Történelmi rekordra emelkedett októberben az arany világpiaci ára. A nemesfém iránti kereslet csak tünete egy válságperiódusnak, a helyzet mégsem hasonlítható össze a régebbi kritikus időszakokkal.
Már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását követően megnőtt az arany iránti érdeklődés, és azóta is töretlen, sőt októberben az árfolyam újabb plafont tört át. Jelenleg egy uncia arany 4000 amerikai dollárt ér, egy év alatt 40-50 százalékkal emelkedett az árfolyam. Ez a felfokozott vásárlási lázról ismert ciklus nem példátlan a történelemben, mégsem hasonlítható a korábbi hasonló időszakokhoz.
Az emberiség történetében az anyagi javak közül mindig is az arany volt a legértékesebb, ezért számtalan példát találhatunk kisebb-nagyobb aranylázak kirobbanására, napjainkban is a pénzügyi stabilitás legfontosabb eszközének számít. A keresletet már elsősorban nem a meggazdagodás ösztönzi, sokkal inkább az anyagi biztonság zálogaként tekintenek az aranyra.
Nem véletlen, hogy kilőtt az ára: a világpiaci igény növekedését az évek óta tartó bizonytalanság és a pénzügyi rendszerrel szembeni fokozódó
bizalmatlanság magyarázza. Az orosz–ukrán háború kitörését követő infláció és az újra megjelenő globális pénzpiaci instabilitás miatt sokan elfordultak a leggyakoribb befektetési formáktól az ismert kockázataik miatt. A jelenlegi aranyláz túlmutat azon, hogy a befektetők biztonságban tudhassák a pénzüket. A megelőző válságidőszakokhoz képest újdonság, hogy
a központi bankok is tekintélyes mértékben növelik aranytartalékukat,
ami részben a kelet-európai háború hatása, részben pedig a globális Dél és Kelet megerősödésének a következménye.
Az arany azért jelent ezúttal is sok befektetőnek menekülőutat, mert a hagyományos pénzpiacokon kívüli, értékálló megoldás. Az utóbbi években megrendült a bizalom a devizákban és az állampapírokban, és a részvényesek is féltik a pénzüket. Hiába hagytuk magunk mögött a magas inflációval terhelt időszakot, az újabb árrobbanástól való félelem és a világszerte alacsonyabb szinten stabilizálódó vásárlóerő hatással van a befektetési döntésekre. A bizonytalanságot és az aggodalmat növeli emellett a világpolitika, elsősorban a fegyveres konfliktusok és az Egyesült Államok jelentősen átalakuló külpolitikája, beleértve a vámháborút is, amely az egész globális árucserére hatással van. Szintén érdemi befolyással bírhat, hogy a globális Dél és Kelet megszabadulna a dollár uralmától a világkereskedelemben.
Gazdaságpolitikai döntések is az arany felé terelik a befektetői döntéseket. A globális pénzpiacon ma a kötvények hozamának csökkenésével lehet számolni, mivel az amerikai és az európai uniós jegybank is kamatcsökkentési ciklusba kezdett. Emellett a dollár árfolyama is gyengül, leértékelődése pedig automatikusan emeli az arany árfolyamát. A nagy pénzügyi alapok ezért a kötvényekből és a részvényekből a nemesfémekbe teszik át a pénzt – összegzi a folyamatokat a Goldman Sachs.
A világ egyik legnagyobb befektetési bankja ráadásul arra is felhívja a figyelmet, hogy a részvénypiacok túl vannak árazva, nem tükrözik a reálgazdaság gyenge teljesítményét.
A befektetők a korábbi válságok tapasztalataiból kiindulva pedig el akarják kerülni, hogy egy pénzpiaci buborék miatt elbukják a pénzüket.
A jelentős jegybanki aranyfelhalmozás az arany iránti kereslet egyik legfőbb mozgatórugója világszerte, de más-más célból. A fejlett Nyugat központi bankjai a stabilitás érdekében növelik készletüket, a Dél és a Kelet jegybankjai pedig elsősorban azért, mert a dollárt, az abban elszámolt kereskedést az Egyesült Államok stratégiai fegyverének tartják. A BRICS+ szerveződés pedig már korábban világossá tette azt a célt, hogy nem tűri tovább az USA vezette Nyugat pénzügyi hegemóniáját, ezért a dollár helyett alternatív fizetőeszközt szeretne.
A jegybanki aranykészlet-növelésre közvetve is hatással volt az orosz–ukrán háború: a világpiacot sokkolta, hogy a Moszkvával szemben bevezetett szankciók keretében több száz milliárd dollárnyi orosz devizatartalékot zároltak. Ez pánikhangulatot keltett, sok ország ugyanis azzal szembesült, hogy minden olyan pénzügyi tartalékot fel lehet használni politikai fegyverként, amely fizikailag nem létezik, így nem őrizhető. Az arany nemcsak kézzel fogható, de a pénzügyi szankciók is érintetlenül hagyják.
A Magyar Nemzeti Bank már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2018-ban megkezdte az aranytartalék növelését. Abban az évben mindössze 3,1 tonna volt a készlet, 2024-re 110 tonnára emelkedett, ennek értéke a mostani árfolyamon 14,5 milliárd dollár, ami forintban közel 4900 milliárd. Ez azt jelenti, hogy minden magyarországi lakosra nagyjából félmillió forint jut aranyban a Magyar Nemzeti Bankban.
Magyarország aranykészlete GDP-arányosan 2,5-3 százalék, ami kifejezetten magasnak számít.
Ez a jelentős mennyiség hozzájárul hazánk pénzügyi stabilitásához, mivel a befektetőknek azt az üzeni, hogy Magyarországnak biztos tartalékai vannak. Ez kiemelten fontos a nemzetközi szervezetek, például a hitelminősítők szempontjából is: érdemben hozzájárul hazánk kedvezőbb adósságbesorolásához. Ráadásul az arannyal a jegybanki tartalék is diverzifikáltabb, ami szintén pluszpontot jelent.
Az arany iránti mai kereslet a szakértők szerint azért is eltér a korábbiaktól, mert a lakosság körében is kimagasló, Magyarországon és néhány más európai országban soha nem látott szinten van az aranybefektetések aránya. Ráadásul ma már nemcsak a tört arany – ékszer, érme, lapka – kapható az átlagember számára: az internetes kereskedelmi platformokon ugyanis bárki aranyba fektetheti a pénzét néhány kattintással. És bármekkora összegből bővíthető a családi aranykészlet. A platformkereskedelemnek természetesen korlátai is vannak: az így megvásárolt arany nem jut el a befektetőhöz. Ezek a befektetési formák kiküszöbölnek egy régi problémát: az arany őrzésével járó nehézségeket és a birtoklásával járó kockázatokat.
A Goldman Sachs előrejelzése szerint a legvalószínűbb, hogy egy klasszikus késői fázisú árupiaci ciklusban jár az arany. Rövidesen visszaállhat a kereslet-kínálat egyensúlya, az árfolyam pedig a rekordmagas, 4000 dolláros szintről 3200-3500 dollár környékére csökkenve stabilizálódhat. Ehhez hozzájárulhat a Fed és az Európai Központi Bank kamatcsökkentése és a dollár árfolyam-változása is.
Egy másik forgatókönyv szerint a geopolitikai feszültségek enyhülnek, ami a globális gazdasági növekedésnek is lendületet adna, a befektetők pedig visszatérnének a kockázatosabb formákhoz. Ebben az esetben a nagy tőzsdei alapokból megszűnne a tőkekiáramlás a nemesfémekbe, az arany ára pedig alacsonyabb, 2500-3000 dolláros szinten stabilizálódna.
Kevés az esély arra a kimenetelre, hogy a Dél és a Kelet törekvései miatt csökken a dollár világpiaci szerepe. Ebben az esetben az arany árfolyama akár 5000 dollár fölött állapodna meg, a világgazdaság pedig gyakorlatilag kettészakadna.
Egy biztos, az arany a történelem során mindig stabil és jó befektetésnek számított, és ez a jövőben sem lesz másképp, ezért észszerű lehetőség marad azok számára, akik nem szeretnék kitenni a vagyonukat a gyorsan változó és kiszámíthatatlan világgazdasági hullámoknak.
Nyitókép: MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
A munkavállaló ellen csalás miatt emeltek vádat.
S még egy ideig, úgy tűnik, nem is fogja.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Németh Balázs emlékeztetett arra, hogy Forsthoffer Ágnes már korábban eldöntötte: múzeumba küldi az eddig használt, 1902-ben faragott tölgyfa széket.
A sziget lakóinak nem tetszenek az amerikai terjeszkedési törekvések.
