Az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerezzük be (X)

2026. április 02. 13:37

A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.

2026. április 02. 13:37
null

A hat nagy, nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi láncnál forgalmazott élelmiszer-termékek döntő többsége hazai forrásból származik, és vannak olyan árucsoportok, ahol a 90 százalékot messze meghaladja a magyar termékek aránya. Ilyenek például a tej, a liszt, a tojás, a friss csirkehús, szezonban pedig a burgonya és a legtöbb zöldség és gyümölcs is.

A Magyarországon működő hat nagy nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka a zöldség-gyümölcs szezonban hazai forrásból származik, de vannak olyan termékpályák, ahol ez az arány a 90 százalékot is bőven meghaladja. Tipikusan ilyen termék a tej, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, vagy az év nagy részében (a nyári hónapok kivételével) a burgonya is, vagyis olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden nap előfordulnak az asztalunkon.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Vereség után: megszólal a Fidesz kampányfőnöke | REAKCIÓ Orbán Balázzsal (VIDEÓ)

Vereség után: megszólal a Fidesz kampányfőnöke | REAKCIÓ Orbán Balázzsal (VIDEÓ)
Tovább a cikkhezchevron

A hat nagy cég legnagyobb magyar beszállítói a magyar élelmiszergyártás zászlóshajói: Alföldi Tej Kft., Sole Mizo Zrt., Taravis Kft., Naszálytej Zrt., Kométa 99 Zrt., Félegyházi pékség Kft., Zalaco Sütőipari Zrt., Pick Szeged Zrt., Tranzit-Food Kft., Gallicoop Zrt., vagy az MCS Vágóhíd Zrt. A tejek esetében például kijelenthető, hogy a hat nagy cég összes magyarországi forgalmában 90 százalék feletti a magyar tej felhasználása.

Az élelmiszer beszerzések hazai részarányának ingadozása javarészt abból származik, hogy a szezonális termékek Magyarországon történő beszerzése az év jelentős részében fizikai akadályba ütközik, vagyis itthon nincs is, nem terem, nem gyártja, nem csomagolja, nem szeleteli senki, mégis vannak, akik megvennék. Szezonban azonban nemcsak a polcokon levő tej, liszt, tojás vagy burgonya származik szinte kizárólag (több mint 90 százalékban) Magyarországról, de a dinnye, répa, alma, cseresznye, és a lecsóhoz való paradicsom és paprika is.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: 50 ezernél is több embert foglalkoztatnak Magyarországon, 2024-ben több mint 710 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe, és 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el arra rászorulóknak, emellett milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A 80 százalék körüli hazai beszerzési arány az élelmiszerek esetében különösen annak fényében tekinthető magas értéknek, hogy vannak olyan élelmiszer termékek, amelyek Magyarországon alapvetően nem hozzáférhetők, mégis szeretjük, és kisebb-nagyobb mennyiségben vásároljuk ezeket. Közöttük vannak értelemszerűen a déli gyümölcsök, vagy olyan delikát termékek, amelyek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a magyar termékkínálatot, mint a francia sajt, vagy a serrano sonka.

Vannak természetesen olyan termékek is, amelyek hazai előállítása örvendetes lenne, Magyarország mégsem állít belőle elő annyit, amennyit a magyar fogyasztók megvásárolnának.

X

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mindenhova
2026. április 05. 05:33
A maradék 20% meg netto méreg. Tök jó.
Válasz erre
0
1
gullwing
2026. április 04. 16:45
Helyes!
Válasz erre
0
0
akitiosz
2026. április 02. 19:29
Az élelmiszerek 80%-a ehető.
Válasz erre
0
0
bagira004
2026. április 02. 18:43 Szerkesztve
Azé ha belegondolunk régen a paraszti konyha élelmiszer feldolgozás sokkal egészségesebb ételeket készített . Családokban a férfiak közül szinte mindenki értett a disznó husok feldolgozáshoz , finoman tudtak elkészíteni. Vérnyomás nem volt népbetegség , étkeket nem sózták agyon , permetezés alig volt , hagyományos régi gyümölcsfákat nem kellett permetezni , ellenállók voltak . Oltványok sokat teremnek , de permetezés nélkül nem teremnek. . Az embereket családokat a kommunista világ szét szakította , közös moslékos vályúra szorította . Most piacra termelnek mutatós látványosak az árúk , de a feszívódópermet benne marad akkor is ha a várakozási időt betartják. Jahh jut eszembe kivétel nélkül ahol burgonyát árulnak zöldek mérgezőek , nem takarják , fényhatására zöldül megindul . Kormány hozhatna olyan rendeletet ahol burgonyát árulnak takarják , amúgy szép egészséges feleburgonyát pucolásnál felét eldobjuk , mert zöld mérgező .
Válasz erre
1
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!