Lehetőségünk van két és fél évre előre látni a jövőbe: megnézhetjük, mi történne, ha a Brüsszelből irányított ellenzék hatalomra kerülne. Donald Tuskék nem épp a jó példával jártak elől Lengyelországban.
„Szabadságot, egyenlőséget, demokráciát és a jogállamiság visszaállítását ígérjük” – ismerős? Magyar Péter előtt valaki már kampányolt ugyanezekkel a jelszavakkal, aki azóta – bár többséget nem szerzett – koalíciós kormányt alakítva politikai boszorkányüldözést indított ellenfeleivel szemben, megpróbálta börtönbe csukatni a rá veszélyt jelentő politikusokat, a közmédiát pedig megválasztását követően egy példátlan gerillaakció keretében szántotta be. Mindeközben hazáját egyre közelebb viszi a háborúhoz, és az ország érdekeit sorra az Európai Unió érdekei mögé helyezi. Ő nem más, mint Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Tusk nemcsak a kampánya, brüsszeli bebetonozottsága és módszerei alapján állítható párhuzamba az ellenzéket vezető Magyar Péterrel. Míg 2022-ben még Márki-Zay Péternek kampányolt, mostanra már Magyar Péter számít rendszeres vendégének Varsóban, aki a lengyel kormányfő szerint tőle kér politikai tanácsokat.
„Magyar Péter megkérdezte tőlem, hogyan kell ezt csinálni”
– nyilatkozta egyik alkalommal.
De kicsoda Donald Tusk, és miért veszélyes, ha egy magyar miniszterelnök-jelölt tőle kér tanácsot? Cikkünkben felidézzük, hogyan lett Donald Tusk újra Lengyelország miniszterelnöke, és hogyan él vissza azóta is a ráruházott hatalommal.
Tavaly októberben az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be azt a független lengyel filmet, amely kendőzetlen őszinteséggel mutatja be, hogy a választások után nem sokkal hogyan hajtottak végre puccsakciót Donald Tusk emberei a közmédiával szemben: újságírókat rángattak ki az épületből, majd pár nap elforgása alatt teljesen leépítették a média működését.
Ezt is ajánljuk a témában
A Donald Tusk botrányos hatalomátvételét bemutató dokumentumfilm a kommunizmust idézi. Nem véletlenül. A lengyel miniszterelnök módszerei csúfot űznek a jogállamiságból.
A készítők legújabb dokumentumfilmjükben egy utolsó figyelmeztetést küldenek Magyarországnak: ha a brüsszeli irányítás alatt álló ellenzéknek szavaznak bizalmat áprilisban, ugyanazzal szembesülhetnek, mint a Tusk vezette Lengyelország lakói: a jogállamiság lábbal tiprásával, a politikailag nemkívánatos személyek eltűntetésével, teljes körű brüsszeli befolyással és irányítással.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi a közös Magyar Péterben és a jelenlegi lengyel miniszterelnökben? Mi következett a durva választási kampány után, és vannak-e hasonló mintázatok? Az Utolsó figyelmeztetés című filmben mindenre ott van a válasz – ami sokaknak nem fog tetszeni.
Donald Tusk először 2007 és 2014 között volt Lengyelország miniszterelnöke. Ez idő alatt többször is hangsúlyozta: „Nem tervezek Brüsszelbe költözni. Minden nap és minden hónap megerősíti ennek a döntésemnek a helyességét” – hangoztatta, kiemelve, hogy tudja, a lengyel népnek hazájában van szüksége rá.
Ezt követően mégis úgy döntött, hogy Brüsszelben csinál karriert: 2014-től 2019-ig az Európai Tanács elnöke volt, majd innen hazatérve a következő választási kampányban már a brüsszeli érdekek mentén, Brüsszelben jóváhagyott programmal kampányolt Lengyelországban. A cél az volt, hogy leváltsa az akkor már régóta hatalmon lévő jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártot, amely a magyar kormányhoz hasonlóan sok ponton akadályozta a közös brüsszeli döntéseket.
Tusk a jobbközépnek nevezett Polgári Platform elnökeként 2019-től 2022-ig az Európai Néppárt elnöke volt, a lengyel belpolitikába pedig 2021-ben tért vissza.
Ellenzéki politikusként már 2021-ben halálosan megfenyegette Andrzej Duda köztársasági elnököt.
Egy tüntetésen, az elnöki palota előtt a Nobel-díjas Czesław Miłosz You Who Wronged című versének utolsó két versszakát szavalta el az elnöknek címezve, amelyben a kötél általi halál is szerepel. Ezután beszédét azzal folytatta, hogy kijelentette: az elnöknek emlékeznie kell ezekre a sorokra, mert ez vár minden hatalmon lévő személyre, aki elárulta a hazáját.
Az, hogy Tusk nemcsak a levegőbe beszélt, amikor politikai ellenfeleit fenyegette, beigazolódott, amikor nem sokkal megválasztása után több PiS-es politikust is megpróbált különféle vádakkal börtönbe csukatni. Közülük ketten, Marcin Romanowski, korábbi igazságügyi miniszterhelyettes, és Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter is Magyarországon tartózkodik politikai menekültként.
Jó brüsszeli vezetőként Donald Tusk már ellenzékből is szoros figyelemmel kísérte a magyarországi választásokat, és feltétlen támogatásáról biztosította Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelöltet.
Most teljes mellszélességgel áll az őrá példaképként tekintő Magyar Péter mellett, aki nem is titkolja, hogy Donald Tusk példáját akarja követni, aki 2023-ban a „befagyasztott lengyel pénzek hazahozatalával” kampányolt, amelyet állítása szerint az akkori kormány jogtiprásai miatt nem kaphattak meg. Bár a jogállamiság helyzete azóta csak romlott az országban – a Tusk-kormány sorra hozza meg az alkotmányt sértő döntéseket –, a pénzek valóban megérkeztek, és ezzel egy időben meg is szűnt minden ellenállás Lengyelország részéről a brüsszeli kollektív döntésekkel szemben.
Szintén érdemes még megjegyezni, hogy
Tusk már 2022 márciusában – vagyis nem sokkal a háború kitörése után – amellett kampányolt, hogy Európa és Lengyelország küldjön fegyvereket Ukrajnának,
ami az egyik első lépés volt az unió beavatkozásában a háborúba. A tettre készek koalíciójának oszlopos tagjaként azóta is elkötelezett híve a háború elnyújtásának, Ukrajna végtelen fegyverzésének.
„Most, kedves Donald, menj haza, és szállj síkra újra ezekért az értékekért”
– utasította Ursula von der Leyen az Európai Néppárt 2022-es rotterdami kongresszusán, Tusk pedig büszkén tett eleget a felszólításnak.
Bár a 2023-as választásokon a Polgári Platformnak nem sikerült többséget szereznie – ismét a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb szavazatot –, Tusk végül mégis megszerezte a miniszterelnöki széket a Polgári Platform, az Új Baloldal, a Lengyel Néppárt és a Lengyelország 2050 kormánykoalíciója élén.
„A lengyel embereket becsapták” – értékelte Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Donald Tusk miniszterelnökségének elmúlt bő két évét március 14-én, a CÖF–CÖKA és a lengyelek közös ünnepi megemlékezésén a Bem-szobornál. Orbán Balázs úgy fogalmazott: „A kampányban a globalisták a szebbik arcukat mutatták, a választások után pedig az őszintét.”
Ami most Lengyelországban történik, az lényegében a jogállamiság intézményének lábbal tiprása brüsszeli felhatalmazással, sőt támogatással.
Ezt bizonyítja az is, hogy kevesebb mint két évvel később a lengyelek a PiS jelöltjét, Karol Nawrockit választották köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök személye kulcsfontosságú volt abból a szempontból, hogy Tuskék szerezhetnek-e legitimációt a korábbi jogellenes döntéseiknek. 2025 augusztusában kiderült, hogy az emberek nem akarnak teljhatalmat adni az új kormánynak, amely korábbi ígéreteinek töredékét sem tudta betartani.
Afelől pedig ne legyen kétségünk, hogy Magyarországra nem egy hasonló forgatókönyv várna a Tisza győzelme esetén. Maga Magyar Péter is többször egyértelművé tette, hogy Tuskot tekinti követendő példaként, akivel mára már igazán jó baráti kapcsolatot ápolnak.
Tusk március 15-én X-oldalán egy fotót osztott meg a Tisza rendezvényéről, amely alá támogatása jeléül magyar nyelven azt írta: „LENGYEL–MAGYAR, két jó barát!”
Ezt is ajánljuk a témában
Egy fotót is közzétett a lengyel miniszterelnök Magyar Péter rendezvényéről.
A lengyel miniszterelnök korábban arról is beszélt: Magyar Péter ígéretet tett neki, hogy ha megnyeri a választásokat, Varsó lesz az első, ahová ellátogat, hogy megossza az örömhírt.
Vajon melyik másik, régióbeli országban hajtott végre valódi puccsot Brüsszel? Vajon melyik rendszerváltó legenda ítélte el ursula von der Leyen tagállami szuverenitást eltipró, birodalmi projektjét? S vajon ki állítja, hogy szoros kapcsolat áll fenn a lengyel Polgári Platform és a magyar Tisza Párt között a téren is, hogy technikailag hogyan lehet végigvinni a varsói gőzhengert Budapesten is?
Nem áruljuk el – nézze meg a filmet a premieren, amit az alkotókkal való izgalmas pódiumbeszélgetés követ!
Regisztrálni ide kattintva lehet, az eseményről informálódni pedig annak Facebook-oldalán tud.
Forgatókönyv és rendezés: Marcin Tulicki
Gyártás: Anna Cyzowska
Közreműködők: Jan Rosół, dr. Kovács Erik József, Manninger Miksa, Rosonczy-Kovács Mihály
Készítette: Marcin Tulicki, Michał Adamczyk, Michał Karnowski
Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 60. rész.
A Vekker legújabb adásában Jellinek Tina és Emilio a tőlük megszokott lendülettel érkeztek, de a poénok mellett most komoly üzeneteket is megfogalmaztak. A nagyszülői szerepre készülő pár szerint a család egysége és a hit mellett a legfontosabb a béke megőrzése, mert unokáink jövője nem lehet alku tárgya.
Az RTL agresszív figurája nem bírt magával.
KERESZTESHADJÁRAT – A bukott politikus Stockholm-szindrómában szenved, lelkileg azonosul elnyomóival.
Ezek voltak a legolvasottabb szerdai híreink.
Panyi Szabolcs ügye újra felszínre hozta a magyar állam, a magyar kormány és a magyar nemzet ellen végzett kémtevékenységek kérdését. Ungváry Zsolt írása.
A Liverpool magyarjai mindig szolgáltatnak beszédtémát.
Teherán nemet mondott – a konfliktus új szintre lépett, és egyre több országot sodor magával.
