Az élelmiszerek ára érezhetően csökkent, ami részben az árszabályozásnak köszönhető.
Már a pénztárcánkon is érezhetjük, hogy túl vagyunk a 2022-től egyre nagyobb nyomást jelentő áremelkedések időszakán: az árréskorlátozásnak és az alacsony világpiaci áraknak köszönhetően átlagosan 5-10 százalékkal mérséklődtek az élelmiszerárak, még ha az egyes termékláncok között jelentős is az eltérés.
A kormány egy éve vezette be az árréskorlátozást. Az intézkedés lényege, hogy az infláció megfékezése érdekében számos alapvető élelmiszer fogyasztói ára csak meghatározott mértékben haladhatja meg a beszerzési árat. A több alkalommal kibővített és meghosszabbított árrésstop hatékonynak bizonyult, mivel számos élelmiszer akár több tíz százalékkal is kedvezőbb áron kapható most, mint egy évvel korábban. Az árrés maximálása ráadásul megfékezte a rendszeres kis összegű emelések gyakorlatát, vagyis a vásárlóknak már nem kell azzal szembesülniük, hogy szinte hétről hétre pár tíz forinttal többe kerül valamelyik alapvető élelmiszer. Mindez nagyban hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom állandósuló növekedéséhez is.
A húsvéti ételek közül a legjelentősebb árkülönbség 2025-höz képest a sonka átlagárában tapasztalható, fajtánként eltérő mértékben. A sertéshús ára ugyanis visszaesett, a felvásárlási ár 20-30 százalékkal csökkent egy év alatt, ami már nemcsak a tőkehúsok, hanem a felvágottak esetében is érzékelhető, még ha a nagykereskedelmi áraknál kisebb mértékben is. A jelenség oka, hogy az Európai Unióban túlkínálat alakult ki – részben azért, mert Kína újra önellátóvá vált, részben pedig azért, mert a Peking által bevezetett extravámok visszavetették az exportot.
Nem csak a sertéshús piacán okozott túlkínálatot az EU kereskedelempolitikája és a kínai élelmiszerimport általános visszaesése. A tejtermékek ára is jóval alacsonyabb a tavalyihoz képest, mivel a felhalmozott készletek már év végén lenyomták az árakat. Jó hír, hogy a tojás sem drágult,
90–110 forintba kerül darabja, hasonlóan a 2025-ös árszinthez. A húsvétkor jelentősen megugró kereslet túlnyomó részét idén is kielégíti a hazai kínálat. A magyar tojástermelők viszonylag kedvező évet tudhatnak maguk mögött, mivel stabil költségszint mellett tudták kielégíteni a fokozatosan emelkedő keresletet, ráadásul a madárinfluenzától is sikerült megvédeni a legtöbb tojótyúkállományt.
A csokoládé ára csökken, ám a kedvező világpiaci folyamatok hatása egyelőre csak kismértékben, elsősorban a boltláncok akciózásán keresztül érzékelhető. A kakaó világpiaci ára egy korábban nem tapasztalt gyorsaságú áremelkedés után 2024 decemberében a rekordnak számító tonnánkénti 12 ezer dollárra drágult. Ez év elejére 3-4 ezer dollárra esett vissza az ár – a 2023-ban kezdődő nagy áremelkedést megelőzően egy évtizeden át 2-3 ezer dollár volt az átlag. Az édességgyártók hosszú távú szerződései miatt a világpiaci mérséklődés még nem jelenik meg a bolti árakban, de az egyre gyakoribb akciókkal az üzletek próbálják ellensúlyozni a világszerte, így Magyarországon is érzékelhető keresletcsökkenést.
Bár a boltok és egyes ellenzéki hangok bírálták az árréskorlátozást, egyetlen nagy üzletlánc sem ment tönkre, és a nem árkorlátozott termékek sem váltak megfizethetetlenné. Fontos: az árrésstop nem azt jelenti, hogy a boltláncok az érintett alapvető élelmiszerek eladásából nem tehetnek szert nyereségre, mindössze arról van szó, hogy a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában nagy arányban jelen lévő termékek árát nem emelhetik kedvükre a magyar élelmiszerkereskedelemben erőfölénnyel bíró nemzetközi láncok.
A magyar modell, vagyis
az állami árszabályozás gyakorlatilag megteremti azt, amit a közgazdászok többsége szerint a piac önszabályozása és a verseny lenne hivatva elősegíteni: a megfizethető árakat.
A gyakorlatban azonban látható, hogy a multik sokszor nem versenyeznek a fogyasztókért, sőt olykor a piaci folyamatokkal ellentétesen emelik az árakat, méghozzá egyszerre.
A kormány tehát tartósan letörte az inflációt. A gyakorlat az előttünk álló időszakban is iránymutató lehet, mivel a márciusban fellángoló közel-keleti válság hatása idővel begyűrűzik a fogyasztói árakba is. A kőolaj világpiaci ára az utóbbi hetekben jelentősen emelkedett, többször átlépte a 100 dolláros lélektani szintet. A kormány az üzemanyagokra már védett árat vezetett be, ami jelentősen tompítja a teljes ellátási lánc várható költségnövekedését, amelyet a válság elhúzódása esetén a gyártók és a felvásárlók fokozatosan továbbhárítanak a fogyasztókra. A lehetséges kőolaj- és még inkább a földgázhiánytól való globális pánik okozta energiaár-emelkedés egyelőre nem jelent meg a bolti árakban, de hatása az év második felében már érzékelhető lesz.
A közelgő országgyűlési választás olyan szempontból is hatással lehet a megélhetésre, hogy a kormány ezekkel a nem megszokott eszközökkel bizonyítottan képes meggátolni a globális hatások okozta életszínvonal-csökkenést, ezzel szemben az ellenzék piacpárti gazdaságpolitikáról beszélt. A piacpárti gazdaságpolitika pedig adott esetben kiszolgáltatná a családokat a szélsőséges áremelkedéseknek.
A tojás ára a tavalyi szinten maradt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A hét, amikor megtudtuk: Magyar Péter zárt ajtók mögött nagyon nagy háborúra készül, a nyilvánosságban ezt persze tagadja a Tisza. Mi fog dönteni vasárnap? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A miniszterelnök országjárása valamennyi állomásán hangsúlyozta, hogy csak a Fidesz a biztos választás, és ez a szövetség tudja Magyarországot kívül tartani a háborúból.
A magyar álláspont világos: garantálni kell a gazdálkodók versenyképességének megőrzését és az unió élelmezésbiztonságosságát. Nagy István agrárminiszter írása.
Teljesen szürreális párbeszéd bontakozott ki Bohár Dániel és az egyik ellenzéki tüntető között.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
Pénteken Székesfehérváron, szombaton pedig Budapesten tartja utolsó országjáró rendezvényeit a kormányfő.
A tét különösen nagy, és minden egyes döntésnek jelentős súlya van.
