Rendszerváltó politikus figyelmeztetett: alkotmányos válságot hozhat Sulyok Tamás elmozdítása

Fodor Gábor az Indexben írt elemzésében arról írt, hogy az új kormány pedig nagyjából három hete lépett hivatalba, ezért hagyományosan még indokolt a száznapos türelmi idő. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy ne lehetne vizsgálni az új parlamenti többség és a Magyar Péter vezette kormány első döntéseit, különösen akkor, ha ezek már most kirajzolják a következő hónapok politikai irányát. A kezdeti szervezési zavaroknál fontosabbak azok a tartalmi ügyek, amelyekből látszik, milyen külpolitikai, gazdasági és alkotmányos pályára állhat az ország.

Magyar Péter első külföldi útjai Varsóba, Bécsbe és Brüsszelbe vezettek, ami Fodor Gábor szerint egyértelműen szimbolikus és helyeselhető gesztus volt. Lengyelország történelmi, katonai és gazdasági szempontból is kiemelt partner, ráadásul mára több életszínvonal mutatóban is megelőzte Magyarországot, miközben az ukrajnai háború óta regionális súlya is jelentősen nőtt. Szerinte a varsói nyitás új lendületet adhat a visegrádi együttműködésnek, Bécs pedig a közös történelmi örökség és Ausztria uniós súlya miatt továbbra is megkerülhetetlen magyar külpolitikai partner.

Meglátása szerint a legfontosabb mégis a brüsszeli út volt, mivel ott kellett előrelépést elérni a Magyarországnak járó, de évek óta befagyasztott uniós források ügyében. A szándék deklarálása megtörtént, ami kedvező fejlemény, de a konkrét kifizetések várhatóan nehezebb egyeztetések után indulhatnak meg, hiszen az Európai Unió nem tekinthet el egyik napról a másikra a korábbi feltételektől, Magyar Péter pedig nem mutatkozhat úgy, mintha minden brüsszeli elvárásnak feltétel nélkül megfelelne. Fodor Gábor szerint

A belpolitikában ezzel szemben véleménye szerint aggasztóbb kép rajzolódik ki, különösen a gazdaság területén. A Tisza kormányzat láthatóan igyekszik minél sötétebb képet festeni elődje örökségéről, noha a költségvetés helyzete kritikus ugyan, de nem hasonlítható sem az 1995 ös Bokros csomagot megelőző állapothoz, sem a 2008-as államcsőd közeli helyzethez. A gazdaság 2026 első negyedévében négy év után először növekedett, az infláció lassult, a fogyasztás bővült, ezért felelősebb lett volna már a kampányban világosan beszélni arról, hogy 4 százalék körüli növekedés nélkül több jóléti intézkedés fenntartása is kérdésessé válhat.

Meglátása szerint a legsúlyosabb alkotmányos kockázatot a köztársasági elnök elleni politikai nyomásgyakorlás jelenti. A rendszerváltás alkotmányos logikája éppen azért adott 5 éves mandátumot az államfőnek és 4 éves mandátumot a képviselőknek, hogy egy új parlamenti többségnek is együtt kelljen működnie az előző többség által választott köztársasági elnökkel. Ha egy választás után az államfő lemondását politikai elvárássá tennék, az az alkotmányos intézményrendszer stabilitását kezdené ki, és olyan válságot idézhetne elő, amely Magyar Péternek és az országnak is súlyos károkat okozna.

Nyitókép: dpa Picture-Alliance via AFP

***