Pattanásig feszült a helyzet: Lengyelország orosz drónokat lőtt le a saját légterében

A háború kitörése óta ez lehet az első eset, amikor egy NATO-tagállam a saját légterében közvetlenül orosz eszközökre mér csapást.

Varsó szerint az oroszok a NATO képességeit is tesztelték az akcióval.
A lengyel légtérben történt orosz drónincidens komoly politikai és katonai hullámokat kavart a nyugati világban. A Guardian beszámolója szerint Karol Nawrocki lengyel elnök a poznań-krzesinyi légibázison tartott beszédében úgy fogalmazott:
az akció „nem volt más, mint provokáció, egy kísérlet, hogy leteszteljék képességeinket és a NATO működését”.
Úgy véli, Lengyelország mind a katonai, mind a diplomáciai próbát kiállta, és köszönetet mondott a pilótáknak és katonáknak, akik „készek voltak válaszolni a provokációra”.
Ezt is ajánljuk a témában
A háború kitörése óta ez lehet az első eset, amikor egy NATO-tagállam a saját légterében közvetlenül orosz eszközökre mér csapást.
Az incidenst részletesen kommentálta Alexus Gregory Grynkewich, a NATO európai főparancsnoka is. Mint mondta: jelenleg nem tudni, szándékos műveletről vagy véletlen eseményről van-e szó, és a drónok pontos számát illetően sincs megbízható adat.
Kiemelte ugyanakkor:
ha valóban „százakból álló drónraj” hatolna be a szövetség területére, az „nem baleset vagy légtérsértés, hanem támadás lenne, amely egyértelműen az 5. cikkely aktiválásához vezetne”.
A mostani eset inkább a 4. cikkely szerinti konzultáció kérdését veti fel, vagyis a tagállamok közös egyeztetését a biztonsági fenyegetésekről.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök szerint Lengyelországnak többre van szüksége a puszta szolidaritásnál.
Az EU külügyi szóvivője, Anitta Hipper „agresszív és vakmerő cselekedetnek” nevezte a drónincidenst, és újabb, szigorúbb szankciókat ígért Moszkvával szemben.
Németország bejelentette: bővíti a lengyel légtér feletti légirendészeti misszióját, és még erőteljesebb támogatást ígért Ukrajnának.
Hollandia és Spanyolország diplomáciai jegyzékben tiltakozott, bekéretve a hozzájuk akkreditált orosz nagyköveteket.
Litvánia védelmi minisztere aggodalmát fejezte ki, hangsúlyozva az amerikai csapatok jelenlétének elrettentő szerepét, és „további rendszerek telepítését” sürgette a drónok felderítésére.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök már szeptember 10-én elítélte a Lengyelországban történteket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt az incidenst is arra használta fel, hogy kioktassa a szövetségeseket: a drónfenyegetés kezelése szerinte új stratégiát kíván.
Senki sem rendelkezik annyi rakétával, hogy minden drónt lelőjön”
– mondta, hozzátéve: a Patriot rendszerek túl drágák a tömegesen bevetett olcsó eszközökkel szemben. Szerinte több rétegű védelemre és innovatív eszközökre van szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő az X-oldalán reagált az éjszaka történtekre, mikor is orosz drónok sértették meg a lengyel légteret.
Varsó a jövőben a légvédelem további megerősítését ígérte, különösen a keleti határ mentén. A történtek növelték a feszültséget a NATO teljes keleti szárnyán, ahol a tagállamok – Litvániától Németországig – egyaránt további elrettentő lépésekre készülnek.
Emellett megerősítették, hogy
Lengyelország katonai képviselőket küld Ukrajnába, akik az ellenséges drónok lelövését fogják gyakorolni.
Ennek részleteiről azonban nem árultak el konkrétumokat, de elég valószínű, hogy nem konkrét frontszolgálatról lesz szó ebben az esetben.
Az elemzők szerint az orosz drónincidens rávilágított arra, hogy a NATO biztonságát már nem csak a hagyományos hadviselés, hanem a tömeges dróntámadások is fenyegetik. A szövetség vezetősége egyértelművé tette: egy újabb, nagyobb szabású támadás esetén már nem a diplomáciai konzultáció, hanem a katonai válasz lenne a következő lépés.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nem túl jók az előjelek.
Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP