A földtörvényhez is hozzányúlhat az új kormány

Támogatta hét igen és kettő tartózkodás mellett az Országgyűlés agrár- és élelmiszergazdasági szakbizottsága Bóna Szabolcs miniszteri kinevezést. A leendő agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfő reggeli bizottsági meghallgatásán azt emelte ki, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem csak a gazdák, de minden magyar számára stratégiai terület, e kettő egymástól nem választható el, 

Bóna Szabolcs leendő munkája első lépésének nevezte az őszinte szembenézést a problémákkal, ami szerinte az utóbbi időkben nem működött az ágazatban. Ezzel kapcsolatban kifejtette, sok jogszabályt nem a szakma bevonásával alkottak meg, ezen a Tisza-kormány változtatni kíván. Szintén kiemelt feladatnak nevezte a leendő miniszter az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz, de szerinte a magyar agrárium már számtalanszor bebizonyította, képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

A leendő tárcavezető a generációváltást és a gazdatársadalom elöregedését is kiemelte az ágazatot érintő kihívások közül. Szerinte az előző kormány rossz irányt választott, amikor az öröklés elősegítésére helyezte a hangsúlyt, helyette az új belépőket, a fiatalokat kellene segíteni abban, hogy megtapasztalják a paraszti létet. Ezt korlátozzák jelenleg a földhöz jutás szűkös lehetőségei Bóna Szabolcs szerint.

Bóna Szabolcs elismerte, több próbálkozás is volt az elmúlt években a versenyképesség fokozására, ugyanakkor úgy véli, ezek kevés eredménnyel jártak. Éppen ezért a „termékpályák összefogására” van szükség, valamint a magyar élelmiszerek arányának növelésére a boltok polcain.

Pócs János, a szakbizottság Fidesz-KDNP-s tagja arról kérdezte a leendő minisztert, hogy kívánja-e a kormány módosítani a földtörvényt és valóban meg kívánják-e szüntetni a búza- és kukoricatermesztést. Bóna Szabolcs válaszában világossá tette, pártja nem tervezte a kukorica és a búzatermesztés megszüntetését, bár előbbivel kapcsolatban megjegyezte, a megváltozott időjárási viszonyok mellett Magyarország egy része már nem alkalmas a kukorica termesztésére. Kiemelte, a kormány nem szól bele, ki mit termesszen, de 

– fogalmazott. Bóna Szabolcsot kérdezték a bizottság tagjai egyebek mellett az importról is, kiemelten az ukrán import okozta problémákat és a Mercosur-megállapodás következményeit. A kinevezés előtt álló miniszter szerint az ukrán élelmiszert nem kell külön kezelni, hanem azt kell megnézni minden importterméknél, hogy tudunk-e ezekkel versenyezni, és hogy megfelelő-e a minőség. A mérethatékonysági problémáink ellen egyedül az összefogás segíthet.

Az importtal összefüggésben kitért arra is, hogy meg kell akadályozni a silány minőségű méz behozatalát, mivel a méztermelésben Magyarország egyedülálló adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére mégsem tudtuk megtartani a korábbi piacainkat. Kérdésre válaszolva szintén a fejlett technológiákat nevezte meg az időjárás okozta károk enyhítésére. Bóna úgy látja, az edukációnak és a megelőzésnek kell a vezető szemléletekké válniuk, s nem a kárenyhítési rendszerre való támaszkodásnak. A vízgazdálkodás területén kiemelte a vízvisszatartás fontosságát, míg a tavaszi fagykárokkal kapcsolatban szintén a modern technológiák elterjedését nevezte megoldásnak.

Bóna Szabolcs a földtörvénnyel kapcsolatban – kérdésre válaszolva – kifejtette, társadalmi egyeztetést tart szükségesnek, de az 

Elő kell segíteni ugyanakkor a fiatalok földszerzését és véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a kétharmados törvényt önálló képviselői indítványokkal módosítgatják.

Bóna Szabolcs szerint „politikai furkósbottá” vált a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működése, amelyet újra egy szolgáltató szervezetté kell tenni. A leendő miniszter ugyanakkor azt nem tudta megmondani, ezt az átalakítást milyen időtávon belül akarja megvalósítani. Azt ugyanakkor hozzátette, a falugazdász-hálózatot megtartaná, ugyanakkor a feladatkörök felülvizsgálatára szükség van.

Bóna Szabolcs Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnök diplomát 1998-ban. Első munkahelye az IKR Zrt. volt, ahol terményraktározással és kereskedelemmel kapcsolatos feladatokat végzett. 2001-től a CIB Lízing Csoportnál dolgozott üzletágvezetőként. 2010-től a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója és az igazgatóság elnöke. Az MSTSZ elnökségi tagja, a Kapuvári Vízitársulat Intézőbizottságának elnöke, a NAK Győr-Moson-Sopron vármegyei és országos küldötte, a Rábapordányi Területi Agrárgazdasági Bizottság elnöke. 

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán