.
Ennek eredményeként az ukrán családok nagyjából a jövedelmük felét költik élelmiszerre, míg az EU-ban ez az arány mindössze 12-18% körül mozog.
Bár a környező országok boltjaiban az élelmiszerárak hasonlóak, Lengyelországban és más országokban kétszer-háromszor nagyobbak a fizetések.
A szegénység mélyebb rétegeiben élő ukrán háztartások helyzete még súlyosabb: a legalacsonyabb jövedelműek akár 60-70%-át is kénytelenek élelmiszerre fordítani keresetüknek, ami már a szubszaharai afrikai országokban jellemző arányokhoz hasonlítható.
Ezen országokban a háztartások jellemzően a jövedelmük 45–60%-át költik élelmiszerre, a legalsó jövedelmi tizedben pedig nem ritka a 60–70%-os arány sem. Ez azt jelenti, hogy az ukrajnai – nagyjából 50% körüli – ráfordítási szint inkább a fejlődő gazdaságokra jellemző mintázathoz áll közel, semmint az EU átlagához, és a fogyasztási szerkezetben hasonló kényszerű lemondásokkal jár.
Vagyis szinte minden más szükséglet – lakhatás, egészségügy, oktatás – háttérbe szorul. Ha egy ilyen mértékű szegénységet importálnának – strukturálisan is – az Európai Unióba, az drasztikusan rontaná a közösség átlagos életszínvonalát, növelné a társadalmi feszültségeket, és komoly kihívások elé állítaná a szociális rendszereket.
Nyitókép: UNDP